Délmagyar logó

2017. 12. 18. hétfő - Auguszta -4°C | 3°C Még több cikk.

Magyar költőket fedezett fel a reklámszakma

Szeged - A humor után a magyar költészetet is felfedezte és magáévá teszi a reklámszakma. A Heineken Radnóti Miklós versével hirdeti a Soproni sört, a Douwe Egberts Omnia kávét Szabó Lőrinc Ébredése népszerűsíti, főműsoridőben. Vajon mit szólna a szerző, ha élne? A kérdés értelmetlen
– a megkérdezett irodalmárok többnyire örülnek.
A cannes-i filmfesztiválon is díjazott svéd rendező, Jörgen Lööf irányította azt a stábot, amely 22 órás munkával reklámot forgatott az amerikai Sara Lee kávégyártó nagyvállalat magyar termékéről, a
Douwe Egberts Omniáról.

Az arculatváltás költészete

A film igazi érdekessége az, hogy Szabó Lőrinc Ébredés című, kevéssé ismert versének első nyolc sora hangzik el benne: „Áttetsző arany ingében ragyogva/ jött a nyári hajnal a réten át;/ azt hitte, hogy még alszom, mert mikor/ házam elé ért, elmosolyodott,/ körülnézett s a nyitott ablakon/ nesztelenül beugrott a szobámba,/ aztán könnyű ingét ágyamra dobva/ bebújt hozzám a takaró alá." Azt, hogy a forgatás közben közel 60 kilogramm kávé fogyott el, készségesen közölte a hazai forróital-piacot vezető cég, de az, hogy miért és hogyan esett a választás pont erre a versre, nem derült ki. Mert az, amit Carolina Schulten ügyvezető igazgató mondott, hogy új kihívásnak tekintik a fiatal felnőtt korosztály hatékonyabb elérését, és „ennek a célcsoportnak a tradíció és a vitathatatlan minőség mellett relevánsabb a könnyed és fiatalos hangvétel", nem magyarázza, miért vették meg a cég teljes arculatváltását célzó kommunikációs kampány számára a verset. A Soproni sört is forgalmazó Heineken Hungária közlékenyebb: – Olyan verset kerestünk, amely egyértelműen ugyanazt jelenti mindenki számára, mindenféle felhangok nélkül, és sokan ismerik – írta kérdésemre Kiss Éva kommunikációs menedzser.

Ezzel a reklámmal „vált arculatot
Ezzel a reklámmal „vált arculatot" a kávégyártó óriásvállalat.

Régen hiába próbálkoztak

A Soproni reklámja Radnóti Miklós Nem tudhatom című versének első öt és fél sorát megzenésítő, érzelmes klip. A cégtől nem ez az első, nemzeti érzésekre apelláló hirdetés. Nehezen magyarázható viszont az APEH választása, az adóhatóság ugyanis Karinthy Frigyes Előszó című versének kezdetével – „Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek" – figyelmeztetett nemrég a személyijövedelemadó-bevallás leadásának határidejére.

Mindez azért is különös, mert amióta hirdetés létezik, költőink rendre próbálkoztak reklámversírással, nagyon mérsékelt sikerrel. József Attilának is volt ilyen próbálkozása. A legjellemzőbb jelenet mégis az Egy szerelem három éjszakája című zenés filmben látható. A kávéházban beszélgető fiatalok lelkesen pingpongozva a rímekkel a Planta nevű teáról írnak együtt reklámverset: „és telente és nyaranta nincs ital jobb mint a Planta, / halld az új kor szent parancsát, ha teázol, idd a Plantát!" Az akkori „forróital-piaci" vállalkozás emberét mégsem hatotta meg a versezet.

„Nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt / kis ország.
„Nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt / kis ország." A Soproni pontosan idézi Radnóti Miklós versét.

Valószínű, hogy mostanra nem a hirdető cégek vezetőinek, hanem a reklámjaikat készítő ügynökségek dolgozóinak változott meg az ízlése. Ennek köszönhető, hogy a kozmetikázott szépségeszményt hirdető képek és a vicces ötletek mellett szép lassan megtelik költészettel a reklámblokk. Jó, de haszontalan kérdés, hogy vajon az érintett költők beleegyeztek volna-e abba, hogy ilyen értelmezésben jelenjen meg a művük.

