Délmagyar logó

2017. 03. 28. kedd - Gedeon, Johanna 2°C | 17°C Még több cikk.

Magyar diáknak nem oszt, nem szoroz a számtan

Szeged - A magyar diákok csupán 2,95-ös átlagot produkáltak a májusi középszintű matematikaérettségin – derül ki a nemrégiben nyilvánosságra hozott országos eredményekből.
A matematikatanár szerint romlott a gyerekek teljesítménye a reáltárgyakban. Az utca embere pedig még egy szimpla osztáshoz is előveszi mobiltelefonja számológépét.

– Úgy látom, a mai gyerekeknek leromlott a reál tantárgyakban mutatott teljesítményük. Már a szöveges feladatok értelmezésénél baj van: a 4-5 sorosnál hosszabb példákat inkább el sem olvassák. Számos, a matematikához kapcsolódó hétköznapi szituációt sem látnak át, sokaknak például egy recept mennyiségeinek megváltoztatása is gondot okoz – fogalmazott Semjényiné Visy Ágnes, az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola matematika–angol szakos tanára.

Arról kérdeztük a véleményét, hogy a májusi középszintű matekérettségi nemrégiben nyilvánosságra hozott eredményei szerint a diákok átlaga csupán 2,95 lett – vagyis az 50 százalékot sem érte el. A legtöbben kettes érdemjegyet kaptak, míg magyarból hármas, történelemből négyes volt a leggyakoribb jegy. Még a gimnazisták eredménye sem érte el a 60 százalékot. Holott a közvélemény – és a tanárok többsége – szerint akadtak igen könnyű feladatok is. – Voltak olyan hatodikosaim, akik meg tudták csinálni az első pár példát – mesélte Semjényiné Visy Ágnes. Azért általános iskolai tanárnőt kérdeztünk, hogy megtudjuk: a reform, a kompetenciaalapú oktatás bevezetése hozhat-e változást a diákok felkészültségében. – Célunk, hogy megerősítsük a gyerekek képességeit. A matematika azonban nem olyan tantárgy, amit rettentően játékossá, szórakoztatóvá lehetne tenni – mondta.

Matekérettségi a Ságváriban. Nekik valószínűleg jobban mentek a feladatok az országos átlagnál. Fotó: Karnok Csaba
Matekérettségi a Ságváriban. Nekik valószínűleg jobban mentek a feladatok az országos átlagnál. Fotó: Karnok Csaba

Erre gondolhatott a szentesi Bartha kertészeti szakközépiskola végzőse, Balogh Eszter is a májusi érettségin, mikor tudósítónknak kijelentette: nem szereti a matematikát. Osztálytársnőjével, Doszlop-Nagy Beátával együtt nehéznek ítélték a feladatsort, főleg a szöveges feladatokat.

Gyimesinek nem volt nehéz.

– Nem volt nehéz – értékelte a feladatlapot még májusban Gyimesi László, a Fidesz szegedi elnöke, mikor Székhelyi József leköszönő színidirektorral együtt kérésünkre kitöltötte a tesztet. A kézfogásos példát mindketten megoldották, a vektorok és a törtek azonban kifogtak rajtuk.

A Csongrád megyében korábban levizsgázott 12 ezer 528 diák mellé tegnap további két felnőttet is megkértünk, nézzék végig a feladatsort, és néhány példát oldjanak meg belőle.

„Ha fél kilogramm narancs 75 forintba kerül, akkor hány kilogramm narancsot kapunk 300 forintért?" – hangzott például az elhíresült negyedik feladat. – Kettőt – válaszolta előbb Pintér Zoltán, majd Molnár Ágnes is – igaz, előbbi, a 31 éves sofőr még a 0,5 és a 300 szorzásához is elővette mobiltelefonját, és láttuk, a 150-et 75-tel is azon osztotta el. A 26 éves bölcsészlány pedig a második, kétpontos feladatra („Ha egy héttagú társaságban mindenki mindenkivel egyszer kezet fogott, hány kézfogás történt?") csak ennyit reagált: „inkább biccentsenek a fejükkel". A függvényekkel, százalék- és valószínűségszámítással kapcsolatos kérdéseket pedig nevetve elhárította.

