Délmagyar logó

2016. 12. 06. kedd - Miklós -5°C | 3°C

Madách Imre Tragédiája és operasztárok a Dóm téren

A Szegedi Szabadtéri Játékok idén ünnepli 75. születésnapját. A fesztivál megszervezését kezdettől pártfogolta a Délmagyarország. A július 7-i nyitó előadásig hét részből álló sorozatban elevenítjük fel a Játékok történetét lapunk korabeli beszámolóit is felhasználva.
Liebmann Béla 1935-ös felvétele: a Parasztbecsület komponistája, Pietro Mascagni vezényel az egyik szegedi próbán
Az első év sikere után Hont Ferenc Az ember tragédiáját szerette volna a szabadtérin bemutatni, 1932 nyarán azonban nem rendeztek előadást a Dóm téren. A gazdasági okok mellett a valódi ok a széthúzás volt. Az illetékesek nem tudtak megegyezni. A többség Madách művét akarta látni, a római katolikus egyház viszont nem járult hozzá a mű bemutatásához, többek között a pikánsnak tartott római szín miatt. A következő évben azonban a sajtó és vitéz Svoy Kálmán altábornagy is Hont Ferenc mellé állt. 1933. augusztus 26-án Hont rendezésében, Buday György díszletében Lehotay Árpád, Tőkés Anna és Táray Ferenc főszereplésével a 2500 ülőhelyes és 2000 állóhelyes nézőtér előtt bemutathatták a Tragédiát.

Valójában ez a produkció volt a Szegedi Szabadtéri Játékok első igazi, saját premierje. Az előadást a következő napokban kétszer is megismételték, majd Liszt kompozíciója, a Szent Erzsébet legendája csendült fel. A Délmagyarország 1933. augusztus 27-én így írt a rendezvénysorozat sikeréről: „Szeged várost most polgárainak áldozatkészsége és munkaszeretete fölemelte az ország érdeklődésének fókuszába, s most az a kötelesség és az a hivatás vár a hatóságra, hogy ezt a hetet esztendővé nyújtsa ki, s az országnak Szeged felé forduló érdeklődését lankadni ne engedje."

1934-ben újra a Tragédiát vitték színre, de már Bánffy Miklós és Oláh Gusztáv rendezésében. A szereplőgárda legfontosabb változását a Lucifert csúfondáros cinizmussal életre keltő Csortos Gyula szereplése jelentette. Bánffy jó diplomáciai kapcsolatainak köszönhetően még néhány vezető angol és amerikai lap is beszámolt a szegedi fesztiválról, amelyen díszvendégként részt vett az osztrák kancellár is. A következő évben merészebben tervezték a programot, a felújított Tragédia mellett műsorra tűzték Hubay Jenő darabját, A cremonai hegedűst, Tolnay Klári főszereplésével Morselli mesejátékát, a Glaucos-t és a Parasztbecsületet is, amit a Milánói Scala sztárjainak vendégszereplésével maga a szerző, Pietro Mascagni vezényelt. „Giuseppina Gobelli, Santuzza alakítója gyöngélkedett, és hogy kímélhesse hangját, felmentést kapott a főpróba alól. Szerepét dirigálás közben csengő hangon maga Mascagni énekelte el, és ezzel is felejthetetlen emlékkel ajándékozta meg a főpróba közönségét" – tudósított lapunk.

1936-ban már annyira népszerűvé vált a rendezvénysorozat, hogy hétezer fős nézőteret építettek, és a minden évben műsorra tűzött Tragédia mellett Herczeg Ferenc Bizánc című darabját és Palló Imre főszereplésével Kacsóh Pongrác János vitézét is bemutatták. Ekkor már mindhárom produkció díszlettervezője a fiatal Varga Mátyás volt, aki ezután a szegedi szabadtéri történetének egyik legmeghatározóbb alkotója lett. 1937-ben újra műsorra tűzték az előző évi darabokat, és bemutatták Berczeli Anzelm Károly Fekete Mária című költői játékát, amely az alsóvárosi templom híres kegyhelyéhez kötődött.

A fesztivál első korszakának legsikeresebb évada az 1938-as volt: a felújítások mellett a Háry Jánost, az István király népe című történelmi tragédiát, valamint a világhírű Gina Cigna főszereplésével Puccini Turandotját láthatta az ország minden tájáról idesereglő közönség. Kodály három nagy művét, a Budavári Te Deumot, a Jézus és a kufárokat, valamint a Psalmus Hungaricust is előadták azon a nagyszabású koncerten, amelyen a komponista dirigált. A színvonalas programnak persze ára volt: kétszázezer pengős deficitet könyvelhetett el a város.

A második világháború kitörése előtt néhány héttel, 1939 nyarán szervezték meg a Játékok első korszakának utolsó programsorozatát. Új produkcióként az Aidát mutatták be Nádasdy Kálmán rendezésében. A címszerepre a bécsi Staatsoper magyar szopránsztárját, Németh Máriát hívták haza, aki Ferencsik János vezényletével hatalmas sikert aratott, majd Turandotként is bemutatkozott. A később Németországban világhírűvé lett Fricsay Ferenc dirigálásával monstre szimfonikus koncertet is tartottak. A hatalmas lelkesedés és a város fellendülő vendégforgalma ellenére a háború kitörése miatt abbamaradt a fesztivál, és húszéves csönd következett a Dóm téren.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szegedi világpremier Christopher Lamberttel

Világpremier lesz jövő héten Szegeden: A harag napja című magyar–angol koprodukciós filmet a… Tovább olvasom