Délmagyar logó

2017. 05. 26. péntek - Fülöp, Evelin 12°C | 22°C Még több cikk.

Lobbiznak az egyetemért a szegedi képviselők

Budapest - Megkezdődött tegnap a tavaszi ülésszak az Országgyűlésben. Megyei képviselőket kérdeztünk a legfontosabb feladatokról. B. Nagy László szerint a bejelentett rezsicsökkentésen túl a lakosság terheinek további mérséklését tervezi a kormány. Botka László szerint a felsőoktatás erősítése lenne a válságból kivezető út.
Orbán Viktor szavaival indult tegnap délután az Országgyűlés 2013-as tavaszi ülésszaka. Míg a miniszterelnök az uniós költségvetést övező sikerekről, addig az ellenzéki szocialista frakció a kormány „számbűvészkedéséről" beszélt. Bekiabálások, hurrogások és hallhatatlan ellenkézi felszólalók jellemezték a parlament első ülését. A miniszterelnök nyitó beszédét ellenzéki reagálások követték, a gyenge hangosítás miatt a sajtó csak találgathatta, mit mondott Mesterházy Attila (MSZP) vagy éppen Schiffer András(LMP). Az alig egy órás napirend előtti felszólalásokat követően szegedi képviselőket faggattunk a tavaszi országgyűlési teendőkről.

Elsődleges cél, hogy a lakosság kiadásai mérséklődjenek
B. Nagy László szerint az elsődleges cél, hogy a lakosság kiadásai mérséklődjenek.
Fotó: Schmidt Andrea

– Folytatjuk a megkezdett munkát, változik a földtörvény, ma a Ptk.-ról szavazunk. A június 10-éig tartó időszakban 55 jogszabály kerül a parlament elé. Nem dőlhetünk hátra – mondta lapunknak az Országház folyosóján B. Nagy László (Fidesz–KDNP). A Csongrád megyei kormánymegbízott az eddigi kormányzati eredményekkel kapcsolatban megjegyezte, a rezsicsökkentés egy része megvalósult, a vízdíj, a szemétszállítás, a palackos gáz árának mérséklése a tavaszi ülésszak végéig megtörténik. – Nem lesz olyan egyszerű a csökkentést végrehajtani, mint a gáz és villany esetében. Elsődleges cél, hogy a lakosság kiadásai mérséklődjenek. Úgy vélem, lesz még lehetőség hasonló intézkedésre – fogalmazott. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) helyzetével kapcsolatban kijelentette: ha szükséges, felszólal a parlamentben is. – A háttérben sok kapcsolatot megmozgattam az egyetem jövőjéért – mondta B. Nagy László.

Bodó Imre (Fidesz–KDNP), a szegedi járási hivatal vezetője szerint „a magyar kormány elkötelezett, hogy csökkentse az államadósságot, az önkormányzatokat mentesítse a pénzügyi terhek alól". A kormánypártok célja, hogy a PPP-konstrukcióban (a közszféra és a magántőke együttműködésében – a szerk.) megépült beruházások terhét levegyék az egyetemek válláról. – Azt tudni kell, a PPP jó a magánszemélynek, de rossz az államnak, az intézményeknek – magyarázta. Bodó Imre szerint a kétharmados választási győzelem „mérvadó átalakításra" adott felhatalmazást a kormánynak, amit el kellett kezdeni. – Össze kell számolni, hány felsőoktatási intézmény van ma Magyarországon. A képzéseket a gazdaság igényeihez kell hangolni – mondta. Az országgyűlési képviselő úgy vélte, minden szegedi képviselőnek lobbiznia kell azért, hogy az SZTE „minden szinten kiemelt legyen a felsőoktatásban".

A képzéseket a gazdaság igényeihez kell hangolni
Bodó Imre: A képzéseket a gazdaság igényeihez kell hangolni.
Fotó: Schmidt Andrea

– A most zárult uniós fejlesztési ciklusban a hosszú távú, az egyetemmel együtt végrehajtott pályázati munka eredménye, hogy Szeged nyerte az egyik legtöbb fejlesztési forrást. Sajnos azt látom, hogy ez a folyamat az elmúlt két évben megtört. A beruházások elmaradtak, mert a vállalkozások nem jutottak forráshoz. A kormány 2012-t az elrugaszkodás évének nevezte, miközben a GDP 1,5 százalékkal csökkent. Visszaesett a belső fogyasztás, 500 milliárd forint uniós forrás ragadt bent – mondta Botka László (MSZP). Szeged polgármestere ugyanakkor optimista a 2014–2021 közötti uniós költségvetési ciklussal kapcsolatban. Elkészültek a tervek a déli vasúti és közúti összekötő híd megépítésére, a Széchenyi tér és a Tisza-part felújítására, valamint egy biotechnológiai park létrehozására is. Az SZTE helyzetéről megjegyezte: „ha az egyetemnek jól megy, akkor a városnak is". Szeged és az universitas élete 90 éve összefonódott.

