Délmagyar logó

2017. 12. 14. csütörtök - Szilárda -1°C | 8°C Még több cikk.

Makó 60 milliót bukhat az ivóvízügyön

Csongrád megye - Vásárhelyen több az ellátandó fogyasztó, ezért ott, és nem Makón hoz létre nagyobb központot az Alföldvíz Zrt. A cég szegedi tájékoztatóján kiderült: az energiahivatalon múlik, át tudja-e venni januártól az ivóvíz-szolgáltatást Makón. Ezen 60 millió forintot bukhat a város.
Azonos színvonalú és díjú ivóvíz- és csatornaszolgáltatást ígér városi és falusi embereknek Csongrád megye 55 településén is az Alföldvíz Zrt., amely Hódmezővásárhelyen már átvette a feladatot, Makón januártól készül erre. Csák Gyula vezérigazgató a cég keddi szegedi sajtótájékoztatóján arról számolt be, a járási központokban üzemmérnökségeket, ügyfélszolgálatokat alapítanak, az ügyviteli feladatokat a három-négy ilyen üzemmérnökséget összefogó divíziók látják el. Makón üzemmérnökség, Hódmezővásárhelyen divízió működik.
A makói képviselők – mint a múlt szerdai testületi ülésen kiderült – ezt úgy élik meg, hogy ismét a szomszédos város erőfölénye érvényesült, mint amikor a makói kórházat összevonták a vásárhelyivel. Buzás Péter polgármester azt mondta: abban bíztak, Makón lesz a divízió, mivel a Makó-térségi Víziközmű Kft. nyereségesen gazdálkodik, egy sor szakmai díjat nyert, és itt van megfelelő épület, géppark és szakembergárda. Eközben – bár ez ott nem hangzott el – Hódmezővásárhelyen az Alföldvíz az ottani régi szolgáltató, a Zsigmondy Béla Zrt. épületét, vagyonát nem tudja átvenni, több milliárdos kötvénytartozását pedig nem is akarta. A Zsigmondyt – amely húsz éve, a megyei vízművállalatból kiválva még erős volt – most fel fogják számolni.

Ami nem sikerült

Akik a történetben politikai forgatókönyvet keresnek, az előzményre emlékeztetnek. Amikor a víziközműtörvény megjelent, és látszott, a városi szolgáltatók önállóan nem működhetnek tovább, a makói, a szentesi, a mórahalmi, a kisteleki és a sándorfalvi önkormányzat szeretett volna megyei vízművállalatot alapítani. Szívesen látták volna Hódmezővásárhelyt is, de onnan azt a választ kapták, a város már tárgyal az Alföldvízzel. Kistelek és Sándorfalva közben kivált, így a megyei vízművállalat terve meghiúsult. A kisvárosok kényszerűségből csatlakoztak az Alfödvízhez. Hódmezővásárhely ellenben önállóan próbált működési engedélyt szerezni, de a hivatal gyorsan elutasította. A feladat nélkül maradt, eladósodott cég, a Zsigmondy helyébe közérdekű szolgáltatót kellett kijelölni. Hivatalosan így került Vásárhelyre az Alföldvíz. 

 
Csák Gyula a tájékoztatón többféle formában is megkapta a kérdést: vásárhelyi döntéshozókhoz kötődik-e a makói vízszolgáltatást „bekebelező" határozat. Azt válaszolta, hogy az integrációt törvény indította el országszerte, kizárt, hogy alakulása helyi érdekektől függne. A makói vízműcég erejét rég ismeri, az ottani kollégákkal jó a kapcsolata. Kérdésünkre, mi indokolja, hogy a divízió ne Makón, hanem Vásárhelyen legyen, ha ott most épületet is kell venni hozzá, és dolgozókat is kell majd oda utaztatni, Csák azt mondta: eddig úgy tapasztalták, divíziót ott érdemes létrehozni, ahol nagyobb fogyasztói kört látnak el és több a feladat, kisebb a szállítási költség. Vásárhelyen a Szántó Kovács János utcai régi vízműépületet veszik meg, abban az épületben van raktár, iroda, ügyfélszolgálatnak való hely is.

Csongrád megyében 400 vízműves dolgozó állásáról kell dönteni. A vezérigazgató azt mondta, lehetőleg mindenkit átvesznek, erre törvény is kötelezi őket. A vezetői pozíciókra pályázaton választottak ki embereket, és a napokban mindenütt mindenki konkrét ajánlatot fog kapni. A makói cég szakszervezete levélben kért segítséget a város képviselő-testületétől a bizonytalanság miatt. Csák erről azt mondta, többször tárgyaltak a szakszervezettel, az együttműködés nem szakadt meg. Tény, a nyugdíjasokat hosszú távon nem szeretnék foglalkoztatni, a cég erre Békés megyében már korábban rákényszerült.

Az, hogy december 3-án még nem lehet tudni biztosan a makói víziközmű kft.-nél, hogy január elsejétől ki hogyan dolgozhat az Alföldvíznél, nem a zrt.-n, hanem az energiahivatalon múlik. E szerv ad engedélyt a szolgáltatás átvételére. Ha másért nem, azért főhet a makóiak és a többi önkormányzat feje, mikor érkezik meg ez a jóváhagyás. Az Alföldvíznek 30 nap kell ahhoz, hogy az engedély birtokában átvegyen mindent. Ha ez január elsejétől nem megy, az azért kínos, mert a vezetékadót a törvény értelmében annak kell megfizetnie egész évre, aki január elsején szolgáltat. Ez a makói kft. esetében 60 millió, a megye vonatkozásában több 100 milliós tétel. Szeverényi György, az Alföldvíz műszaki igazgatója kérdésünkre azt mondta, az adójogszabály módosítása nem rajtuk múlik, ám ők bekalkulálták a vezetékadót azokon a helyeken, ahol január elsejei átvételre készültek. A cégnek van elég pénze, hitele is, ezen nem múlhat a szolgáltatás átvétele sehol. A rezsicsökkentés és a vezetékadó ugyanakkor sok pénzt von el az ágazattól. Százmilliós megszorításra kényszerült a cég, így a továbblépéshez hasznos lenne valamilyen jó hitelkonstrukció.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szegedi közreműködés az év startup projektjében

54 óra alatt hozott létre egy mobiltelefonokra letölthető alkalmazást az ARYS csapata, amelynek egyik tagja a szegedi Minkó Mihály. Tovább olvasom