Ön tudja a választ?

„Ha egy fordítóirodában 50 fordító dolgozik, akiknek 70 százaléka angol, 50 százaléka német nyelven fordít, akkor hány fordító dolgozik mindkét nyelven?" – erre kellett négy pontért válaszolniuk a diákoknak. 14 pontot kaphattak az alábbi feladat megoldásáért: „A Nagy család egy bankban 800 ezer forintot helyezett el, két évre, kamatos kamatra. Hány százalékos volt a bankban az első év folyamán a kamatláb, ha a bank ezt a kamatlábat a második évre 3 százalékkal növelte, így a második év végén a Nagy család 907 ezer 200 forintot vehetett fel?" Ezen az összegen tartós fogyasztási cikkeket vásárolt a család. „Hány forintot kellett volna fizetniük ezekért két évvel korábban, ha a vásárolt termékek ára ez idő alatt csak a 4 százalékos éves inflációnak megfelelően változott?"

Olvasóink írták

24 hozzászólás
12
  • 24. tothgy 2008. július 18. 08:24
    „A legtöbben 2-t kaptak. 20% teljesítmény elég az amúgy is könnyített középszintű érettségihez.
    Röhej.
    A közepes valóban nem rossz. Ha az 3 egész fölötti lenne, mondjuk legalább 3,2-3,5. És még így se nem ott, ahol 20%-os teljesítmény már megfelelt. Régen 50% volt a kettes szint, és sokkal nehezebb az érettségi!
    És ma így mennek a jól megérdemelt felsőoktatásba. Szégyen. És irritálja azokat, akik eredményesebben mégis sok pénzért tanulhattak, a 15-20 éve végzettek, ma meg alanyi jogon jár mindenkinek már - minden.
    És főleg amikor a gyengécske eredményekkel bekerült nappalis ítélkezik a nála jobb levelezős, néhány évvel idősebb felsőfokú hallgatókon. Brrr!
    De majd hátha velük halad előrébb az ország. Akinek a minimum a cél, írta valaki, az teljesen rendjén. Csakhogy annak mindig az lesz - ez gáz.
    És nem cél - helyesbítenék, hanem ha ennyire tellik a képességekből.”
  • 23. KukoricaJancsi 2008. július 16. 18:01
    „A közepes átlag nem is rossz!
    Ha 4-es vagy 5-ös lenne, akkor emelnék a nehézségi fokot addig, hogy az átlag megint közepes körül legyen.”
  • 22. tothgy 2008. július 16. 09:47
    „Előzőek után: Minek a matek fiam, lányom, de azért legyél okos diplomás! Legyen papírod! És akkor már értelmiségi vagy, akire felnézünk! És akire felnézhetnek mások is! A következetlen gondolkodást ezen a hozzáálláson keresztül örökítik sokan. EGy matekot jobban ismerő látja a különbséget, a többi meg magyarázza ugyanazt hol így hol úgy, szája íze és az aktuális elvárások szerint. A számok mindig a tényekről szólnak, a többi könnyen mellébeszélés - hogy ezt felismerjük ezért nem árt tisztában lenni a matekkal!”
  • 21. warix 2008. július 16. 00:53
    „Éppen beírtam egy hozzászólást, közben frissített a szerver, s eldöntötte helyettem, hogy fontos-e, amit írtam. Ha ilyen a rendszer, akkor tényleg kár törni magam, hogy véleményem legyen.
    Röviden azt akartam írni, hogy nagyon egyetértek azzal, hogy igenis már családilag eldől, hogy a matematika tanulható-e, vagy nem, és sok szülő valóban azt vési a nebuló agyába, hogy a matematika nem számít, hiszen ahhoz ő sem értett, tanulni meg úgysem lehet. Így aztán nem csoda, hogy már eleve az a hozzáállás, hogy ez vagy érthető vagy nem, és könnyebb ráfogni az egészre, hogy nem érthető, aztán kész, és ennyi.
    Ezen nincs mit csodálkozni, a középkor végéről származó állapotok okozta klasszikusnak számítő műveltség szerint művelt az, aki szépen tud beszélni a művészetről, és rengeteg adatot ismer a történelemből. A gondolkodás nem számít, egyszerűen reprodukálni kell az ismereteket. A matematika pedig nem ilyen, ergó csodabogár vagy szakember az, aki ahhoz ért, de csak attól művelt, ha legalább annyira bemagolja azt a rengeteg adatot.”
  • 20. Bendegőz 2008. július 16. 00:50
    „Jó ez az átlag, nem is kell több, csak apucinak legyen vastag a bankszámlája, és még politikus is lehet a gyerekből.”
  • 19. Beela 2008. július 15. 22:45
    „Egy korábbi hozzá szólónak, már nem tudom ki volt, nincs kedvem vissza nézni.