Botka László optimista a 2014-2021 közötti uniós költségvetési ciklussal kapcsolatban. A szerző felvétele
Botka László optimista a 2014-2021 közötti uniós költségvetési ciklussal kapcsolatban.
A szerző felvétele


– A nyugati világban a válságkezelés egyik legfontosabb eszköze az oktatás megerősítése, ezért több helyen megszüntették a tandíjat, állami kézből a helyi közösség kezelésébe adták az iskolákat. A magyar kormány ennek éppen az ellenkezőjét teszi, ennek eredménye, hogy már idén 10 ezerrel kevesebben jelentkeztek egyetemekre. Nagyon sok tehetséges, de nem tehetős gyermek kiszorul a felsőoktatásból – vallja Botka László.

Olvasóink írták

24 hozzászólás
12
  • 24. JungHeinrich 2013. február 14. 06:11
    „A rezsicsokkentes egy netto hulyeseg! Ha mar kivezettek a 13. havi nyugdijat itt az uj :-( Egy az elozo kormanyok altal osszeeszkabalt teljesen illogikus es mukodeset tekintve teljesen egy realgazdasagi csodtomeget ugy reformalunk meg,hogy lenyegeben atszinezve hozzaadnak ilyen " demagog" csokkentest. Vicc! Az ilyen felulrol iranyitott parancsra csokken majd a rezsi utoljara Kadar Atyuska idejeben volt...nem is mukodik! Dehat hogyan lehetne egy vegletekig lebutitott nepet meggyozni realgazdasagi folyamatokrol ha kormanyzati szintu kommunikacio resze hogy a bankok,hitelezok satani serege es a multik nem hagyjak kibontakozni azt a soha nem letezett magyar zsenialitast. Nagyban vitazunk arrol ki a facagyerek a jobboldali vagy a baloldali mikozben alapveto fogalmakkal nem vagyunk tisztaban! Mikozben a fidesz erosen demagog baloldali politikat kepviselve es folytatava jobbra definialja magat, az mszp forditva inkabb befer az europai neppartok koze.Szidjuk a liberalisokat mikozben az Szdsznek semmi koze a hagyomanyos liberalizmushoz. Szoval nemcsak a gazdasagi es a politikai rendszer alapszik teljesen hibas pontokon az egyre novekvo " szavazobazis" mentalis lemaradasa is tettenerheto. Minusz 500ezer aktiv dolgozo lelep kulfoldre. Ennek a lejtmenetnek nincs vege :-( Teljesen ertheto hogy az istenattanep ujjong az ilyen marhasagok hallatan ,hogy csokken a rezsi. Nem a rezsi nem csokken ez csak egy konyvelesi trukk resze aminek a vegen megint az szivja meg akinek pont nem kellene.”
  • 23. kalkutta 2013. február 13. 14:02
    „Másik DM hír:
    Az Emmi rendezi a nehéz anyagi helyzetbe került felsőoktatási intézmények sorsát

    Érti ezt valaki? Akkor most szétverjük aztán meg rendezzük. Észen vannak ezek?”
  • 22. macs 2013. február 13. 13:39
    „20. v.imre,
    rendben van, bár írhattál volna sportcsarnokot is. :-D
    Nincs pénzem, de szeretnék valamit. Találok egy befektetőt, és szerződünk. Nos itt kezdődik a felelősség, nem árt megnézni, mit is írok alá. Senki sem tiltotta meg a megrendelőnek, hogy számoljon. Az biztos, hogy a megrendelőnek ki kell fizetnie a beruházást, ez nem lehet vita tárgya. A működési költségek felett már lehet mecselni, sőt szerintem kell. Ami a létesítmény állapotát illeti, nos az is fontos pontja lehet a szerződésnek, kit milyen kötelezettség terhel a karbantartást illetően.
    Nos, igazoltad az elméletemet, ha valaki nem figyelt oda, hogy milyen szerződést írt alá, ne sikoltozzon.”
  • 21. maci53 2013. február 13. 10:52
    „Micsoda jó világ jön,diplomások fognak kapálni,falat rakni,festeni,autót szerelni,a szakmunkásképző helyén meg kukorica föld lesz.”
  • 20. v.imre 2013. február 13. 07:58
    „18. macs 2013.02.12. 17:35

