Szeged - Ohridi Szent Naum magyarországi kultuszáról nyílik rendkívüli kiállítás a szegedi Móra Ferenc Múzeumban január 19-én, szerdán 16 órakor. A tárlaton közel hetven szentábrázolást, ikont láthatnak az érdeklődők. Naum a 9. században folytatott térítő tevékenységet a korabeli Pannóniában is.
Szent Naumot 868-ban Rómában a pápa megbízásából szentelték pappá. Metód halálát követően a keleti térnyeréstől idegenkedő német papság nyomására Naum és társai menekülni kényszerültek. Rövid belgrádi tartózkodás után a bolgár cár, Borisz udvarában leltek menedékre.
Naum nagy szerepet vállalt az óbolgár írásbeliség megteremtésében. A Szent Naum-kultusz a középkorban az általa alapított ohridi monostor környékén virágzott; kultuszát a 18. században a térségből a Magyar Királyság területére betelepülő ortodox hitű nemzeti kisebbségek hozták magukkal. A magyarországi Naum-kultusz a 18. század legelejétől a 19. század elejéig, egy évszázadon át virágzott.
„Ohridi Naum alakja azonban a jelenkori utódok számára emblematikus. Többszörösen is példázza a keleti és a nyugati kereszténység kapcsolódását éppen régiónkban, amely a keleti és a nyugati kereszténység határvonalán fekszik. Naum alakja integráló a hazánkban diaszpórában élő ortodox hitű nemzeti kisebbségek számára is" – mondja Nagy Márta bizantiológus, egyetemi docens, a tárlat kurátora.
A kiállítás képet ad a régi magyarországi Szent Naum-ábrázolásokról; a látogatók számos 18. századi ikont és metszetet csodálhatnak meg. A kiállítás előkészítői felkértek kortárs egyházművészeket, ikonfestőket is, hogy készítsenek Szent Naum-ábrázolásokat, így különböző technikákkal készült, modern ábrázolások is jelen vannak a különleges hangulatú tárlaton.
A március 20-ig megtekinthető kiállításon látható szinte a teljes mozdítható magyarországi történeti Szent Naum-anyag.
Naum nagy szerepet vállalt az óbolgár írásbeliség megteremtésében. A Szent Naum-kultusz a középkorban az általa alapított ohridi monostor környékén virágzott; kultuszát a 18. században a térségből a Magyar Királyság területére betelepülő ortodox hitű nemzeti kisebbségek hozták magukkal. A magyarországi Naum-kultusz a 18. század legelejétől a 19. század elejéig, egy évszázadon át virágzott.
„Ohridi Naum alakja azonban a jelenkori utódok számára emblematikus. Többszörösen is példázza a keleti és a nyugati kereszténység kapcsolódását éppen régiónkban, amely a keleti és a nyugati kereszténység határvonalán fekszik. Naum alakja integráló a hazánkban diaszpórában élő ortodox hitű nemzeti kisebbségek számára is" – mondja Nagy Márta bizantiológus, egyetemi docens, a tárlat kurátora.
A kiállítás képet ad a régi magyarországi Szent Naum-ábrázolásokról; a látogatók számos 18. századi ikont és metszetet csodálhatnak meg. A kiállítás előkészítői felkértek kortárs egyházművészeket, ikonfestőket is, hogy készítsenek Szent Naum-ábrázolásokat, így különböző technikákkal készült, modern ábrázolások is jelen vannak a különleges hangulatú tárlaton.
A március 20-ig megtekinthető kiállításon látható szinte a teljes mozdítható magyarországi történeti Szent Naum-anyag.
hirdetés
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!
Lájkolom és követem a Delmagyar.hu-t
Megosztom a cikket a Facebookon
Olvasóink írták