Délmagyar logó

2017. 04. 28. péntek - Valéria 14°C | 23°C Még több cikk.

Leszámoló hivatalból lett a szegedi bölcsészkar

Szeged - Az egyik első lift, régi fogászati klinika a földszinten, leszámoló hivatal. Ezeket az érdekességeket nem tudja mindenki az egyik legismertebb szegedi egyetemi épületről.

1925 óta működik egyetemi épületként az Ady téren található hatalmas intézmény. A bölcsészkar főépületeként tartják számon, de a természettudományi karnak is vannak itt tantermei, oktatói szobái.

– Eredetileg a MÁV leszámoló hivatalának épült 1911-ben Ottovay István és Winkler Imre tervei szerint – mondta Péter László szegedi várostörténész. Információi alapján megtudtuk: ez a Trianon után fölöslegessé és ezért elfeledetté vált intézmény a különféle vasúttársaságok egymás közötti elszámolásának országos központja volt.

Ha egy szállítmány több társaság vonalán át utazott, a fuvardíjat a kilométerek arányában itt osztották szét. Az ország megcsonkítása után üressé vált az épület, ezután 1925-ben került a Kolozsvárról ide menekült egyetem birtokába: a bölcsészkar és a természettudományi kar tanszékeinek egy része települt bele.

Az 1927-es kiadású Szeged városáról című történeti könyvben szintén érdekességekre bukkantunk: a harmadik emeleten működött a bölcsészkar, a földszinten fogászati és állatrendszertani klinika nyert elhelyezést, illetve néhány földrajzterem.

A mai bölcsészkar felvonója ipartörténeti emlék: az egyik első lift volt Szegeden. Fotó: Frank Yvette
A mai bölcsészkar felvonója ipartörténeti emlék: az egyik első lift volt Szegeden.
Fotó: Frank Yvette

Egy 1879-es kiadású térkép, amely közvetlenül az árvíz után készült, és Szeged újjáépítési terveit jelöli, szintén érdekes adalékot nyújt az épület megismeréséhez. Az intézmény helyén egy hatalmas zöld foltot jelöl az atlasz, tehát feltételezhető, hogy eredetileg köztérnek javasolták.

A főbejáratnál található felvonóról pedig kiderült: az egyik első ilyen berendezés Szegeden. 1912-ben adta át a MÁV-nak egy milánói cég. Az SZTE Történeti Segédtudományok Tanszékének oktatója, T. Horváth Ágnes szerint mindenképpen ipartörténeti emlék a lift.

Péter Lászlótól azt is megtudtuk: a legnagyobb előadóterem, az Auditorium Maximum kezdettől azonos célt szolgált: a nagy hallgatószámot kívánó előadások helye volt. 1943-tól ő ott hallgatta Sík Sándor magyar irodalomtörténeti óráit. Történelmi nevezetességűvé vált azzal, hogy az 1956-os forradalom bölcsője lett. A terem Rerrich Béla tervei alapján készült, és utólag csatolták az eredeti épülethez.

A bölcsészhallgatók úgy érezhetik: vizsgaidőszakban az épület még mindig egy leszámoló hivatal: az egyik legérdekesebb intézményben járulhatnak az ítélőszék elé.

Olvasóink írták

  • 10. Tyt 2011. március 09. 17:45
    „Azzal a "csoda" lifttel csak óvatosan! Egyszer kipróbáltam, halálfélelem volt, pedig nem vagyok ijedős :) Csoda hogy még nem hullott szét...”
  • 9. s3307 2011. március 09. 09:30
    „Igen ez nagy tévedés a cikk írójának,ha beléptünk a földszintre balról az állatrendszertani intézet volt jobbról az állattani intézet,mind két intézetnek más más professzor volt a vezetője.”
  • 8. csőszpista 2011. március 08. 17:58
    „Igen, ez egy érdekes téma, ámbátor az újságírói teljesítmény meglehetősen csapnivaló... Tudja valaki például, hogy mi az az "állatrendszertani klinika"? Gondolkozott vajon ezen Attila, mielőtt ezt leírta? :)”
  • 7. jozko 2011. március 08. 16:11
    „Hallgatni is jól esik, amikor az emberek a szép emlékeikről beszélnek!”
  • 6. s3307 2011. március 08. 11:17
    „azért tetszik a cikk,mert édesapámnak ez volt a munka helye,mint egyetemi altiszt és én életembe először itt álltam munkában a földtani intézetnél,én kísértem a fúró szerszámokat Mádra,az akkori kutató fúrás helyszínére,bizony minden részlete nagyon él emlékezetembe a szúkovát téri egyetem minden része,hisz apám segítségével minden részletét ismerem gyerek koromba sokat jártam itt az állat rendszer tanon ahol Farkas professzor úr vezetett be az akvarisztika világába,és bizony mennyi halat cserélgettünk vele.,és édesapám mint preparátor hány állatot tömőt és örökített meg.”
  • 5. suncityszeged 2011. március 08. 10:52
    „4. Vandorr

    Ez csupán nézőpont kérdése. Az épület főbejárata régen az Ady tér felől volt. Az Egyetem utcai bejárat csakgazdasági bejáróként szolgált. Ha jól tudom most van pályáztatás alatt az Ady tér felöli rész főbejárattá alakítása.”
  • 4. Vandorr 2011. március 08. 08:54
    „Szerintem ez az épület az Egyetem utcában van.”
  • 3. varadipal 2011. március 08. 08:30
    „1. Szatyi. Kivételesen most nem a firkász, hanem Te tévedsz. A leszámitolás tőzsdei és banki technikai kifejezés, a váltók, kötelezvények, forgatását, törlesztéseik és hozamaik tözsdei leszámítolását/kamatkifizetés, hozam felvétel, veszteség könyvelés az értékpapíron/ végezték. A vasútak egymás közötti vagonbérlési, futott üres és rakott tonnakilométereinek elszámolását vasúti szakkifejezésként leszámolásnak/értsd elszámolás/ hívták, mint ahogy a számadó juhász sem adott még senkinek számjegyet, csak beszámolt a rábízott állományról.”
  • 2. jozko 2011. március 08. 07:41
    „...vagy mintha a fogukat húznák...

    Trianon a MÁV-nak is nagy érvágás volt!
    Azért az túlzás, hogy máig sem heverte ki.
    Ideje azért volt rá!”
  • 1. szatyi 2011. március 08. 07:25
    „Leszámítoló, nem leszámoló! (Akkor még így mondták)”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mostantól Csongrád megye hátrányban

Aránytalanul sok uniós pénz jutott Csongrád megyének a regionális fejlesztési tanács elnöke szerint, ezért helyre akarja állítani az egyensúlyt. Tovább olvasom