Inkább örüljünk!

Erről ugyanis már nem ők, hanem örököseik döntenek. Az irodalmárok – talán ezért is – némi gyanakvással figyelik a jelenséget. Főleg Radnóti Miklós miatt, mert két éve szintén a Nem tudhatom című versbe „javított bele" Melocco Miklós szobrászművész, amikor egyik művére felírta néhány sorát: csecsszopók helyett azt véste, csecsemők, mondván, hogy ez a szó szebb... Szabó Lőrincet is érte már hasonló baleset, amikor a Terror Háza az egyik kiállítását ezzel az idézettel hirdette: „Hogy rettenetes, elhiszem, de így igaz..." Ezzel az volt a gond, hogy a Semmiért egészen, amelynek első sora ez, nem a terrorról szól, hanem a szerelemről. Ezen a két eseten akkor többen is fölháborodtak – a két reklámon nem. Talán mert a maga műfajában mindkettő igényes munka.

Karinthy adóbevallást, Radnóti  sört, Szabó Lőrinc  kávét népszerűsít.
Karinthy adóbevallást, Radnóti sört, Szabó Lőrinc kávét népszerűsít.

– Kedves kollega úr, én csak középiskolás unokám reagálására tudok hivatkozni, aki boldogan idézi a hallott Szabó Lőrinc-verset. Örül, mert kevéssé ismert vers került ezzel az érdeklődés középpontjába, igen ízléses tálalásban. Ha ő örül, akkor én csak örömmel csatlakozhatok az ő öröméhez – felelte az Ébredés körítését firtató kérdésemre Kabdebó Lóránt, Szabó Lőrinc életművének legismertebb kutatója.

– Ezeket a reklámokat százezrek, milliók látják, ők meg fogják jegyezni a hallott szöveget: tudni fognak legalább nyolc sort Szabó Lőrinctől, öt és felet Radnóti Miklóstól – mondja Grecsó Krisztián író, az Élet és Irodalom prózarovatának vezetője. – Ennek örülni kell akkor, amikor például egy évforduló kapcsán a Kossuth rádió járókelőket kérdez az utcán arról, ki volt Radnóti Miklós, és a legkomolyabb válasz, amit hallhatunk, az, hogy „talán költő".

Szerződés Fannival

„A nagyon rosszul látó özv. Radnóti Miklósnéval az utóbbi hónapokban különös dolgok történnek. Radnóti Nem tudhatom című verséből például sörreklám lett, amiről az özvegy nem tudott" – írta a Népszava április 10-én. A riport arról szólt, hogy a 98. évében járó Fanni otthon elesett, és „szegénykórházba vitték". A cikk komoly indulatokat váltott ki, pedig Ferencz Győző, a hagyaték gondozója azt mondja, téves állítások vannak benne, és erről szóló levelét közölte is a lap. Az özvegy már otthon gyógyul, a házból nem tűnt el semmilyen kézirat, mert már két éve minden az MTA kézirattárában van. A Heineken Soproni Sörgyára pedig fizetett – állítólag enélkül is idézhetett volna –, és szerződést kötött az özveggyel, aki Ferencz szerint pontosan tisztában van azzal, mit írt alá ügyvédje jelenlétében. Ugyanezt nyilatkozta a Heineken is. Az összeg üzleti titok. Egy mai költő új versének közlésekor az irodalmi folyóiratok 5–15 ezer forintot fizetnek, ez az első közlés joga. Egy szerzői jogi szakértő nem merte megbecsülni, mennyit lehet várni egy reklámban fölhasznált versért. Szerkesztőkkel beszélve arra a következtetésre jutottunk, több százezres, vagy milliós honort is lehet kérni.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megőrzött álom: a vízparti ház

Szeged - A szakmai zsűri döntése alapján az egy kompozíciót alkotó A part és a Kád című két képével… Tovább olvasom