Délmagyar logó

2017. 04. 26. szerda - Ervin 8°C | 22°C Még több cikk.

Lukrécia meggyalázása a szegedi operafesztiválon

A gdanski Balti Opera társulata Telihay Péter rendezésében Benjamin Britten darabját, a Lukrécia meggyalázását hozza a szegedi fesztiválra. A két felvonásos operát ma és holnap láthatja a közönség a nagyszínházban.

– Régi vágyam teljesült azzal, hogy operát rendezhettem, s egyszerre kettőt is: a Lukrécia meggyalázását Gdanskban és a Carment az Operaházban. Britten darabja ritkán bukkan fel a világ operaszínpadain, szinte ismeretlennek mondható, amit nem értek, mert bár nehéz mű, a zenéje kifejezetten élvezetes muzsika. A lengyel közönség is ezt fogalmazta meg egy találkozón: meglepetés volt számukra, hogy első hallásra is fogyasztható zenét kaptak – magyarázta a produkció rendezője, Telihay Péter.

A szegedi színház prózaitagozat-vezetője irányításával kilenc náció vett részt az előadás létrehozásában Gdanskban. Szegeden is láthatjuk a négy versenyzőt: Tarquinius római herceg szerepében a lengyel baritont, Bartek Misiudát, Junius római tábornokként holland fachtársát, Wiard Witholtot. Lukrécia szerepét a horvát mezzoszoprán, Janja Vuletic, a „női kórust" a Magyarországon élő kínai szoprán, Yang Li énekli. Rajtuk kívül norvég, német és lengyel énekesek vettek részt a produkcióban, amit Szegeden is a Sao Paulo-i Teatro Municipal zenekarának vezetője, a brazil José Maria Florencio vezényel.

Bartek Misiuda (Tarquinius) és Janja Vuletic (Lukrécia) a gdanskiak előadásában. Fotó: DM/DV
Bartek Misiuda (Tarquinius) és Janja Vuletic (Lukrécia) a gdanskiak előadásában. Fotó: DM/DV

– A legnagyobb nehézséget épp a nyelvi sokszínűség jelentette: többnyire angolul és franciául kommunikáltunk. Még sohasem rendeztem idegen nyelven, eleinte nem tudtam aludni, mert folyton azon gondolkodtam, hogyan mondom el angolul, hogy mit szeretnék. Munka közben rájöttem, hogy mindent leegyszerűsítve, árnyalatok nélkül, tőmondatokban kell megfogalmaznom, hogy mindenki megértse. Ez végül nagyon hasznosnak bizonyult. A másik nagy kihívás: hogyan tudunk a viszonylag statikus darabból izgalmas színházat csinálni. Britten 1946-ban írta ezt az operát, benne van az a felháborodás, amit a II. világháború borzalmai miatt érzett – ezért Zeke Edit jelmeztervezővel és Menczel Róbert díszlettervezővel evidensen adódott számunkra, hogy a 20. században kell elgondolnunk – meséli Telihay Péter. – Ahogy ezt a döntést meghoztuk, és elkezdtük az előadást elgondolni, életre kelt az anyag.

Telihay Péter
Telihay Péter

A válságot túl lehet élni

– Amikor válság van, és körülöttünk minden romlik, borul, rohad, akkor ne feledkezzünk meg arról: mi lehetünk a következők, akik áldozatául eshetnek a válságnak – mondja Telihay Péter. – Mert mindaz, amiben hittünk, másodpercek alatt omlik porrá. Britten operája egy háborúban, egy válságban játszódik, és próbára teszi az embereket; mégis ad valami biztatást arra: a válságot mindig túl lehet élni.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

20 óra után jogosítványt kapnak a motorosok

Szeged - Mindössze 20 órát kell eltölteni a forgalomban ahhoz, hogy valaki motorra szerezzen… Tovább olvasom