Délmagyar logó

2017. 12. 18. hétfő - Auguszta -4°C | 3°C Még több cikk.

Lemezen is kiadták a zenélőóra játékát

Hetvenéves a jellegzetes szegedi zenélő óra, a dóm toronyórái pedig hetvenöt éve mérik az időt. A két látványosságról a készítőjük, Csúry Ferenc órásmester fia beszélt.
A hetvenéves Dóm téri zenélőótra Fotó: Frank Yvette
Hetven évvel ezelőtt augusztus 10-én kezdett működni a Dóm téri a zenélőóra. Hét évvel korábban Klebelsberg Kunó kultuszminiszter, Szeged akkori képviselője találta ki, hogy felszerelnek egy bábokat mozgató zeneszerkezetet az egyetem kémiai intézetének falára. A kivitelező – Rerrich Béla építésszel egyeztetve – ki is hagyta neki a fülkét a fogadalmi templommal szemben. Megtervezték, hogy a harangjátékot játszó órát huszonegy, egyenként 1,3-1,5 méteres figura járja körbe. A középkori egyetemek jelképéhez megformázták többek között a rektor, a négy dékán, tizenkét hallgató és egy pedellus figuráját. Az óra számlapjára csillagképet festettek.

– Külföldről kértek ajánlatot kisharangokra. Amikor azonban vastag acélrudakkal megszólaltatták, kiderült, hogy az óra hangjától semmit sem lehet hallani az épületben – emlékezett vissza az óraszerkezetet végül Szegeden elkészítő órásmester, Csúry Ferenc fia. A ma kilencvenéves Csúry László Budapesten él, és elmondta, az apja által kiötlött áthidaló megoldást a haranghangú óraszerkezet jelentette. Nyolcperces dallamát hangszóró juttatta ki a térre. A dallamokat Siklós Albert, a fővárosi zeneművészeti főiskola igazgatója és Király-König Péter, a szegedi zenede vezetője állította össze. Villanygramofonnal tíz lemezre játszották fel Németországban, és ezzel kötötte össze Csúry Ferenc a szobrokat és az óraművet. Egészen a negyvenes évekig működött, sőt annyira közkedvelt nevezetessége volt a városnak, hogy gramofonlemezeken és boroscímkéken népszerűsítették. Egy üveggel Csúry László máig őriz otthonában. A gongrudas harangjátékot városháza pincéjében tárolták a háború alatt, Csúry László még látta a felszabadulás után. Később viszont eltűnt, és soha nem került elő az eredeti szerkezet.

– A cégünket 1949 végén államosították, és már a fővárosi óragyárban dolgoztam, amikor 1958-ban felkérés érkezett, hogy állítsuk helyre a zenélőórát – mondta az idős mester. Persze, az eredeti Gaudeamus igiturt, a Boldogasszony anyánkat, meg a Ballag már a vén diákot nem játszhatta az óra politikai megfontolásból. Vaszy Viktor zeneszerzőt kérték fel tízperces új zene összeállítására, amelyet a Homoki Nagy István Vadvízország című természetfilmjének zenéjéből írt át cselesztára.
1959-től, a szabadtéri újraindításától a zenélő órát évekig csak a szabadtéri játékok idején működtették. Ennyi idő elég volt, hogy beszokjanak a galambok, és tönkretegyék a szerkezetet. 1995-ben a fővárosi Konkoly József újította fel és modernizálta Csúry László útmutatásai alapján, és ő felügyeli azóta is. A dallam ismét az eredeti Siklós-féle, de már csupán négy és fél percig szól.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Napba öltözött Mária visszatért

Több mint félszáz esztendeje távolították el a szegedi alsóvárosi templom elől a felbecsülhetetlen… Tovább olvasom