    A cikk mostani megnyitása, a hozzászólások elolvasása előtt is gondolkoztam azon, vajon elég világosan írtam-e le korábban a ppp beruházás lényegét. Éreztem, hogy nem. Ezért újból nekifutok. Elnézést kérek Szegedtől, hogy a fürdő esetét emlegetem példaként, de ez csak metafora.

    Macs, a ppp beruházás lényege a következő. Szeged város megkívánt magának egy csodafürdőt égigérő csúzdával, széplányok kavarta bugyborékolós ülőfürdőkkel, üvegpalotában, panorámával, márványlépcsővel, felvonóval, stb. Mert, hogy Mórahalomnak van, de nekünk nincs?
    Na ja, nincs pénzünk rá, mit tegyünk?
    Kerestek egy tőkepénzest, aki azt mondta oké, felépítem nektek ezt a létesítményt, kerül, amibe kerül, s ti majd nekem (itt magának kalkulált: kivitelezés végösszeg haszonnal 1,8 milliárd, plusz 25% Áfa - de ezt úgyis visszaigényelem, visszakapom az államtól) 10 éven át évenként fizettek 400 millió forint bérleti díjat. Hú, csak évi 400 millió a költségvetésből, s nekünk lesz egy csodafűrdőnk, aminek csodájára jár majd a fél világ, s bőven lesz bevételünk fizetni ezt a csekélységet. A nagy öröm mellett aláírták a szerződést, amibe az is belefoglaltatott, hogy az üzemeltetés rezsi költségét is az építtető önkormányzat fizeti, hiszen az már szinte semmiség. Tíz év lejártakor kerül át a létesítmény az önkormányzat tulajdonába. Micsoda öröm, ugye? Amikor pedig már a létesítmény leamortizálódik, elavul, felújításra szorul. Szóval újabb költségekbe.
    Ez történt minden hazai ppp beruházás esetében. A kívánós állapotba került építtetők nem gondolták át teljesen azt, hogy jobban jártak volna hitelt felvenni bárkitől, vagy bárhonnan álmaik megvalósításához. Vagy, mint a fordulatos filmekben ilyenkor szokás megjegyezni a felelőst keresve: "Talán így fűződött valakihez, valakikhez, egy behatárolható körhöz anyagi érdek, számítás?"”
  • 19. DobóI 2013. február 13. 05:28
    „Botka László szerint a felsőoktatás erősítése lenne a válságból kivezető út....

