Délmagyar logó

2017. 05. 23. kedd - Dezső 15°C | 25°C Még több cikk.

Leprások a Daruhalom-dűlőben

Leprások sírjára bukkantak a régészek Dorozsmán a Daruhalom-dűlőben. A nemzetközi összefogással készült tudományos vizsgálat bebizonyította: már a hetedik században a Kárpát-medencében élő avarok is megkapták a rettegett kórt. Eddig a tudósok úgy gondolták, hogy háromszáz évvel később terjedt át Kis-Ázsiából a lepra. Történeti embertani kuriózumnak nevezték a felfedezést.
Molnár Erika: Jól látható a lepra nyoma. Fotó: Gyenes Kálmán
Bizonyossá vált: leprás is volt a kiskundorozsmai Daruhalom-dűlőben feltárt hetedik századi avar kori sírban fekvő kilencvenhárom ember között. Az ásatást vezető Szalontai Csaba és Palluch Tibor, a szegedi Móra Ferenc Múzeum két munkatársa arról mit sem sejthetett a két évvel ezelőtti munka során, ami a tüzetes vizsgálatok után derült ki: régészeti és történeti embertani szenzációra bukkantak. – Eddig azt gondoltuk, hogy a Kárpát-medencében a tizedik századnál hamarabb nem jelentkezett a lepra – mondja Szalontai Csaba régész.

A kilencvenhárom csontváz jó állapotban került a Szegedi Tudományegyetem Embertani Tanszékére, ahol a nyáron kezdte meg a történeti-embertani vizsgálatukat Marcsik Antónia egyetemi docens. Olyan férfi koponyára bukkant, amelyen jól láthatók a lepra nyomai és másik két férfiról is valószínűsítette, hogy a rettegett betegségben szenvedett. Mintákat küldtek a velük együttműködő dolgozó londoni laboratóriumba, ahol Helen Donoghue mikrobiológus molekuláris analízissel kimutatta az emberi és a kórokozó DNS-maradványaiból a fertőzést, bizonyította a szegedi kutató feltételezését.

A három hetedik századi leprás férfi koponyája. Fotó: Gyenes Kálmán
– Itt látható, hogy a csontos elülső orrtövis és a fogmedri nyúlvány felszívódott. Ezáltal a beteg orra még életében besüppedt – mutatja Molnár Erika egyetemi adjunktus a lepra egyik jellegzetes tünetét az ötven év körüli férfi koponyáján. Megtudjuk: a leprában szenvedőknél egy idő után eltűnnek a kéz és a láb ujjpercei: a végtagok csonkolódnak, valamint vakság is kialakulhat.

A felfedezés meglepte a szegedi régészeket is, akik a Kárpát-medencében elsőként bukkantak ilyen leletekre. Szalontai Csaba úgy véli: az itt élő avar férfiak minden bizonnyal jártak Bizáncban és ott kapták meg a rettegett betegséget. Erről tanúskodik a sírban talált, Kis-Ázsiából származó aranypénz is. Az ottani zárt közösségekben a lepra szokványos betegség volt. A Kárpát-medencében azért nem terjedt el, mert az avarok félnomád módon éltek.


Mai betegségtérkép

A leprások száma fokozatosan csökken, becslések szerint körülbelül 800 ezren lehetnek a világon. Főként az északi és a déli 40. szélességi fok között, a trópusi és a szubtrópusi vidéken fordul elő – Indiában, Koreában, az egyenlítői Afrikában, valamint Mexikóban, Kolumbiában és Brazíliában –, a rossz gazdasági viszonyok között élők körében. A mérsékelt égövön, így Európában szórványos a lepra előfordulása. 
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szeged látványa az égből és az űrből

A Szeged belvárosáról, 700 kilométeres magasságból készült űrfelvételt is láthatják az érdeklődők az… Tovább olvasom