Délmagyar logó

2017. 11. 20. hétfő - Jolán 1°C | 8°C Még több cikk.

Maguk állítják elő, amire szükségük van

Pusztaszer - Hét éve foglalkozik biogazdálkodással a pusztaszeri Pipacs tanyán az Arnold házaspár – szinte mindent, amire szükségük van, maguk állítanak elő. Esténként tévénézés helyett tönkölybúzát szemeznek. Lakhelyükön kirándulócsoportokat, pihenni és dolgozni vágyókat is fogadnak.
Mesebeli környezet fogadja a látogatót a pusztaszeri Pipacs tanyán: pillangók repkedtek körülöttünk, amint baktattunk a bekötőúton a vályogházak felé. A meleg nyári fuvallatban friss kenyérillat keveredett a száraz szalma szagával.

– Hét éve eldöntöttük, hogy ökotanyasi-turizmussal szeretnénk foglalkozni. Amikor először jártunk itt, azonnal beleszerettünk a környezetbe – beszélt az egyholdas Pipacs tanyáról Arnoldné Óré Zsuzsanna. Néhány évig Németországban élt. Itt ismerkedett össze későbbi férjével, Jörggel, aki egy biogazdálkodónál dolgozott. Az ott tanultakat hasznosítja a mai napig saját földjükön.

Dagad a tönkölybúzatészta a teknőben - Arnoldék saját maguk sütik a kenyeret. Fotó: Schmidt Andrea (galéria)

– Géplakatos a végzettségem, később ápolóként dolgoztam, szellemi fogyatékos felnőttekkel foglalkoztam. Ami igazán érdekelt, az a biogazdálkodás. Maradhattunk volna Németországban is, de végül Zsuzsanna miatt ide költöztünk – magyarázta Jörg Arnold, miközben kivette a kemencéből az aranyló tönkölybúzacipókat, és egymás mellé fektette hűlni. Mint ahogyan a tanya többi részén, az istállóból kialakított, magas belterű konyhában is minden a házaspár keze munkáját dicséri. A berendezési tárgyak nagy részét kirakodóvásárokon szerezték be: búzavirágmintás kancsó az ablakban, fateknő a sarokban – barátságos falusi hangulatot áraszt a hely.

– A biogazdálkodás lényege, hogy nem használunk vegyszereket a növénytermesztéshez – mondta Zsuzsanna a háztáji kertben, ahol zöldségek teremnek, amelyeknek egy részét a család fogyasztja el, de az újszegedi biopiacra is adnak el belőlük. Vetésforgóban gazdálkodnak: a gyümölcsökön, zöldségeken kívül rozst és szöszös bükkönyt is termesztenek. Ebből látják el a jószágokat is: mangalicát, rackajuhot, tyúkot, libát, pulykát is tartanak. Ezeknek a húsát fogyasztják. Mivel tehenük nincs, vajat és tejtermékeket a boltban vesznek, de az élelmük nagy részét saját maguk állítják elő. Korábban kézzel arattak, de idővel nagyobb földterületre lett szükségük, így mára kombájnnal végzik a munkát. Feliratkoztak a világhálón egy „bioönkénteseket" közvetítő listára. Németországból, Svájcból, sőt Amerikából is járt már náluk alkalmi kisegítő munkás.

Az Arnold család: Jörg, Zsuzsanna, Sára és Máté a „biofűnyírók
Az Arnold család: Jörg, Zsuzsanna, Sára és Máté a „biofűnyírók" társaságában. Fotó: Schmidt Andrea

Osztálykirándulást is szerveztek már a Pipacs tanyára. Zsuzsannáéknál járt olyan városi gyerek is, aki életében először itt látott tyúkot. A takarosan berendezett vendégházba pedig a kikapcsolódni vágyókat fogadják egész évben.

Mazsola és társai a „biofűnyírók"

Mazsola, Tádé és Manó Arnoldék „biofűnyírói". A három mangalicamalacot elég csak néhány napra kiengedni a gazosabb részekre, és elintézik a gyomirtást. A lakóházakban a család télen fával fűt – Jörg építette a meleget adó kemencéket. Esténként a házaspár tévézés helyett hasznosabb elfoglaltságot talál: az utóbbi időben például tönkölybúzát szemezgettek a lámpafénynél. Aki még többet szeretne megtudni a különleges atmoszférájú helyről, látogasson el a www.pipacstanya.fw.hu web-oldalra.

Olvasóink írták

  • 20. Celtis 2010. július 18. 22:42
    „Az arany középutat érdemes megkeresni, mégis úgy gondolom, hogy ennek a családfőnek van esze. Arra gondolok, hogy ha a tavalyinál mondjuk csak háromszor nagyobb és hosszabb "gazdasági világválság" jön, és a TESCO-ból eltűnik az élelmiszer, a városiak vagy éhen halnak, vagy akkor kezdenek majd bele a kertészkedésbe, akkor kezdik kitapasztalni a csínját-bínját, ergo éhen halnak. Ez a család viszont röhögve átvészeli.

