Délmagyar logó

2017. 11. 19. vasárnap - Erzsébet 0°C | 8°C Még több cikk.

LINEE: 9 egyetem, 4 kutatási téma, 12 program - Az angol mindent visz

Szeged - A nyelv és az identitás, illetve a kultúra, a soknyelvűség és az oktatás, a nyelv és a gazdaság kapcsolatát is vizsgálta az az európai uniós kutatási program, amelyben 9 universitas, közte a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Angol–Amerikai Intézete is részt vett.
A Brüsszeli Katolikus Egyetem által kezdeményezett, a svájci Berni Egyetem által koordinált munkába az SZTE 7 oktatója mellett 8 PhD-hallgató is bekapcsolódott – tudtuk meg Fenyvesi Anna intézetvezetőtől, a projekt szegedi részének irányítójától.

A négy éve kezdődött, idén október végén záruló, 5 millió euró támogatást nyert LINEE-program négy kutatási témából áll, ami 12 programra bomlik. A sokszintű együttműködést célzó projektbe az SZTE Bölcsészettudományi Karáról bekapcsolódó oktatók és kutatók különös figyelmet szenteltek – az uniós és országos szempontok mellett – a regionális kérdéseknek, benne a határon túli kisebbség helyzetének. A projekt hozadéka a nyelvészek közötti szakmai együttműködés, a több PhD-hallgatót is segítő ösztöndíj, a konferenciákon és a 9 egyetem kutatóbázisának munkáját összehangoló megbeszéléseken való részvételt lehetővé tevő támogatás, illetve az együttműködés eredményeit összegző publikációk.

– A határon túli magyar kisebbség tagjait az iskolában úgy kezdik oktatni, mintha anyanyelvükként beszélnék a románt – állapítottuk meg, igazoltuk empirikusan. Ajánlásként pedig megfogalmaztuk, hogy Közép-Kelet-Európában a kisebbségek nyelvi oktatásában vegyék figyelembe az ilyen helyzetű népcsoportok szükségleteit – emelte ki a program egyik eredményét Fenyvesi Anna. Másik fontos megállapításuk, hogy a nyelvek rangsorában az angol a diákok körében mindent visz. Vagyis az amerikai angol az első a többségi magyarok, a kisebbségi helyzetűek és a többnyelvű migránsok körében egyaránt, míg az államnyelv, az anyanyelv, illetve annak regionális változata többnyire az utolsó a sorban.

– Ideologikusan hogyan beszélünk a nyelvről? A kérdésre az a kötet válaszol, amelyben a lengyel, horvát, magyar kisebbségi helyzetűek körében az angliai Jersey szigetén, a horvátországi Pulában és Szegeden végzett kutatás eredményeit összegző publikációkat gyűjtjük egybe – szolgált további példával Barát Erzsébet, a nyelv, kultúra és identitás összefüggéseit vizsgáló kutatási csoport vezetője. Megállapították, hogy míg az 1990-es években Szegedre érkezett horvát migránsok kétnyelvűnek tartják magukat, mégis nehezen érvényesülhetnek, addig az angol anyanyelvűek migránsként is könnyen boldogulnak, és kitüntetett helyzetükre úgy tekintenek, mint aki új hazájában „állandó vendég".

Olvasóink írták

  • 1. NoScrubs 2010. október 17. 11:18
    „LINNE :(

    *LINEE - Languages in a Network of European Excellence”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Diákok takarították a Stefániát

Falevelet gereblyéztek, söprögettek, szemetet szedtek a Stefánián a jugyus diákok. Tovább olvasom