Délmagyar logó

2017. 07. 24. hétfő - Kinga, Kincső 21°C | 34°C Még több cikk.

Ma a földből előkerült leletek fele elkerüli a múzeumot

Aki ma alapot ás a telkén, és régi holmit talál, nem nagyon örül a leletnek. Sokan ilyenkor inkább eltüntetik a tárgyat – vagy eladják. Száz évvel ezelőtt viszont hazafias tettnek számított, ha valaki a földben talált kinccsel besietett a múzeumba: a közgyűjteményekben őrzött tárgyak jelentős része ekkor került napvilágra.
Néha elképesztő mennyiségű lelettel buknak le a határon a szállítók. Ez a több mint tízezer pénzérme és dísztárgy Röszkén egy bolgár kamionból került elő. Fotó: Karnok Csaba
Aki ma alapot ás a telkén, és régi holmit talál, nem nagyon örül a leletnek. Sokan ilyenkor inkább eltüntetik a tárgyat – vagy eladják. Száz évvel ezelőtt viszont hazafias tettnek számított, ha valaki a földben talált kinccsel besietett a múzeumba: a közgyűjteményekben őrzött tárgyak jelentős része ekkor került napvilágra. Ma virágzik az illegális leletkereskedelem. Nagy értékek cserélnek gazdát, ezt mutatja a spanyolországi kincsvadász hajó esete is. Ezen a piacon nem mindig az arany a legértékesebb.

Személyzet nélkül is működő tengeralattjárót és egy komplett laboratóriumot találtak február 2-án a spanyol rendőrök egy hajón, amelynek személyzete régi kincsek után kutatott a tengeren. A spanyol hatóságok őrizetbe vettek, majd szabadon engedtek két magyart, aki szintén a hajón dolgozott, bár, mint később kiderült, ők nem búvárok: az egyik gépész, a másik elektroműszerész. A hajó gazdája elmenekült, itt maradt viszont a zsákmány. A kincsvadászok nem aranyért jöttek, 17. és 18. századi ágyúgolyókat, kőből készült római horgonyokat és a trafalgari tengeri ütközet idején használt lőszeres ládákat őriztek. De ezek is sokat érhetnek az illegális műkincs-kereskedelem piacán, hiszen a hajón gépfegyverek is voltak, valószínűleg azért, hogy ha kell, a személyzet meg tudja védeni a zsákmányt – a többi kincsvadásztól.

A vámosok a régészetről is tanulnak

A határátkelőhelyen dolgozó vámosoknak újabban nemcsak azokat a védett madarakat kell ismerniük, amelyek példányait hűtőládában szokták csempészni a vadászok, a kurrens régészeti leletekről is tanulnak. Mert nemcsak az arany ér sokat: a gyűjtők borsos árat adnak a régi edényekért, fegyverekért. De gyakran ezeknél is jobb ára van a régi fának – bár ilyesmi a földből nem kerül elő. A régi faanyagot azok veszik, akik bútorokat hamisítanak. Ezek korát ugyanis úgy szokták ellenőrizni, hogy vékony fúróval mintát vesznek a belsejéből. Ha a fa a labor szerint régi, akkor a bútor is az – jó esetben.

A rendőrségi sajtótájékoztatón elhangzott az is, azért számít súlyos bűncselekménynek a magáncélú régészkedés, mert Spanyolországban a törvény szerint a tengerben pihenő lelet az államé. Bár tengerünk nincs, ami a földben lévő tárgyakat illeti, ilyen törvény Magyarországon is létezik. Ha valaki alapot vagy mondjuk krumplivermet ás, és valamilyen régi tárgyat, pénzt vagy sírt talál, három helyre fordulhat: a jegyzőhöz, a közeli múzeumhoz vagy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal regionális irodájához. Szalontai Csaba szegedi régész azt mondja, bár ritkán, ma is előfordul, hogy ilyesmivel keresik fel a múzeumot. Sokan viszont, ha találnak is valamit, azért nem jelentkeznek, mert attól tartanak, hogy ha beviszik a talált holmit, jönnek a régészek, feltúrják az egész portát, és akkor nem lehet folytatni az építkezést. Akadnak olyanok is, akik úgy gondolják, érdemesebb eladni a tárgyat egy régiségkereskedőnek.

– A tapasztalatok szerint ilyenkor gyakran a holmi értékénél jóval kevesebbet kapnak érte, pedig ha a múzeumba vinnék, jobban járnának, hiszen a törvény arról is rendelkezik, hogy a megtalálónak díj jár. A régész számára a tárgynál sokszor értékesebb az információ: az, hogy ott, azon a helyen van valami – mondja a szakember.
A magyar múzeumokban őrzött régészeti leletek jelentős része a 19. és a 20. század fordulóján került be a gyűjteményekbe. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal címzetes vezető főtanácsosa, Béres Mária régész szerint ez a nemzeti érzésnek, a történelem iránti általános érdeklődésnek, másrészt a sokfelé működő múzeumi baráti köröknek volt köszönhető. Igazi hazafinak számított, aki a köznek ajándékozta, amit otthon a földben talált. Ugyanakkor régen is működött illegális kereskedelem, hiszen például a nagyszéksósi hun kincslelet is aranyművesek kezén tűnt el. A referens becslése szerint a földből előkerülő értékes tárgyak egyharmada-fele elkerüli a múzeumot, nem véletlen, hogy a régiségkereskedőkkel kapcsolatban álló múzeumok sokszor találnak és vásárolnak is értékes holmikat a boltban.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Harminckét jelölt indulhat

Megyénkben Hódmezővásárhelyen indul a legtöbb – kilenc – képviselőjelölt. A pártok… Tovább olvasom