    Egy nagy igazságot olvastam itt, most érettségizett diákként:
    A matematika érettségi középszinten talán a legekvivalensebb tárgy: 2+2 az mindig 4.
    Ez alatt mit értek?
    Azt mondják, hogy rossz lett az átlag, és mennyivel jobb lett a magyar meg a töri. Hát persze! Kiváló vagyok matekból, 95%-ot írtam.
    De csak mert nem kedvel a magyar tanár, úgy pontozta le a magyar érettségimet, ahogy nem szégyelte. Pedig abból sem vagyok rossz, a nyelvtan része az is közel 90%-os lett nekem. De az esszémet meg lepontozta, de nagyon. De erre mindig mit mondanak? Ha így érzed, lehet fellebezni. Persze, erre milyen megjegyzést tesz egy jó lelkű tanár, aki nem kedvel egy diákot: fellebezhetsz, de találkozunk még szóbelin!
    Törivel dettó.
    Mucsaröcsögén a törit meg a magyart egy szakmunkásképzőben felhúzhatja a tanár, de a matekot nem, mert ott nagyon erős javítókulcs van.

    Röviden:
    reál tárgyaknál bármit mondunk, amit számolunk az úgy lesz, legyen az fizika, kémia, matek. Ha nem jó a végeredmény akkor nem jó és kész, nem lehet bele mit magyarázni.
    Humán tárgyaknál egy bölcsész azt magyaráz bele a dolgokba amit akar. Ha tetszetős a stílusa de semmit mondó amiről beszél, akkor is lehet profi szónok, akár egy politikus.

    Ha egy mérnök gépe felrobban, akkor előveszik és leccsukják. Durva hasonlat tudom, de a lényeget lehet érteni
    Ugyanakkor egy mérnönknek, vagy egy TTK-snak (természet tudományi karon tanulónak) ugyanúgy tudnia kell a saját tárgyát, és leírni magyarul azt amiről beszél, szépen ki kell tudnia magát fejezni ha bead egy hosszabb munkát.

    És vissza térve a matekhoz és az életszerűséghez:
    Nagyon nehéz meghúzni azt a vonalat, hogy mi életszerű és mi nem. Az alattam szólók gúla felszíne és a háztető cserép hasonlatából kiindulva: aki maga feltudja rakni a cserepet, akár ki is számolja és maga meg is veszi mennyi kell. Aki azt se tudja hogy kell beütni egy szöget - sok ilyen van, de nem is akkora baj - annak a mester úgyis megmondja mennyi be fog ez neki Ft-ba kerülni. És szinte mindenkinek ez számít. Gőze nem lesz arról, hány cserép van a házán, amúgy meg kit érdekel?
    Én infós vagyok, nem értek a szerszámgépekhez, nem tudok egy lyukat rendesen kifúrni, de nagybátyám 70 évesen is 3 perc alatt felrak egy polcot a falra, én viszont ki tudom neki számolni hogy mennyi cserép kell neki, ha le akarja cserélni, mert ő maga fel tudja tenni.
    Ez így van rendjén. Akinek kell tudnia a matekot, az tudni is fogja, mert muszáj lesz neki. Akinek meg nem lesz fontos az életében, annak mindegy, mert úgyis lesz valaki, akit meg tud kérdezni, ha mégis kell neki néha.