    Ne legyenek illúzióink. A forrásaink kimerülőben, a gazdaság az utolsókat rúgja, csak idő kérdése, hogy mikor roppan össze végleg. Erre érdemes készülni, nem arra, hogy öt év múlva hány csatornát sugároznak majd digitálisan vagy mi lesz a legdivatosabb okostelefon.”
  • 19. Hmmm... 2010. július 15. 18:00
    „Nem azokkal problemazom, akik valoban nem ertik a lenyeget. Nekik csak annyit, hogy nem veletlenul haltak meg gyerekek a malominos tej miatt vagy immunisak gyogyszerekre az agyon antibiotikumozott husoktol vagy beteg a fold az agyon mutragyazastol stb...Nekik azt javaslom, olvasgassanak kicsit tobbet a temarol es napjaink tipus betegsegeirol, majd jobban latjak a kepet.
    Inkabb a kotekedok zavarnak, akik a muanyag teknot is eszreveszik. En is eszrevettem, de a cikknek es a gazdalkodasuknak nem ez a lenyege, ez a kakan a csomo keresese!
    Azt viszont tudom, hogy sok fiatal nem kepes varatlan helyzetekben azokon felulkerekedni, mert nincsen gyakorlati es elmeleti tudasa a megelhetesrol ill. a tulelesrol. Azok a gyerekek, akik a szamitogepen es a csomagolt csirken kivul nem ismernek mast, nem lesznek kepesek onmaguk megvedesere. Pl. az apa elveszti a munkajat, a gyerek nem kepes megerteni, miert nincs minden ugyan ugy, mint korabban. Sok felnott idegosszeroppanast kap, a helyett, hogy legalabb minimalisan segitene onmagan azzal, hogy kepes termelni vagy elkesziteni dolgokat. A nok nem ismerik a stoppolast, a ruhak javitasat. Ezt meg kell tanulni mar gyerekkorban a lemondassal egyutt es a produktiv tuleles felteteleit is.Nagy hibat kovet el az, aki nem gondol arra, a jovo mindig bizonytalan!”
  • 18. Ferrer 2010. július 15. 11:24
    „De miért nem jó a vegyszer és a műtrágya? Ha van, akkor használjuk, nem?”
  • 17. LV-426 2010. július 15. 08:21
    „Ez nagyon szép és jó! A dédszüleink a vegyszer és adalékmentes élelmiszerek miatt éltek 80 évet. Manapság már a rák elviszi az embereket 55-65 évesen.

    Az egész biogazdálkodással egyetlen egy baj van: Hiába termeli meg magának az élelmet az ember, fizetni kell építkezéskor(felújítás, bővítés, festés, stb), költségei vannak az aratásnak, a napszámosoknak (a cikkben azt írják, hogy jó nagy földjük van). Elő kell teremteni a ruhák árát, a tankönyvek ára gyerekenként 10 ezer Ft felett jár, stb. Télen a fűtést is ki kell fizetni valamiből, akár gázzal, akár fával fűtenek. Ha nem is alkalmaznak napszámosokat, akkor is elmegy napi 16 órájuk a gazdálkodással (amit elsősorban saját maguknak állítanak elő), a (bio)terményeknek pedig nyomott ára van a piacon, mert a magyar fizetés szinte semmire sem elég, ezért a többség inkább megveszi a sz*ros, szemetes vízzel locsolt, permetezett egyiptomi zöldségeket, vagy a nyomorgó, folyamatos veréssel fenyített 6-10 éves gyerekek munkájával megtermelt indiai élelmiszereket.

    Nem olyan leányálom ez.”
  • 16. nagypappa 2010. július 15. 04:03
    „Csak egy két napot kellene Öko körülmények közt eltölteni az embereknek, mire rájönnének mi mindenhez nem értenek
    Nagyapám tudott szántani vetni, aratni, pálinkát főzni, bort készíteni, értett az állattartáshoz.
    Nagyanyám tudott kenyeret, kalácsot, lángost sütni. Disznóvágáskor nem kellett hentes hívniuk, a sertésbelet maguk tisztították, paprikát őröltek.
    MINDENHEZ értettek a megélhetésük érdekében.
    Viszont nem tudtak: senkit becsapni, munka nélkül élni, pénzt keresni, hitelre vásárolni, segélyt felvenni.

    És nem tudtak ÉLNI!

    Csak gürcölni, a meglévő egy -tíz hold földhöz életük során hozzá kuporgattak 1-2 hold földet és arra jöttek rá megöregedtek.

