Délmagyar logó

2017. 07. 26. szerda - Anna, Anikó 16°C | 26°C Még több cikk.

Magyar tájak, francia teremben

A magyar Alföldről, a Szeged környéki tájról, a Tisza partján élő emberekről festett képeit állította ki Párizsban, a Montmartre-on Várkonyi Gyula. A szegedi Felsővároson élő festő harmonika- játékával is elbűvölte az Eiffel-torony tövében a franciákat.
Várkonyi Gyula Párizsban Fotó: DM/DV
Ha valaki eddig született párizsi polgárként semmit sem tudott Magyarországról, ám az elmúlt napokban betért a Montmartreon a Mazurka étterem-galériába, akár szakemberként is nyilatkozhat arról, hogyan élnek az emberek egy bizonyos Szeged nevű magyar város környékén. E „felvilágosító munkában" vállalt főszerepet Várkonyi Gyula szegedi festő, akinek a magyar Alföld jelenét és múltját ábrázoló táj- és életképeiből, csendéleteiből rendeztek kiállítást.

– Egy véletlennek köszönhetem a párizsi meghívást. Egészen pontosan annak, hogy a Kiskőrössy halászcsárdában francia vendégek – köztük a magyar származású Ilona Manon Zsótér – szórakoztak. A vendéglőben figyeltek fel festményeimre, s annyira megtetszettek nekik az alkotások, hogy felajánlották, mutatkozzam be Párizsban is – szólt a tárlat előzményeiről Várkonyi Gyula.

– Nagy örömmel fogadtam a meghívást, közel harminc képet vittem magammal. A párizsi közönség, akárcsak a kiállításra betérő művészek elismeréssel, szeretettel fogadták a képeket.

Várkonyi Gyula elmondta azt is, hogy a kiállításon olyanokkal beszélgethetett el Magyarországról, Szegedről, akik korábban jóformán semmilyen információval nem rendelkeztek sem hazánkról, sem a szegedi régióról. Ezért a tárlatot kicsit úgy fogta fel, mint egy jószolgálati küldetést.

– Aki egy kicsit is ismer, tudja, mennyire rajongok Szegedért, a Tiszáért, tisztelem az itt élő embereket. Ezen a párizsi úton is mindent megtettem annak érdekében, hogy másokkal is megszerettessem a magyar Alföldet.

Várkonyi realista ábrázolású képei már csak azért is kedvező fogadtatásra találtak, mert a Montmartre-on – mint a festő elmondta – napjainkban ez az irányzat az uralkodó.

– Persze nem csupán képeimmel igyekeztem belopni magam a franciák szívébe. Ha időm engedte, előkaptam a tangóharmonikámat, így gondoskodva arról, hogy a kiállítóteremben fokozzam a jó hangulatot. De még az Eiffel-torony tövében is sikerült megállásra, tapsra késztetnem a párizsiakat, akik el sem akarták hinni – hallva a francia sanzonokat –, hogy nem vagyok helybeli muzsikus – mondta el Várkonyi Gyula, aki több mint tíz éve már a Kiskőrössy halászcsárdában szórakoztatja muzsikájával a vendégeket, s szabadidejében hódol a festészetnek.

– Elsősorban festőnek tartom magam, mert már gyerekkoromtól a valóság ábrázolása kötött le leginkább – mondta Várkonyi Gyula. Örömmel újságolta: párizsi útja során két francia festőművészt tudott megnyerni arra, hogy Szegeden állítsa ki képeit.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Barátnő a két Vetsera Mária

Vágó Bernadett és Vágó Zsuzsi barátnők. Furcsa véletlen, hogy nem csak a vezetéknevük azonos,… Tovább olvasom