    Álszent Botka, akkor 2002-2010 között a parazita, mindent lepusztító pártja a szdszel karöltve, miért vont ki folyamatosan pénzt a felsőoktatásból, miért tette szánalmas alamizsnává az egyetemi dolgozók bérét és miért verte szét a jó hagyományokkal rendelkező poroszos felsőoktatást?”
  • 18. macs 2013. február 12. 17:35
    „16. v.imre,
    elfogadom, hogy "A beruházó minden esetben a bekerülés végösszegének többszörösét söpri be bérleti díjként a beruházótól...", de lehet, hogy naiv vagyok, de ez az egész konstrukció szerződések szerint zajlik. Vagyis, én mint önkormányzat, vagy egyetem szerződést kötök a beruházóval, aminek tételesen tartalmaznia kell ki, mikor, mit, milyen, feltételek alapján fizet.
    A megrendelő biztosan kiszámolta, hogy ő mennyiből tudta volna megvalósítani az építkezést. Feltételezem ő is hitelt vett volna fel, ami nála is megjelent volna költségként. Vagyis a tárgyalások során, mindenkinek mindennel tisztában kellett lennie. Tehát utólag arra hivatkozni, hogy a bérleti díj sok, meg a beruházó többet kér, mint amennyi járna neki, igen érdekes. Számomra két olvasata van a dolognak, vagy magukra nézve nagyon előnytelen szerződést írtak alá a megrendelők, vagy így akarnak megszabadulni a kötelezettségeik egy részétől, és ehhez kell néhány nagyon hangzatos szólam. :-)
    Az önkormányzatok vagy az egyetemek, amennyiben ők kedvezőbb feltételekkel kaptak volna hiteleket, és így olcsóbban tudták volna megvalósítani a beruházást, mégis a PPP-t választották, miért? Bár, ha belegondolok, egy ilyen volumenű beruházást levezényelni, nem piskóta. :-)”
  • 17. v.imre 2013. február 12. 16:21
    „A 16. hozzászólásomban elhirtelenkedtem a fogalmazást, ami esetleg félreértésre adhat okot: "A beruházó minden esetben a bekerülés végösszegének többszörösét söpri be bérleti díjként a beruházótól..."
    Helyesen: A befektető magánszemély minden esetben a bekerülés végösszegének többszörösét söpri be bérleti díjként a megrendelőtől, az építtetőtől.
    Macs, éppen az a rossz ebben a ppp beruházásban, hogy az építésre felvehető hitellel és annak kamatával sokkal jobban jártak volna az építtető önkormányzatok, állami beruházók, mint ebben a magántőkést bevonó megoldással.”
  • 16. v.imre 2013. február 12. 15:41
    „11. macs 2013.02.12. 12:00
    "...a megrendelő, pedig, mondjuk 10 év alatt fizeti ki nekik. Ez idő alatt a beruházó üzemeltet, amit szintén kifizetnek neki. ..."

    Megnevettettél. A beruházó minden esetben a bekerülés végösszegének többszörösét söpri be bérleti díjként a beruházótól, ami minden ppp beruházás esetében az állami adóbevételekből történik. Az üzemeltetőnek ki fizet ki mindent? Így épültek közintézmények is sorban: börtönök, az új posta palota Pesten, a szegedi napfényfürdő, stb.

