Délmagyar logó

2017. 11. 18. szombat - Jenő 5°C | 8°C Még több cikk.

Lukácsék tanulságos története

Mintegy 60 hektár területen gazdálkodik együtt az újszászi Lukács János, és felesége, valamint lányuk. Mindhárman őstermelők. Az asszony 50 százalékos mértékben leszázalékolt, rokkantnyugdíjas. Havi 23 ezer forintot kap 38 év termelőszövetkezeti munkaviszony után. Férje főállásban műveli a földet. Lányuk pedig „főállású anya", három gyermeket egyedül nevel.

Illusztráció: Gyenes Kálmán
Lukácsék nem alakítottak családi gazdaságot, pedig tehették volna – ahogy az asszony mondja –, például azért nem, mert hiába egy családként gazdálkodnak, a földek eltérő tulajdonjoga miatt dokumentálni kellett volna, ha mondjuk a férje az ő földjén végez valamilyen munkát vagy fordítva.

Emiatt papír papír hátán lett volna. „Pedig gazdálkodásról van szó, nem arról, hogy papíron legyen minden, mert az a szent. De ez ügyben nem a józan paraszti ész szerint alakították ki a szabályokat" – magyarázza az asszony. Lassan is alakult ki a családnál a mostani gazdálkodási forma. Először a férj „állt saját lábra" a helyi termelőszövetkezet felbomlása után, ahol traktoros volt. Lukács Jánosné pedig nagyon nehezen hagyta ott a tsz középvezetői posztját. A minimálbér mellett meg mintegy 20 hektár saját földdel azonban már nem látott a tsz-ben perspektívát. „Hol van már persze a régi tsz is?" – morfondírozik, és hozzáteszi: részvénytársasággá alakult, de a valamikori ezer ember helyett már csak félszázan, ha dolgozhatnak ott.

Föld kárpótlásból

Lukácsék földjeiket a kárpótláskor a szülőktől kapták, a tsz-től is jutott némi terület. A férj édesanyjának kárpótlásából származó föld nem rájuk eső részét pedig megvásárolták a testvérektől. Így lassan építgették, illetve építgetik a gazdaságot. A feleség tulajdonában jelenleg mintegy 19 hektár termőföld van és csaknem 6 hektár gyep. A férjnek 20 hektár termőföldje van, lányuknak pedig 4,4 hektár saját tulajdona. Ez utóbbihoz tartozik még további 10,5 hektár „bérlemény". E terület jórészt „egyben van", illetve három nagyobb különálló részből áll. A bérelt földet a lány megvenné, de egyelőre nincs elég pénze. Nem könnyű hitelből földet vásárolni – magyarázza az asszony –, mire ugyanis a bank a döntésig jut, addig eltelik fél év vagy akár egy év is. Erre pedig az eladó nem vár. Így vagy előteremti a vásárló a pénzt egy hónapon belül, vagy másé lesz az eladó föld.

A családban a papírmunka nagy részét a feleség végzi, ő az, aki odafigyel a pályázatokra is. Neki köszönhetően pályázott sikerrel a család még 2004-ben külön-külön a Nemzeti vidékfejlesztési terv (NVT) agrár-környezetgazdálkodási intézkedése támogatási rendszerébe tartozó dotációra.

Repce

A Lukács család 14 hektáron vetett repcét tavaly. A repcetermés – bár nem lett első osztályú –, 3,1 tonnás hozamú volt hektáronként, ami messze jobb, mint a 2,5 tonnás hazai átlagtermés. Idén már a termőterület több mint felére vetették ezt az ipari olajos növényt. A repcének azonban nagyon jó magágyat kell készíteni, s rendszeresen szemlézni kell a növényt, a kártevő ugyanis váratlanul jelenik meg. Így, ha egy ideig nem figyel és vegyszerez a gazda, előfordulhat, hogy nem is lesz a termésből jóformán semmi.

