Délmagyar logó

2017. 04. 25. kedd - Márk 6°C | 20°C Még több cikk.

Liliom - groteszk embermese

Szeged - Érvényes, izgalmas, kissé groteszk előadással tette le névjegyét Szegeden Keresztes Attila, aki Molnár Ferenc örökzöldjét, a Liliomot állította színpadra nagy sikerrel a kisszínházban.
Keresztes Attila, a Szatmárnémeti Északi Színház művészeti igazgatója színészcentrikus előadást rendezett. Nincs körhinta, céllövölde, verkli, romantikus padocska, a kisszínházban nem idézik meg a városligeti vurstli ezerszínű, varázslatos világát. A sötét, minimalista színpadképet jegyző Mira Jánosnak egyszerű feladat jutott: egy forgatható nagy fekete dobogó a meghatározó díszletelem – a belőle kiálló hatalmas konyhakés első pillantásra megadja a produkció kissé groteszk alaphangját. Némi színt a jelmezek csempésznek a színpadra: a rendező saját teátrumából hívta a tervezőt, Jeremias Bianca Imeldát, aki korhoz nemigen köthető, inkább a karakterek megformálását segítő ruhákat talált ki.

A címszerepre vendéget hívtak: Pindroch Csaba fogpiszkálóval a szájában lógatja lábát a színpadról, míg a közönség elfoglalja a helyét. Közvetlenségét, keresetlenségét játékában is sikerül mindvégig megőriznie; mindannyiunk számára ismerős, hétköznapi sviháknak mutatja a vurstli simlis nőcsábászát. Pindroch Lilioma a szokásosnál kevésbé harsány, nagyhangú és drabális; közönségessége, durvasága, ridegsége mintha csak páncél lenne, amivel a melegszívű hintáslegény bizonytalanságát, szeretetéhségét leplezi. Gidró Katalin visszafogott, szinte eszköztelen játéka közelít a megszokott Julika-képhez: a naiv cselédlány konok állhatatosságát sikerült jól megmutatnia. Furcsa párt alkot a Marikát alakító Erdélyi Tímeával, aki másféle játékstílust képvisel, sokkal expresszívebb, energikusabb, cserfesebb, vibrálóbb; intenzívebben éli a szerepet, a figura teljes átalakulását, csendes tragédiáját is jól érzékelteti.

Pindroch Csaba Liliom, Gidró Katalin Julika és Horváth Illés Ficsúr szerepében.   Fotó: Veréb Simon
Pindroch Csaba Liliom, Gidró Katalin Julika és Horváth Illés Ficsúr szerepében.
Fotó: Veréb Simon

Telitalálat Balogh Erika Muskátnéja is: az érett szépasszonyt nem sablonokkal és külsőségekkel jeleníti meg, hanem szerelmes, öntudatos emancipált nőnek ábrázolja, aki pontosan tisztában van azzal, mit ér, amit Liliomnak nyújtani képes. Tetszett Horváth Illés eszelős Ficsúrja, aki bukott fekete angyalként tűnik fel az utolsó képben; Fekete Gizi szigorú Hollundernéja, Savanyu Gergely hordárból kávéház-tulajdonossá felkapaszkodó hólyag Hugója, Borovics Tamás akcióhősnek beillő Linzmannja, valamint Vass Viktória a kis Lujza szerepében. A rendőrök – hófehér egyenruhában, piros tornacipőben – mintha az erkölcsrendészet égi alakulata, furcsa arkangyalok lennének; a mennyben angyalszárnyaik is kinőnek.

Keresztes Attila ötletesen bánik a látványelemeket is pótló, hangulatfestő filmes hangeffektusokkal: vészjósló szárnycsapások, távolból beszűrődő verklimuzsika és a zongorabillentyűk belső utakra terelő hangjai mozgósítják a néző képzeletét. Molnár Ferenc szövegein nem fog az idő, ízléssel megszólaltatva ma is érvényesek: színes-szagos, nosztalgikus vásári tragikomédia helyett megrendítő, groteszk, modern embermeseként nézhetjük a Liliomot a kisszínházban.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Középkori kolostorok a Fekete Házban

Szeged - Több mint száz, a mai Szlovákia területén található középkori kolostort mutat be új… Tovább olvasom