    Mi olyan szegények voltunk, hogy ha nem fiúnak születek nem lett volna mivel játszanom.”
  • 15. sevenof9 2010. július 15. 03:57
    „mi is ezen az uton jarunk. Csak ra kell jonnetek,hogy a 40 napos csibe,amit a tescoban vesztek, "normalisan" 6-8 honap alatt jutna el a vagasi sulyig. Gyakorlatilagt genetikailag modositott feherjehulladekot zabaltok.”
  • 14. vimvirepellere 2010. július 14. 22:39
    „Lehet itt viccelődni rajta bunkókáim, de csináljátok utánuk.

    Tisztelet azoknak az embereknek, akik úgy gondolják, hogy a Földet, ahol élünk ennyivel is védik. Aki meg ezt nem tudja tisztelni, hát kár is meggyőzni próbálni. Esetleg én megpróbálnám...”
  • 13. greg 2010. július 14. 22:09
    „Lol, és a csutka vágta popsit? :D”
  • 12. moonka 2010. július 14. 22:08
    „Tök cukik!”
  • 11. vmagdi 2010. július 14. 21:52
    „"nem volt WC papír, de még újság sem" pedig online ujsaggal feneket torolni eleg kenyelmetlen”
  • 10. nagypappa 2010. július 14. 21:23
    „Igen... Sokan nem értik, hogy a segély egy agyament ötlet, arra ösztönzi az embereket, hogy ne dolgozzanak, majd mások eltartják őket.
    Nagyszüleim idejében sem segély sem nyugdíj nem volt. A boltba csak cukrot, sót, ecetet, gyufát, petróleumot, élesztőt vettek. Minden mást maguk teremtettek elő. Ruha cipő, esetleg rádió vásásárlás már órási kiadásnak számított.
    Nem is ismerték a depressziót, cukorbetegséget.
    Érdekességként elmesélem, nem volt WC papír, de még újság sem. A sajtót a kalendárium jelentette.
    A WC papírt egy kukoricacsutka helyettesítette.

    Természetesen nem sírom vissza a "régi szép" időket, de sajnos sokan túlzásba esnek a segély a hirtelen meggazdagodás, a munka nélküli megélhetés terén.”
  • 9. vmagdi 2010. július 14. 21:18
    „"...házaspár keze munkáját dicséri. A berendezési tárgyak nagy részét kirakodóvásárokon szerezték be: búzavirágmintás kancsó az ablakban, fateknő a sarokban"

    nalam is minden az en kezem munkajat dicseri, eg ycsomo dolgot az obibol szereztem be.... :) A szobakozepen levo tekno eleg muanyagnak latszik :))))”
  • 8. gróf 2010. július 14. 19:53
    „7. hozzászólás Ferrer 2010.07.14. 19:41

    Nincs vegyszer és műtrágya!”
  • 7. Ferrer 2010. július 14. 19:41
    „Mi értelme a biogazdálkodásnak, én ezt sose értettem?!”
  • 6. greg 2010. július 14. 19:18
    „Divat lett parasztkodni? :D”
  • 5. gróf 2010. július 14. 19:05
    „1. hozzászólás történész 2010.07.14. 08:38

    Én értem!”
  • 4. Kiscsillag0122 2010. július 14. 11:17
    „1.--> Én is ugyanazt kérdezem mint 2. hozzászóló: MI VAN???!!! :D”
  • 3. Hmmm... 2010. július 14. 11:10
    „Remek!
    Valoszinuleg nehany het mulva meglatogatnam a tanyat gyermekeimmel. Bizony, nincs is JOBB, mint a hazilag megtermelt javak. Friss es egeszseges zoldseg, gyumolcs es a hus is. Sok a munka, de szemlelet kerdese. Miert jobb vajon egy gyereknek a szamitogepes jatek, mint szaladgalni, faramaszni a termeszetben. En is igy gondolkozom es gyermekeim is ezt tervezik megvalositani nehany ev mulva.
    Gratulalok! k Kitartast, egeszseget kivanok a tovbbi kemeny, de boldog emberi elethez!”
  • 2. apátfalvifaszagyerek 2010. július 14. 10:18
    „1. Mi van? :D”
  • 1. történész 2010. július 14. 08:38
    „Röhely ingyen reklám megrendelésre a felsőköröktől az elszegényedő embereknek. Sajnos ismerem ezt a fogást gyerek koromba a papok soderolták ugyanezt ,hogy milyen jó a szegényeknek mert a túlvilágon majd a menybe kerülnek..”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ebéd - 2000 forintból

Jót főzni és jót enni nem feltétlenül drága mulatság. Minden alkalommal megpróbálunk kétezer forintból kiadós, ízletes, változatos ebédet főzni egy négytagú családnak. Tovább olvasom