Egymillió egy családnak

Mindhárman a szántóföldi agrár-környezetgazdálkodási célprogram keretében az agrár-környezetgazdálkodási alapprogramok közül a szántóföldi célprogramhoz csatlakoztak. Az ezzel járó hektáronként tavaly csaknem 25 ezer forint szubvenciót – amely, mint az asszony mondja, jól jön a földalapú támogatás mellé – jóformán a teljes megművelt szántóföldre igényelték. A feleség tavaly 452 ezer, a férj 438 ezer, lányuk pedig 353 ezer forint NVT-támogatást kapott. Így a család összesen több mint egymillió forinthoz jutott a múlt évben. Ennek ellenére 2005-öt veszteséggel zárták. Ez összesen 6-7 millió forint, amely mindhármukra vonatkozik. A veszteséget egyrészt a belvíz, másrészt a búza okozta. Az idei NVT-támogatást még nem kapták meg, de nagyon várják, mert szántani csaknem 300 forintos literenkénti gázolajár mellett is kell. A támogatások egy másik része pedig az agrár-környezetgazdálkodási előírások betartására megy el. De azért még így is megéri a programban dolgozni – véli az asszony. A támogatásokból futotta még a 7 millió forint körüli értékű erőgép önrészére is. A traktort ugyanis támogatás nélkül vásárolták, de hitelük jórészt emiatt jelenleg 4-5 millió forint.

Traktortól lélegzet


A helyi termelőszövetkezet a mezőgazdasági gép vásárlásához felvett kölcsönt rugalmasan kezelte, igaz, a kamat is magas – véli Lu-
kács Jánosné. A traktor vásárlásához szükséges kis lélegzethez úgy jutottak, hogy korábbi aszálykáros hitelük futamidejét meghosszabbították nyolc évre. Ez az év azonban nagyon nehéz – magyarázza az asszony, hozzátéve, hogy hiába jött korábban a sok eső, mégsem volt jó a termés. A hirtelen jött, napokig tartó forróság miatt takarmány minőségű lett a gabona. S a búza ára alig éri el a 20-21 ezer forintot tonnánként. Ráadásul ha egy hektár földre csak 2 mázsa műtrágyát szórnak ki, az is 14-15 ezer forintba kerül hektáronként. Pedig csak szántóföldi alapprogramban engedélyezett mennyiségű és típusú műtrágyát és növényvédő szert használják. Talajvizsgálatot is végeztettek, a kímélő gazdálkodáshoz pedig a tervet a növényvédelmi állomás készítette el számukra.

A repce mellett búzát és őszi árpát is termelnek, kukoricát azonban nem, mert „ilyen gázolajár mellett a szárítást nem lehet kifizetni" – mondja az asszony. Hiába van tárolójuk, ez egyrészt nem nagy, azaz nem fér el benne egy jelentősebb mennyiségű kukoricatermés, másrészt nincs szárító, de szárítás nélkül „berohadna" a termés. A penészes árut pedig már nem lehet értékesíteni.

A megtermelt gabonát így az integrátoruknak, a több száz gazdálkodót – van közöttük több száz hektáros, de egészen kicsi is – összefogó Jászapáti 2000 Rt.-nek adják el, egy előre megkötött szerződések alapján.

A jövő: az információ

A jövőt illetően Lukács Jánosné úgy véli, hogy fejlődni egyszerűen muszáj, de jelentősen már nem bővítik a gazdaságot. Befektetésnek jó lehet a föld, de ha sok van és gazdálkodnak rajta, bukni is lehet vele – tájékoztat a családfő. Lukács János megemlíti azt is, hogy az egyik ismerős gazdálkodó, aki a máktermeléssel bukott jókorát.

A támogatásokról korábban a Magyar Közlönyből értesültek csak, egy éve azonban a feleség már az internetet is eléri. Bosszantja, hogy a támogatásokkal kapcsolatban például a gazdálkodási naplót egyáltalán nem egyszerű vezetnie. Szerinte számítógép nélkül könnyebb volt ezt a munkát elvégezni.

A házaspár a szükségesnek tartott fejlesztések között említi még, hogy jó volna kicserélni a körülbelül 30 éves 514-es öreg kombájnt. De az ugyanilyen matuzsálemi korú Lajta vetőgépet is. Szeretnék persze átadni az unokáknak a gazdaságot, de közöttük csak egy fiú van. S ő egyelőre még az agráriumról álmodik. Igaz, még csak kisiskolás.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Decemberben is esszük, pedig júliusban lejárt

Akciós zöldségkonzervet vásárolt egy család karácsony előtt. Kiderült, az üvegen két címke van,… Tovább olvasom