Délmagyar logó

2018. 01. 20. szombat - Fábián, Sebestyén -2°C | 6°C Még több cikk.

''Magyarország nem kis ország''

Az elmúlt hét végén rendezték meg Horgos és Szeged között a félmaratoni NATO partnerségi futófesztivált. Ebből az alkalomból Martin Erdman, a NATO főtitkárhelyettese exkluzív interjút adott lapunknak. Mint elmondta, a szegedi folyamat és a Szeged Biztonságpolitikai Központ tevékenyen hozzájárult Szerbia demokratizálódásához, valamint a régió stabilizálódásához.
Martin Erdman: A szegedi folyamat nagyban hozzájárult Szerbia demokratizálódásához. Fotó: NATO
Martin Erdman főtitkárhelyettest elsősorban a NATO és Szeged közti kapcsolatokról és a világ új válsággócairól, valamint hazánknak a szervezetben betöltött szerepéről faggattuk.

– A NATO partnerségi futófesztivál színhelyéül Szegedet választották. Miért?

– Azért választottuk a magyar–szerb határterületet, mert egy szimbolikus, határokon átnyúló rendezvényt szerettünk volna szervezni, hogy hangsúlyozzuk a NATO elkötelezettségét a Szerbiával való kapcsolatainak fejlesztésében. Magyarország mint NATO-tagország mindig tevékeny szerepet vállalt a déli szomszédaival való kapcsolatépítésben. Szeged – földrajzi elhelyezkedésén túl – az elmúlt hét évben az úgynevezett szegedi folyamat segítségével jelentékeny szerepet vállalt a szerbiai demokratikus erőkkel való kapcsolatok létrehozásában és megújításában, valamint a régió stabilitásának megteremtésében.

– Ön hogyan értékeli a szegedi folyamat, Szeged és a Szeged Biztonságpolitikai Központ szerepét a balkáni háború utáni konszolidációban?
– A szegedi folyamat és a Szeged Biztonságpolitikai Központ tevékenyen hozzájárult Szerbia demokratizálódásához, valamint a régió stabilizálódásához. A kezdetekben azzal segítettek, hogy előmozdították a kapcsolatok kialakulását a Miloseviccsel szembenálló demokratikus ellenzék által vezetett szerb városok, és a szomszédos demokratikus államok helyi hatóságai között. A későbbiekben ezek a kapcsolatok megkönnyítették a tapasztalatcserét az euroatlanti integráció gyakorlati tapasztalatainak kérdésében a Nyugat-Balkán és azon országok között, amelyek már tagjaivá váltak a NATO-nak. A Nyugat-Balkán köztisztviselőinek, honvédségi alkalmazottainak, nem kormányzati szerveinek és a média képviselőinek a központ által szervezett történelemtanárok nemzetközi fórumai és a rendszeres NATO békepartnerségi szemináriumok bebizonyították, hogy hatékony eszközök, és nagyban hozzájárulnak a megbékéléshez és a stabilizációhoz. A NATO már a kezdetektől fogva együttműködött a Szeged Biztonságpolitikai Központtal, és ezt továbbra is folytatni szeretnénk.

– Mi itt Szegeden úgy éltük meg, hogy csak késve született meg a politikai döntés a délszláv háború katonai kezelésére, ami elnyújtotta a konfliktust és sok tízezerrel több civil áldozatot követelt. Pedig ez a válság bizonyította, olykor csak fegyveres úton lehet békét teremteni. Felkészült-e a NATO és az Európai Unió, hogy hasonló esetekben gyorsabban lépjen?
– Az tagadhatatlan, hogy a volt Jugoszlávia felbomlásából eredő konfliktusok figyelmeztetések voltak az egész nemzetközi közösség számára. Abban az időben ez egy új és váratlan kihívás volt, ezért eltartott egy ideig, hogy kidolgozzuk a megfelelő stratégiát és válaszlépéseket. Bár a későbbi események a régióban – mint a Koszovó elleni légi hadjárat – megmutatták, hogy a tudatosság és a reagálóképesség jelentősen növekedett. Meg vagyok győződve arról, hogy a nemzetközi közösség ma már jobban fel van készülve arra, hogy kezelni tudjon egy ilyen válságot és megfelelően reagáljon.

– A katonai eszközökkel szinte kezelhetetlen terrorizmus mellett most újabb veszély látszik kibontakozni Irán atomprogramjával és a jelenlegi iráni vezetés rugalmatlansága miatt. Ráadásul a korábbi iráni vezetők némelyike már régebben is kilátásba helyezte a Hormuzi-szoros esetleges lezárását válság esetére, ami megbéníthatná a Föld olajellátásának nagy részét. Az eltérő orosz, kínai, amerikai és európai érdekek közepette a NATO-ra milyen feladatok hárulnak, illetve hárulhatnak a válság kezelésében?
– A NATO nem működik közre a jelenlegi helyzet megoldásában – mások jobb helyzetben vannak, hogy megoldást találjanak ezekre a problémákra. Azonban természetesen a NATO is aktívan figyeli a fejleményeket, különösen azért, mert Irán határos Afganisztánnal, ahol NATO erők vesznek részt az ISAF misszióban.

– Magyarország alapvető politikai és gazdasági érdekei közösek a többi NATO-tagállammal. Ön szerint egy ilyen kis ország milyen szerepet tölthet be a leghasznosabban e szövetségen belül?
– Nem vagyok biztos abban, hogy én Magyarországot kis országnak nevezném. Mindenesetre egy olyan szervezetnek, mint a NATO, az az előnye, hogy a döntéseket konszenzus alapján hozzák, és a szövetség minden egyes tagjának szavazata egyforma mértékben számít a döntések meghozatalánál. Ennek következtében Magyarországnak alapvető szerepe van a szövetségen belüli döntéshozó és konszenzusépítő folyamatban. Ugyanakkor a nyugat-balkáni régiót figyelembe véve tagadhatatlan, hogy Magyarországgal közös történelme és hagyományai vannak, amelyek lehetővé teszik az ott végbemenő fejlődés könnyebb megértését. Emiatt is fontos Magyarország hozzájárulása és támogatása a szövetség e régióra vonatkozó stratégiájának kidolgozásában.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nyáron kritikus a vérellátás

Napok óta kevesebb a rendelkezésre álló vérkészlet a szegedi regionális központban, mint amennyi a… Tovább olvasom