Délmagyar logó

2017. 02. 28. kedd - Elemér 5°C | 17°C Még több cikk.

Magyar milliárdok osztrák bankokban

Szeged - Lakcímkártya kell, és nagyobb összegnél a banknál elhelyezni kívánt összeg eredetének igazolása – és máris lehet Ausztriában bankszámlánk. Magyar milliárdokat kezelnek az osztrák bankok, de adatokat csak hatósági felszólításra adnak ki. A politikusokat viszont szigorúbban kezelik.
Biztonságban van-e a pénzünk a külföldi bankokban? Ez a kérdés merülhet fel sokakban azok után, hogy Simon Gábor szocialista politikus lebukott: egy osztrák bank kiadta az ügyészségnek a számlainformációit. Innen már csak egy apró lépés volt, hogy a médiához is eljutott a hír: Simon Gábor betétszámlájának egyenlege 2013. október 16-án 770 000 euró volt. Az összeg pedig nem szerepelt a vagyonnyilatkozatában.

Ellenőrzés pénzmosásgyanú esetén. – A betétesek megnyugodhatnak – szögezik le rögtön osztrák bankszakemberek.

– Ausztriában bármelyik uniós állampolgárnak lehetősége van bankszámlát nyitni, ehhez mindössze a személyazonosság igazolására és értesítési címre van szükség – közölte Klaus Grubelnik, az osztrák pénzpiaci felügyelet (Finanzmarktaufsicht) sajtófelelőse. Ez a hatóság végzi Ausztriában a pénz- és hitelintézetek, biztosítók, befektetési és előtakarékossági intézmények pénzügyi felügyeletét. A sajtószóvivő elmondta, a kivizsgálás alatti konkrét ügyről nem adhat felvilágosítást. Ugyanakkor hozzátette, bankszámlák feletti ellenőrzést csak pénzmosás gyanúja esetén indítanak, más nyomozó hatóságokkal, többek között a rendőrséggel és a Belügyminisztérium pénzmosási osztályával együttműködve.

Évente 250–300 milliárd kimegy. Hogy mennyi pénzt tarthatnak magyar állampolgárok külföldi bankokban, azt csak becsülni lehet. – Senki sem ad ki ilyen adatokat, összegző adatok sincsenek, a folyamatokból próbálunk meg következtetni. Azzal vagyunk közel az igazsághoz, ha azt mondjuk: összesen több mint kétezer-ötszázmilliárd forint lehet magyar személyekhez köthető a külföldi bankokban. Ez évente 250–300 milliárdos transzfert jelent – tudtuk meg Karagich Istvántól, a privátbanki folyamatokat piacvezetőként elemző Blochamps Capital Pénzügyi Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatójától. – Az egyes országok és régiók eltérő típusú befektetőket vonzanak: Szlovákiában és Ausztriában jellemzően a magyar középosztály nyit bankszámlát átlagosan tízezer euró nagyságrendű megtakarítással. Tömegét tekintve ez is nagy összeg, hiszen sok egyedi számlát jelent, de nem versenyezhet mondjuk a svájci vagy az offshore országok magyar bankbetétjeinek nagyságrendjével. A külföldön tartott összegek egy részére csak az EU adózási adataiból következtethetünk, de azt is jellemzően csak a bizonyos látókörben lévő anonim és nevesített betétek mértékéből becsülve.

A bankok – hangsúlyozzák az illetékesek – tudnak titkot tartani. Annak ellenére is, hogy 2009-ben a banktitokkal kapcsolatos szabályozás is változott az EU-ban. Ma már lehetőség van arra, hogy a hatóságok megkeresésére az uniós pénzintézetek információkat adjanak ki bankszámlákról. Persze csak konkrét ügyben, adott személyre vonatkozóan és indokolt esetben. Amikor a banknak információkat kell kiadnia, arról a számlatulajdonost is értesítik.

A külföldi bankok, így az osztrákok is, tárt karokkal várják a magyar ügyfeleket. Tudnak titkot tartani, ugyanakkor figyelik a nagyobb pénzmozgásokat. Fotó: Magasi
A külföldi bankok, így az osztrákok is, tárt karokkal várják a magyar ügyfeleket. Tudnak titkot tartani, ugyanakkor figyelik a nagyobb pénzmozgásokat. Fotó: Magasi

Szigorúbbak a politikusokkal. Egy uniós direktíva szerint viszont szigorúbb szabályozás vonatkozik a politikusokra, ha bankszámlát nyitnak, mint az átlagpolgárokra. Hivatalosan tizenkétezer eurónál nagyobb összeg elhelyezésénél mindenkinek igazolni kell a pénz eredetét (ingatlaneladásnál például az adásvételi szerződéssel, örökségnél a hagyatéki iratokkal), de a politikai közszereplőknek (politically exposed person, PEP) számító személyek csak felsővezetői jóváhagyással nyithatnak számlát, azt folyamatos, szigorú ellenőrzés alatt tartják, és a pénzintézetnek vizsgálnia kell a gyanús pénzmozgások hátterét is. A korlátozások a közszereplő házastársára vagy jogilag azzal egyenértékű partnerére, a gyermekeire és azok házastársaira és partnereire, illetve a szülőkre is vonatkoznak. Sőt, azokra a személyekre is, akik a lista szereplőivel társtulajdonosok, közös jogügyletek kedvezményezettjei, vagy bármilyen más szoros üzleti viszonyban vannak velük.

Magyarán szólva. Az ügyfelek jogi átvilágítása (due diligence) a pénzügyi szolgáltatók kötelessége: a vállalatok ennek teljesítésével igazolják, hogy minden tőlük telhetőt megtesznek a pénzmosás ellen. A PEP-listákat erre szakosodott cégektől lehet megvásárolni, igencsak borsos árért. A bankok minapi érdeklődésünkkor erősen behúzták a kéziféket, nyilvántartásuk és feltételrendszerük iránti kérdéseinkre hivatalosan nem szívesen válaszoltak – ez talán érthető Simon Gábor története óta. A nyugati határszél osztrák pénzintézeteiben járva azt tapasztaltuk: szinte mindenhol van magyar nyelvű ügyintézés (ez pedig magyar ügyfeleket feltételez). Számlanyitáskor elég a lakcímkártya és a személyazonosító igazolvány vagy útlevél, s ha valaki egy vagyont akar elhelyezni, azt is minden további nélkül megteheti. Hogy mekkora összegnél kérik az igazoló iratokat, az bankonként eltérő: van, ahol tízezer euró fölött rákérdeznek, de csak negyvenezer euró fölött kérnek iratokat is, máshol tizennégyezer eurónál húzták meg a határt. Persze itt is van kiskapu: ha valaki ötezer euróval nyit egy folyószámlát, később már igazolás nélkül is utalhat rá nagyobb összegeket. Pláne, ha nem politikus.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Egy óvónő miatt forrnak az indulatok

Egy, a plébánosról szóló cikkhez írt kommentje miatt kellett mennie az óvónőnek? Tegnap rendkívüli szülői értekezletet tartottak az óvodában. Tovább olvasom