    Az idei matak érettségiről a narancsos feladatról csak annyit mondtak viccesen néhányan: miért pont narancs és nem szegfeű?
    persze ebből tényleg nem lehet politkai kérdést csinálni, mert 2+2 az akkor is 4.
    (statisztiak elemzés nem számít)
    Fejszámolni 100-as számkör felett meg igazából felesleges, mert ott jobb inkább biztosan tudni. Addig meg azért az emberek nagy része tudna, csak nem akar mert lusta mint én.”
  • 18. Sur 2008. július 15. 18:50
    „"Jelentkezzen pl. az, aki mondjuk az irracionális számokat használta..."

    Pontosan az használta, aki a pl. tájköltészet fogalmát :)

    Viccet félretéve. Vannak fogalmak, amit "meg szokás" tanulni. Azt is csinálhatnánk, hogy nem használjuk kamion fogalmát, hanem egyszerűen nem-személykocsinak neveznénk, úgy is meg lehetne értetni, hogy az autók köre bővebb a személykocsik csoportjánál.

    Ez a "Jelentkezzen pl. az..." jól mutatja, hogy "életszerű" a 6. hozzászólásban leírt "diákok már a szüleiktől hallva hozzák magukkal..."
    ...és sajnos nem csak az iskolai, hanem már az óvodai tevékenységet is "trendi lefikázni"”
  • 17. vélekedő 2008. július 15. 16:47
    „Jószikának:
    "Mindent egybevéve ezek a feladatok életszerűbbnek tűnnek, mint a gúla területének a kiszámítása"

    A gúlának felszíne van... Éppen ha házat építesz és a költségbecslésnél le lehet ellenőrizni, hogy mennyi cserép kell. Szerintem a gúla felszínszámítása sem áll messzebb a valóságtól, mint a narancsos példa.

    uzsolt-nak:
    "Jelentkezzen pl. az, aki mondjuk az irracionális számokat használta a "való életben"! Vagy emelt harmadik hatványnál magasabbra."

    Az irracionális szám csak egy jelölés, gyakorlati alkalmazás során csak közelítjük egy racionális számmal. Vagy nem? :)
    A hatványozást, ha valaki vett fel hitelt és gondolkodott előtte, használhatta. Különösen, ha az első pár évben nem fizet vissza semmit. Persze, lehet, hogy nem tudatosult benne. :)

    Lehet, hogy nem _ez_ a matematika, de ez _is_. Amit említesz: "lényege az önálló, kreatív, logikus gondolkodás elsajátítása lenne" szerintem a fenti és hasonló feladatok "mellékterméke". Viszont az életszerű feladatok megoldása feltételez valamilyen eszközkészletet, legyen az egyszerű vagy összetett, de feltételez.”
  • 16. uzsolt 2008. július 15. 16:12
    „"Mindent egybevéve ezek a feladatok életszerűbbnek tűnnek"
    Hol fogod a narancs árát félkilós egységekben látni? :P
    (Amúgy az nagyon jó beugratós példa, ui. a tizenegyedikeseknek feladtam a "villámkérdéses" részt, kb. 20-ból 2-3 bele is esett, hogy ő bizony négy kilót fog kapni. Az a feladat ezért lehet "nehéz".)

    Fontos az "életszerűség", de akár hisszük, akár nem, a matematika NEM EZ. Ha valakinek nagyon ez a vesszőparipája, akkor kéretik a történelemre, magyarra is rámondani, hogy legyen életszerű, ne arról tanuljunk, hogy elefántokkal háborúznak (ja, a XXI. században mikor fognak elefántokkal harcba indulni), meg olyan nyelvezetű verseket olvassunk, amelyben levő szókincs több, mint felét már nem is használjuk (sőt, akár nem is értjük).
    Ha csak az életszerűség lenne a cél, akkor kb. a szorzásnál, osztásnál meg lehetne ragadni. Jelentkezzen pl. az, aki mondjuk az irracionális számokat használta a "való életben"! Vagy emelt harmadik hatványnál magasabbra. Vagy négyzet(ill. magasabb)gyököt vont. /matematikusok kíméljenek ;) /

    Persze el lehet (sőt, kell) mondani, hogy amit Józsika megtanul(t) matekból, annak esetleg milyen gyakorlati haszna/következménye van/lehet.

