Délmagyar logó

2017. 11. 18. szombat - Jenő 5°C | 8°C Még több cikk.

Magyar Fehér Könyv a GMO-ról

Szeged - Ember legyen a talpán, aki – folyamatában figyelve a hazai GMO (genetikailag módosított élőlények) körüli, szakmabeliek, környezetvédelmi mozgalmárok és az érzelmek fűtötte laikusok között folyó késhegyig menő vitákat – el tudja dönteni, féljünk vagy sem az ezzel a technológiával előállított élelmiszerektől.
Ami a jelenlegi hozzáállást illeti: a kormányzat, a zöldszervezetek, a sajtó jelentős része, sőt néhány kutató is hangosan tiltakozik a génmódosítás engedélyezése ellen. Miközben az EU is bizonytalan az ezzel kapcsolatos határozatok meghozatala előtt, kutatási, innovációs és tudományos biztosa leszögezi: „A növénytermesztésnek ki kell elégítenie a gyorsan növő igényeket, miközben megmarad a környezet fenntarthatósága... Ezen alternatívák közé tartoznak a genetikailag módosított szervezetek... és azok lehetséges felhasználása."

Mi a hazai hivatalos álláspont ezzel kapcsolatban? Az új alaptörvény leszögezi: „Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez", s ennek „érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élelmiszerektől mentes mezőgazdasággal... segíti elő." Nálunk tehát bevégeztetett: a döntéshozók és a politikusok továbbra is szemet hunynak ama tény fölött, hogy óvatoskodó kontinensünk, Magyarország és a világtendencia között óriási a szakadék: Földünkön tavaly a GMO-növények termőterülete már meghaladta a 148 millió hektárt.

A szélmalomharcát évek óta töretlenül vívó, nemzetközileg is elismert növénybiológus akadémikus, Dudits Dénes, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának kutatója, akadémikus társával, Balázs Ervinnel és Sági Lászlóval, a martonvásári mezőgazdasági kutatóintézet munkatársaival a tudományos eredményeken alapuló meggyőzés újabb „fegyverét" vetették be, amikor bemutatták a Genetikailag módosított élőlények (GMO-k) a tények tükrében című kötetüket, a Magyar Fehér Könyvet. A szakterület legnevesebb 22 hazai képviselőjének szakmailag ellenőrzött, kísérletekkel igazolt, tényeken alapuló tanulmánya arról igyekszik meggyőzni az olvasót, hogy a géntechnológia a mikroorganizmusok, növények és állatok nemesítését elősegítő módszer, s az ennek révén létrehozott, termelésre engedélyezett élőlények az emberiség javát szolgálják. A közölt tanulmányok igazolják: a vélelmezett kockázatok nem „jöttek be", sem a környezetre, sem az egészségre vonatkozó károsodást nem mutattak ki.

A GMO hasznosságáról és ártalmatlanságáról meggyőződött kutatók, úgy tűnik, mégis vesztésre állnak ebben a csatában. Pedig az alaptörvény azt is kimondja: „A tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak."

Olvasóink írták

  • 1. szeti 2011. május 16. 18:19
    „nem is baj, hogy vesztésre állnak. ne kockáztassuk a magyar földeket, amíg nem tesztelik máshol hosszú évekig-évtizedekig, hogy milyen hatásai vannak a gmo-zásnak, addig ne csináljuk.

    amúgy szerintem a legfőbb érv az egészre, hogy a földek sokkal hamarabb kimerülnek, ha háromszoros mennyiségű termést termesztenek ugyanakkora területen. ráadásul háromszor annyi termésre oszlik el az adott tápanyagmennyiség. másik, hogy szépen lassan a kártevők is hozzászoknak, alkalmazkodnak a kártevők ellen génmanipulált növényekhez. szerintem ezek elég nyomós indokok.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Botka munkáltatói figyelmeztetésben részesítette Tápait

A polgármester szerint Tápai Péter, az IKV Zrt. vezérigazgatója az elmúlt hetekben többször tett megengedhetetlen pártpolitikai nyilatkozatot. Tovább olvasom