Délmagyar logó

2017. 07. 22. szombat - Magdolna 20°C | 34°C Még több cikk.

Makra László: a világutazó pollenkutató

Szeged - Pezsgőspalackkal modellezi a hőcserementes hőmérséklet-változást, fogyasztott már kutyahúst, és csodálja a kínai embereket Makra László egyetemi tanár, akit áprilisban beválasztottak a Nemzetközi Parlagfű Társaság kilencfős vezetőségébe.
– Hallgatói így jellemzik önt és az óráit az interneten: remek előadásmód, hatalmas tudás, lehengerlő személyiség, a sztorijai érdekesek. Az ilyen visszajelzések miatt akart tanár lenni?

– Szeretek fiatalok között lenni, és az élet különböző területein szerzett tapasztalataimat megosztani velük oly módon, hogy azt ők hasznosíthassák a saját javukra. Az információkat az órai anyagba csempészem bele: ezek az elméleti részek gyakorlati modellezései, néhány mondatos történetek, és ha nagyon fáradtak, egy kis aktualitás humorral fűszerezve. Például az Általános meteorológia tárgy egyik témakörében, amikor a hőcserementes hőmérséklet-változásról beszélünk, azt első hallásra nehéz megérteni: egy rendszer úgy változtatja hőmérsékletét, hogy kívülről nem vesz fel és kifelé sem ad le hőt, hanem hőmérséklete a rendszeren belül végbement mechanikai munka révén változik meg. Ilyenkor beviszek egy palack pezsgőt, amit kibontok, belőle füst száll föl. Az üvegben túlnyomás uralkodik, és ahogy kibontjuk, a benne lévő levegő kitágul, a tágulásához szükséges hőenergiát saját hőkészletéből meríti, tehát lehűl. Apró kis vízgőzmolekulák kondenzálódnak, felhő keletkezik. A pezsgős módszerrel máris érthetőbb az elmélet: talán ezek a gyakorlati elemek is elnyerhetik a diákjaim tetszését. No meg az, hogy óra után a felbontott pezsgőt elfogyaszthatják.


Felhők között

– Szűkebb kutatási területe a meteorológia. Mi az érdekes benne?

– Mindig is a földrajz volt a kedvenc tárgyam, gimnázium vége felé kezdett el érdekelni a légkör és a levegő: meteorológus akartam lenni. Matematika–földrajz szakot végeztem, és ha nem is lettem meteorológus, de az éghajlattani tanszékre kerülve nem is távolodtam el annyira az eredeti elképzelésemtől. Az a szép benne, hogy bár egyre pontosabbá válik az előrejelzés, de tökéletest sosem lehet adni. Sokszor kérdezik meg tőlem, hogy holnap milyen idő lesz, azonban az előrejelzéshez szükséges modell alkalmazások csak az Országos Meteorológiai Intézetben állnak rendelkezésre. Nincsen otthon levelibékám sem, viszont egy tanítványom elkészítette a karikatúrámat, amelyen a felhők között ábrázol. Olykor készítek analógiás előrejelzést, ami egy viszonylag egyszerű előrejelzési technika. Ha például arra vagyok kíváncsi, hogy idén Szegeden meleg vagy hűvös augusztus várható, akkor az elmúlt ötven év júniusi és júliusi időjárásait elemzem, s azt, hogy azokat milyen augusztusok követték. Ebből már lehet egy hozzávetőleges előrejelzést készíteni.

Kígyótól a békáig

– Nagy utazóként ismerik Szegeden. Merre járt a világban, és milyen furcsaságokkal találkozott?

 A mosoly országa

Makra László 1952. június 5-én született Siklóson. Általános és középiskolában Komlón tanult, az egyetemet a JATE-n végezte matematika–földrajz szakon. Nős, két fiú édesapja. Kedvenc országa Kína. – Hihetetlen, hogy Kínában mennyire mások az emberek. Mindenki mosolyog rád, és még akkor is útba akarják igazítani az idegent, ha még maguk sem tudják, hogy hol van az a hely – mondta Makra László. Kedvence a kínai mogyorós csirke, de a szegedi halászlét is kedveli. Kedvenc könyve a Tajpan. Kedvenc filmje A tizedes meg a többiek, zenében a Backstreet Boys áll a legközelebb hozzá.