    Szóval ahogy már nem is tudom, hogy ki írta (itt), de a matematika tanulás/tanításegyik fő lényege az önálló, kreatív, logikus gondolkodás elsajátítása lenne.”
  • 15. Józsika 2008. július 15. 14:17
    „Mindent egybevéve ezek a feladatok életszerűbbnek tűnnek, mint a gúla területének a kiszámítása, ami pl. az én érettségimben volt. (Hol számolom ki valaha is egy gúla területét, talán egy egyiptomi társasutazás alkalmával?) A bankos feladat egyáltalán nem hülyeség, bár életszerűsíteni még ezt is lehetne (pl. melyik alapba fektessem a pénzemet ilyen és ilyen kamatláb és infláció mellett).

    Úgy látszik, most a kompetenciaalapú tanulás a varázsszó, vajon van-e mögötte tartalom?”
  • 14. tothgy 2008. július 15. 14:17
    „Humán szakon is kellene gondolkodni, összefüggéseket megállapítani, elvonatkoztatni, absztrahálni. Ami azonos a matek logikával. Csak matekban ez egyszerűsített szimbólumokkal valósul meg.
    Ha a matek nem megy = a gondolkodás igencsak nehézkes. Ami pedig erőssége kellene legyen egy humán szakosnak éppúgy.
    Mint ahogyan sokan vélik azt, hogy a jogásznak nem kell matek - kérdem én mégis ha ezeket a matekos műveleteket nem tudja megfelelően csűrni csavarni, hogy kihozza belőle a pontos végeredményt, akkor hogyan képes a hasonló csak több szövegben rejlő, de a valóságban ott is matek összefüggésekkel leírható műveleteket meglátni? Sose lesz kiváló jogász,ügyvéd, bíró stb. a kettes matekkal, legyen mégolyan jó az irodalom jegye.
    Véleményem szerint egyáltalán nincs külön reál és külön humán agy. Logika viszont mindenhol van és ugyanaz. Csak a mateknál erősebben kell koncentrálni. Több akarat, erőfeszítés kell hozzá. Mennyivel egyszerűbb elolvasni akár 200 oldalt, mint megoldani 20 matek feladatot. Miközben a 200 oldalban is legalább 20 összefüggést fel lehet fedezni - amit vagy regisztrálunk, észreveszünk vagy nem, de minél jobban értjük a matematika összefüggésrendszerét, annál több és mélyebb összefüggést vagyunk képesek egy szövegben is felfedezni és értelmezni. A szövegértőképesség a matekban is ott van, és a matek a szövegértésben. Ugye: PISA-i felmérés erről. Ha az egyik megy, a másiknak is menni kell. Ha az egyik nem, akkor ott a másik területen sem lennék olyan magabiztos.”
  • 13. malac 2008. július 15. 13:27
    „És mi legyen az a 3 tárgy? Gondolom a matematikát vegyük ki belőle...(?) Egyetértek a 6. hozzászólóval. Emelt matematika osztályban sem megterhelő az anyag, aki meg heti 3-4 matekóra anyagát nem tudja elsajátítani, annak tényleg nincs keresnivalója felsőoktatásban.(kivéve persze humán szakokon).”
  • 12. uzsolt 2008. július 15. 13:04
    „zsofi (5. hsz):
    A PISA helyett inkább ezt:
    http://hu.wikipedia.org/wiki/Nemzetközi_Matematikai_Diákolimpiák_listája
    Jó, tény és való, ez egy kicsit "csalóka", mivel "csak" pár kivételes tehetségről ad képet. Persze azért kell az oktatás milyensége is, hogy ilyen tehetségek "kinevelődjenek".
    A PISA-ról: hogy is fogalmazzak? Az, hogy ki a magyar pisa-főmufti (http://www.oecd-pisa.hu/PISA2006Jelentes.pdf), már sok mindent elárul, hogy mennyire hasznos. A PISA-felmérés egyébként az elméleti pedagógusok vesszőparipája (tehát azoké, akik azt mondják meg, hogy hogyan kell tanítani, miközben ők diákot csak tablóképről láttak csak - az ilyeneknek köszönhetjük ezt a kompetenciás agymenést is), a szakmódszertanos egyetemi tanáraim (mat-fiz, akik ráadásul tanítanak is középsuliban - jó, nem épp a karakószörcsögi legalja szakmunkásban) finoman fogalmazva lehúzták az egész pisát (jó ez a magyar nyelv :) ).
    A finnek voltak nagy "sztárok" a 2006-os felmérésen ("finn csoda" és tsai). Most ehhez annyit, hogy 2005-ben egy pedagógiás tárgyra egy esszét kellet írni, amiben Fried Katalin cikkét (Finnországi matematikatanítasi tapasztalatok, Matematika tanítása, 2003. március) is felhasználtam. Ott arról lehet olvasni, hogy (idézet magamtól ;) ):

