Délmagyar logó

2017. 04. 26. szerda - Ervin 8°C | 22°C Még több cikk.

Luca bűbájos ideje: babonák, varázslatok

A néphit szerint az esztendő legrövidebb napja a titkoké, a babonáké, a varázslatoké, a jóslatoké – a boszorkányosságé. December 13. napja a főboszorkányé, Lucáé, akit a skandináv népek fényasszonynak tartanak, a szegediek lucapucáznak, más tájakon maskarázók elevenítenek meg.
Luca gonoszkodásához, illetve annak elhárításához, mágikus, jövendölő praktikáihoz régen sok derű, sőt vaskosabb tréfálkozás is tartozott. Sokfelé a férfiak az udvarokat szalmával szórták tele, a kocsit felrakták a háztetőre, összecserélgették a kapukat. Már amelyiket ki tudták nyitni: általános parancs volt ugyanis, hogy Luca előestéjén a gonosz kirekesztésére minden kaput, ajtót, ablakot be kell zárni. A gonosz elijesztésére az ajtófélfába kést vágtak, illetve a bejárathoz seprűt tettek keresztbe.

Másfelé viszont éppen eldugni igyekeztek a seprűt, a „boszorkányok lovát". Az asszonynép maga elől is eltette a seprűt – lévén ez a nap számukra dologtiltó. Kenyeret sütni sem volt szabad, a gyeviek úgy tartották, aki ez ellen vét, „annak elmegy a haja". A tápaiak meg azt legendázzák máig, hogy volt egy asszony, akinek ezen a napon a víz vérré változott a teknőjében, mert mosni akart. Más elrettentő történet szerint meghalt az, aki Lucakor varrott ruhát vett fel.

Javallott volt viszont e napon tapasztani, hogy ezzel „rátapasszák a disznóra a zsírt", és vastagabb legyen a szalonna. A nagyobb állati haszon érdekében szinte kötelező volt Luca hajnalán – Algyőn már éjfélkor – piszkafával megpiszkálgatni az ólban a tyúkokat, köleskását adni nekik, hogy sokat tojjanak. A Lucázó gyerekek ugyancsak az állathasznot jókívánságolták.

A Luca-búza egyike a december 13-án készíteni kezdett „varázsszereknek", s máig élő hagyomány. Bár bőség- és egészségbiztosító szerepét már kevesen ismerik, sokfelé mégis az adventi, karácsonyi asztalok dísze. Algyőn régen szentelt vízzel hajtatták, s a szára hosszúságából következtettek a szalmatermésre. A hiedelmek szerint a Luca-búza megvédte a boszorkány elől azt, aki a december 13-án készíteni kezdett Luca-székről az éjféli misén látni vélte a falu gonoszait.

Az úgynevezett Luca-tizenketted idején (december 13. és 24. között) a szerelemvarázslás, a jövendő társ fürkészése, a házasságjóslás is dívott. Szokásban volt a leendő férj nevét kitudakolandó Luca-nap estéjén tésztát gyúrni, 13 cédulán neveket belegömbölygetni, forró vízbe dobni a gombócokat, és nézni, melyiket dobja fel először a víz – az lehetett a jövendőbeli. A kíváncsi legények 13 leányneves cédulával praktikáztak, minden este tűzbe vetve egyet, hogy az utolsónak szentestére maradó majd megjósolja arájuk nevét. A szegedi tájon a leányok úgy is próbálkoztak, hogy Luca napján halat ettek, nem ittak rá, de a kútba néztek, a víztükörben hátha ott van a leendő férj képe. Szerencsehozó Luca-pogácsát is sütöttek némely tájon: aki megtalálta a magáéban a fémpénzt, annak gazdagságot jósoltak.

Idő- és termésjósló nap is a Lucáé. Ekkor készült 12 besózott hagymakarikából a következő esztendő hónapjainak időjárását megmutató Luca-kalendárium, amit szenteste néztek meg. A szegedi tájon jegyezték fel, hogy a boszorkánynapi szél 1863-ban tanyákat volt képes homokkal betemetni.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gyurcsány: Az autópálya csak az első fontos lépés

Reptér, vasút, híd, tudásipar – sorolta a következő lépéseket a miniszterelnök, és a… Tovább olvasom