– Kínában nyolc alkalommal voltam különböző konferenciákon, és terepi kutatóexpedíciókon: a legrövidebb út két hétig, a leghosszabb négy hónapig tartott. De voltam Indonéziában és Brazíliában is, a jövő héten Bakuba utazom. Ezenkívül a világ számos pontján megfordultam már. Kínában az európaitól teljesen eltérő gondolkodásmód fogott meg. A tömegközlekedési járműveken mindig rengeteg ember utazik. Egyszer felszálltam egy helyi buszra, ahol egy idős férfi ült az egyik széken. Mikor meglátott, felállt, és hellyel kínált. Ha Kínában felajánlanak valamit, azt illik elfogadni, a visszautasítás óriási sértésnek számít. Szegény öreg alig tudott járni, de tudtam, ha leülök, az őt boldoggá teszi. Szeretem a kínai konyhát is, sok egzotikus ételt megkóstoltam már. Ettem békát, amit Kubából importálnak, mert a hazai békák kisebb méretűek, és már alig van belőlük. Ettem kutyahúst is, ami édeskés, íze a csirkére hasonlít: be kell vallanom, hogy ízlett. Kínában csak egy kutyafaj van, s amíg mi házőrzésre és kedvencnek tartjuk az ebeket, egész Ázsiában nem szeretik őket, sehol sem háziállat, így könnyebben kerülnek az étlapra. Fogyasztottam kígyólevest is ötlépéses kígyóból, ami a kobra helyi elnevezése Dél-Kínában, s amit az étterem előtt egy nagy ketrecből kellett kiválasztani. Azért ötlépéses a kígyó, mert ha valakit megmar, az haláláig már csak öt lépést tud megtenni. A kígyónak minden részét felhasználják: az állat mérgét lefejik, fejét levágják, azt egy nagy dunsztos üvegbe teszik a többi kígyófej mellé, amiből a kígyópálinka készül. Bőrét eladják, vérét helyi rizspálinkához keverik, amit szintén felszolgálnak. A húsát feldarabolják, és levest főznek belőle. Igazán jó kínai ételt csak Kínában lehet enni, bár Magyarországon sem rossz a kínai konyha. Kína lakott területektől távoli vidékein, magashegységekben, sivatagi és sztyepp területeken azt kutattam, hogy milyen elemekből épülnek fel a levegőben található parányi szennyezőanyagok: ilyen jellegű kutatást Kína belső-ázsiai térségében korábban még senki sem végzett. A légkörben található apró részecskék elemi összetétele jól jellemzi az alatta elhelyezkedő terület ásványi összetételét.



Az allergiás parlagfűvezető

– Mit lehet még tanulmányozni a meteorológián? Nem ismerte még ki teljesen az ember?

– Minden tudományág folyamatosan fejlődik. A meteorológiában is mindig vannak új területek, amelyekből aztán még újabbak nyílnak. Én a meteorológiának egy speciális ágával, a pollenklimatológiával, azon belül is a parlagfűpollen klimatológiai kapcsolatrendszerével foglalkozom. Ez a meteorológiának egy határterülete. Április végén beválasztottak a Nemzetközi Parlagfű Társaság kilencfős vezetőségébe. Magyarország parlagfűvel és parlagfűpollennel a világ legszennyezettebb országa. A minket követő országban mindössze tizedannyi pollent mérnek, mint nálunk. Több mint egy évtizede foglalkozom a parlagfűpollen és a meteorológia kapcsolatával, és ennek a kutatási témámnak az apropója az is volt, hogy parlagfűpollen-allergiás lettem. Senki sem születik ezzel a betegséggel, egyes embereket azonban a gyengülő immunrendszer allergiássá teheti a parlagfűpollenre: nálam ez 37-38 éves koromban jött el. Először arra gondoltam, hogy megfáztam, viszont nyár volt, így elmentem egy vizsgálatra, ahol megállapították a parlagfűpollen-érzékenységemet. Magyarországon először 1908-ban írták le a parlagfüvet, addig a tudomány számára ismeretlen volt. Az első világháború után az USA-ból érkező gabonaszállítmányokkal együtt jött a parlagfű magja is a nagy európai kikötőkbe. A legkedvezőbb élőhelyet a Kárpát-medencében, ezen belül is Magyarországon találta meg. Először a Dunántúlon kezdett el terjedni. 1968-ban Szegeden még nem volt parlagfűpollen a levegőben, ma viszont a legszennyezettebb városok közé tartozik az országban. Kigyógyulni sajnos nem lehet belőle, de a tüneteket lehet mérsékelni. Természetes gyógymódként szokták ajánlani a parlagfűvel etetett kecske tejét, ami jelentősen csökkentheti az allergiás tüneteket.

– A tanítás, utazás és a parlagfű tanulmányozása mellett marad egyáltalán szabadideje?

– A nagyon kevés szabadidőt a családommal töltöm, szeretem a Balatont és az olvasást. De őszintén megvallva munkamániás vagyok.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Egymilliót követel a pórul járt rokkantnyugdíjas

Betegbiztosítást ajánlottak egy rokkantnyugdíjas nőnek a szegedi Raiffeisen Bankban - de aki rokkant, nem lehet biztosított. Tovább olvasom