    "A teljes képhez röviden vázolnám a cikk alapján megismert finn helyzetet: az oktatási rendszer a leggyengébbekhez igazodik, így nincs bukás és rossz jegy. Nincsen egységes matematika tanterv (ennek közvetlen következményeire kiváncsi lettem volna, azaz az egyes iskolák tananyaga között mekkora eltérés van és ez a fels?oktatásban mennyire jelenik meg, de sajnos a cikk erre nem tért ki). Az oktatás gyakorlatközpontú, amivel egyet is lehet érteni, csak annyira gyakorlatközpontú, hogy a mögöttes értelem (miért van így ez a képlet?), a kreatív gondolkodás elveszett. A cikk írója egy esetét le is írta, miszerint amikor (finn) tanárképz?s hallgatóknak felvetett egy érdekes problémát, és megkérdezte, hogy "Miért?", akkor a hallgatók (egy-két kivételt?l
    eltekintve) "engedelmesen várták a választ". Itt érhet? tetten, hogy mennyire fontos az oktatási stílus, az oktatási rendszer. Véleményem szerint a finn matematikaoktatás ahhoz hasonlítható, mint ha az ember ismeri a f?szereket, tudja,
    hogy a gyakorlatban mire jók, majd tanítanak neki néhány receptet, és valahogy kiölik bel?lük azt, hogy saját maguk is keverjék a f?szereket, próbáljanak valami merészet:
    "Aki tud alkotni, az tud alkalmazni. Fordítva nem igaz."
    Azaz lényegében a gondolkodás örömét nem ismerik, és ezt a helyzetet ismerve talán nem is t?nik olyan rossznak a magyar matematikaoktatás, mint amennyire hisszük."

    Remélem, nem lett túl hosszú ;)

    Meg persze tothgy hozzászólásában is sok igazság van :)

    Ez a cikk már megint majdnem arra volt a jó, hogy a (matematika)tanárokat (köztük engem is) lehúzzák. Köszönjük, Gábor!”
  • 11. :) 2008. július 15. 12:19
    „S ugye mérnökemberből akarnak többet oktatni. Ilyen előképzéssel nem csoda h kevés mérnök végez, de hál´ istennek az elvtársak +találták a módját hogy végezzen több mérnök. A képlet 1szerű és ez is csak matematika: Ha 120 főből 25 végez, akkor mennyit kell felvenni h évente 200 végezzen?
    Pedig ez nem így működik!
    Ja és legyen csak 3 érettségi tárgy, mert az 5 nagyon megterhelő az érettségiző számára. Ha felveszik felsőoktatásba akkor + könnyen +esik h az utolsó 7en még van 3 vizsgája és az nem 4x120 oldal, hanem esetlegesen 1200-1500 oldal.”
  • 10. vélekedő 2008. július 15. 12:13
    „https://www.ketszintu.hu/publicstat.php
    Itt akár egyenként is nézegetheted a dolgozatokat. Persze név nélkül.”
  • 9. vicafikacica 2008. július 15. 12:11
    „Hol tudnék utánanézni részletesen az érettségi statisztikáknak? Ha valaki tud ilyen oldalt, segítsen! Köszönöm!