    Látod, kedves tatam, tényleg nem figyelnek oda az emberek, a járókelők, amikor egy-egy konkrét ppp beruházás kapcsán erről a vitáról tudósított a média. Ez is, mint akkor is meg ma is minden pártszimpátia vitává vált. A kormány most éppen arra törekszik, hogy valamiképpen csökkentse az állam ppp-s kiadás terhét azzal, hogy a beruházókkal megegyezve a lejárati idő előtt méltányolt beruházás nyereség elismerése mellett visszavegye állami tulajdonba, vagy ehhez segítse az önkormányzatokat megszabadítva azokat az éves bérleti tehertől. Ez a kormányzati szándék minden párt részéről támogatott.”
  • 15. spiler 2013. február 12. 14:50
    „LOBBIZANAK IS MERT AZ EGYETEM igen nagy munkadó,gyerekek jó fogyasztók,kiválló albérlők mert fizetnek....ha megszünik sokan az utcán találják magukat!!!!!!”
  • 14. antimater 2013. február 12. 13:35
    „Egy jó csomó példa van arra, hogy ha egy ország befektet az oktatásba, az sokszorosan térül. Itt csak a fideszes CÖF-birkákat kell tenyészteni ....”
  • 13. david75 2013. február 12. 12:43
    „Szóval cenzúráztok? Más médiumoknak ez érdekes téma lehet..”
  • 12. david75 2013. február 12. 12:29
    „Nagyon örvendetes, hogy a szegedi fideszes képviselők a parlamentben is felszólalnak az SZTE érdekében. Ennek előzménye: tegnap a szegedi LMP a sajtótájékoztatóján - melyet az SZTE helyzetéről tartott - pontosan erre szólította fel a szegedi fideszes képviselőket. Minderről a DM még csak egy sorban sem számolt be. Lehet azt mondani, hogy nem kötelességük minden pártmegnyilvánulásról hírt adni, ha annak nincs hírértéke. De ha ennek a témának tényleg nem lenne hírértéke és jelentősége, akkor most miért írnak róla? A DM újabban a fideszes képviselők szerecsenmosdatását végzi? Vagy azért nem írtak egy sort sem az LMP-s sajttájról, mert ott Botkáékat is bíráltak? Vagy mindkettő együtt?”
  • 11. macs 2013. február 12. 12:00
    „Nem értem mi a baj a PPP-vel? Vegyük pl. a vásárhelyi sportcsarnokot, vagy a debreceni egyetemi kollégiumokat. Szükség volt mindkettőre, de se a városnak, se az egyetemnek nem volt rá pár milliárdja, viszont volt egy befektető, akinek volt pénze. A szerződés szerint, amit az egyetemmel, a város önkormányzatával kötöttek, bevállalták, felépítik a csarnokot, a koleszt, és a megrendelő, pedig, mondjuk 10 év alatt fizeti ki nekik. Ez idő alatt a beruházó üzemeltet, amit szintén kifizetnek neki.
    "Azt tudni kell, a PPP jó a magánszemélynek, de rossz az államnak, az intézményeknek" miért? Csak nem azért, mert rossz szerződést írtak alá? Vagy volt annyi pénzük, hogy ezt ők is megcsinálhatták volna? Miért nem tették? Vagy olcsó hitelből építkezhettek volna? Bár ezt nem értem, hiszen azt is vissza kell fizetni kamattal együtt.”
  • 10. Beroesz 2013. február 12. 11:01
    „Olyan szépeket mond Botka a tandíj megszüntetéséről. Öt éve is olyan jó lett volna, ha ilyeneket mondott volna.”
  • 9. tatam 2013. február 12. 10:54
    „Azért ennél egy picikét több, kedves v.imre! És ezt az 5 soros magyarázatot nem Öntől vártam! De ha kimenne az utcára és megkérdezne 20-25 embert, mi is az a PPP, lehet hogy meglepődne azon, hány tudna ebből a 25 találomra kiszúrt emberből pontosan válaszolni!”
  • 8. v.imre 2013. február 12. 10:34
    „"...A nyugati világban a válságkezelés egyik legfontosabb eszköze az oktatás megerősítése, ezért több helyen megszüntették a tandíjat, állami kézből a helyi közösség kezelésébe adták az iskolákat. ..." Mondja Botka. Közben a helyi iskolák fenntartója és működtetője Kardos Kálmán arról panaszkodik, hogy az önkormányzatnak nincs pénze kifizetni költségeik egy részét. Szegény Kardos Kálmánék feje felett politikai döntés született az iskolák működtetés joga megtartásáról. Tessék enni a saját főztöt és nem mástól várni el a besegítést.”
  • 7. v.imre 2013. február 12. 10:16
    „6. tatam 2013.02.12. 09:52
    "Azt tudni kell, a PPP jó a magánszemélynek, de rossz az államnak, az intézményeknek - magyarázta." Kedves és nagyon okos autósoktató úr! Rendben van, hogy tudni kell! De el is magyarázná!! Észérvekkel!!..."

    Kedves tatam! Az a magyarázat, hogy a befektető magánszemély mondjuk egy milliárdért megépít egy objektumot, fürdőt, bármit, majd ezt átadja az építtetőnek, mondjuk Szeged városának, aki aztán mondjuk 10 év alatt összesen három milliárd forint bérleti díjat fizet vissza a magánszemélynek. Ő gazdagodik, miközben a város köteles fizetni még ezen felül az objektum rezsi költségét is. Ügyes konstrukció, nem? Ha már, mondjuk Szeged építeni akar egy fürdőt egy milliárdért, akkor ő fordítson erre egy milliárdot, úgy olcsóbban jön ki vele.”
  • 6. tatam 2013. február 12. 09:52
    „"Azt tudni kell, a PPP jó a magánszemélynek, de rossz az államnak, az intézményeknek - magyarázta." Kedves és nagyon okos autósoktató úr! Rendben van, hogy tudni kell! De el is magyarázná!! Észérvekkel!! Ja, hogy az nincsen! "Én kérek elnézést!" Gálvölgyi J. Remélem tegnap este nézte 20:15-kor az ATV műsorát!:-)”
  • 5. kalkutta 2013. február 12. 09:05
    „"A háttérben sok kapcsolatot megmozgattam az egyetem jövőjéért - mondta B. Nagy László."

    A háttérben? Vagy igaz vagy nem. De miért kell a háttérben. Valami szégyellni való van rajta?”
24 hozzászólás
12
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Folytatódtak az utcai tüntetések Szegeden

Villámcsődülettel, utcai menettel, fórummal és előadásokkal tünttnek a felsőoktatásért szegedi szervezetek. (képgalériával) Tovább olvasom