    Vicuska”
  • 8. vélekedő 2008. július 15. 12:05
    „"Mit keresnek a sok kettes matekkal ilyen sokan ma ingyen a felsőoktatásban???!"

    Pontosan azt, amit kettes magyarral. Érettségi oldaláról ne helyezzük egymás elé a tárgyakat! A diákok kiszámolják, hogy nekik mire van szükségük, mi elegendő, és nem feltétlenül törik magukat tovább. Nem mondom, hogy ez így van jól, de ez racionális.

    Egyvalamit érdemes hozzátenni. Matematikából nincs olyan szerepe a tanárnak az értékelésben, mint azon tárgyakból, ahol szóbeli vizsga is van.”
  • 7. tothgy 2008. július 15. 11:46
    „Nincs min csodálkozni. Ez a sok kettes gyerek húsz éve még mind szakmunkásképzőkbe járt volna. Az általános képességek feltételezem nem lettek kimagaslóak hirtelenjében. Nem lehet többet várni tőlük, a legprofibb tanárokkal se. MÁr az is eredmény, hogy egyáltalán megvan a matek érettségijük. Mert most kell az érettségi, sőt, ha már az megvan, nem elég, a diploma is nekik! Joggal. (?) Azt azért kiszámolták, ingyen mégis jobban járnak vele (diplomaszerzéssel), mint ha fizetni kellene azért, amihez a régebbi sokkal jobb tanulók jó része csak komoly pénzek árán juthatott hozzá - és akik a mai átlagnál nagyságrendekkel jobban teljesítettek.
    Summarum: Mit keresnek a sok kettes matekkal ilyen sokan ma ingyen a felsőoktatásban???!”
  • 6. cyt 2008. július 15. 11:34
    „Az én tapasztalatom az, hogy a MATEMATIKA tantárgy már a neve miatt is "mumus"-nak tekintett. Ezt a mai diákok már a szüleiktől hallva hozzák magukkal. Vagyis a mai állapotot nagyon befolyásolja a családban, otthon megkapott "hozzáállás", hangulat.
    Nagyon csodálkozom, hogy az eddigi hozzászólók többsége a hibát elsősorban a tanárban, az oktatóban látja, nem pedig a diákban, vagy inkább az oktatási rendszerben. Nos az én véleményem az, hogy pontosan a reál tantárgyak (matematika, fizika, kémia) oktatásában kezdődött el a leghamarabb a tudatos "népbutítás", mondván, a gyerekek túlterheltek, az oktatás nem eléggé "gyakorlatias", minek és kinek van szüksége az ilyen tananyagra, stb., stb. Ennek eredménye ma az, hogy nagyon-nagyon kevesek tudnak fejben szorozni, osztani (de még összeadni és kivonni is), a százalékszámításról vagy "gondolkodtatóbb, teljesítmény jellegű" feladatokról nem is szólva.
    Ami a mai diákok matematika tudásában látszik, az tragikus. Ez a szint ugyanis idővel csak degradálódik, így valóban csoda, ha valaki el tudja mondani egy kérdező riporternek, hogy mi is az a "THM = Teljes Hitel Mutató". Vagyis hiába íratja le törvény, mit jelent, ha a lakósság 5 %-a sem érti meg a leírt szöveget.

    Itt tartunk ma, és a reál tantárgyakra vonatkozó oktatási elképzelések ezen még csak rontani fognak.”
  • 5. zsofi 2008. július 15. 10:30
    „2.hozzászólónak: A magyar matematika oktatás pont nem áll nemzetközileg jó helyen. Elég csak megnézni a PISA vizsgálatok eredményeit. Sajnos nem tanítják meg a gyakorlati alkalmazását a matematikának pl. lehet az órán jól tud a diák törtekkel számolni, de az életeben nem biztos, hogy tudni fogja mennyi a pl. egy tortának az 1/5 része.”
24 hozzászólás
12
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kiszárít az alkohol

Szeged - A nyárral eljön a lazítás ideje: a hőségben a vakációzó gyakran alkoholtartalmú italokkal… Tovább olvasom