Délmagyar logó

2017. 09. 22. péntek - Móric 11°C | 17°C Még több cikk.

Mamma Mia!: Behunyt szemmel is érzik egymást

Szeged - A Dóm téri árkádok alatt búgó galambok is inspirálják a Mamma Mia! zenekarát és Kocsák Tibort, a produkció karmesterét. A Madách Színház zenei vezetője, a musical műfaj magyar királya egyik saját darabját is örömmel látná a szabadtérin.
Nem a zenekari árokban, hanem a színpad mögött helyezték el a Mamma Mia! muzsikusait – Kocsák Tibor, a produkció karmestere ezt ebben a műfajban természetesnek tekinti.

– Bevált gyakorlat ez szerte a világon. Mi most a gyönyörű Dóm téri árkádsor alatt, kedves, búgó galambok jelenlétében játszunk, ami nagyon inspirál. Technikailag olyan szinten ki van építve a kapcsolat a színpaddal, hogy a legfontosabb dolgokról, végszavakról, hangzásokról folyamatosan értesülünk. A karmestert egy nagy monitorról látják a színészek, erősítve hallják, amit játszunk, és mi is jól halljuk az énekeseket. Begyakorlott, precízen megvalósított produkcióról van szó, azt is mondhatnám: behunyt szemmel is érezzük, tudjuk egymást – fogalmaz Kocsák Tibor, a produkció zenei vezetője, aki régóta szereti az ABBA dalait.

Névjegy

Kocsák Tibor (60) Budapesten született, 1978-ban a Zeneakadémián szerzett zongoraművész diplomát. 1978–1982 között a zeneművészeti főiskola győri tagozatának zongoratanára volt. 1978-tól tanít a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, 1990-től a Madách Színház zenei vezetője. Zeneszerzőként olyan sikeres musicalek fűződnek a nevéhez, mint például A krónikás (1984), a Légy jó mindhalálig (1991), az Anna Karenina (1994), az Utazás (1996), az Abigél (2008).
– A Beatlesről is azt gondolták annak idején, hogy kortünet, pedig új műfaj született velük. A Beatles megteremtette azt az utat, amit popművészetnek, popartnak is nevezhetünk. Ez egy kifejezési forma, ami a világon mindenhol elterjedt. Persze az, hogy mely előadó, zenekar, szerző hogyan öntötte formába, mennyire hatott a közönségre, milyen művészi tartalmakat hordozott, elsősorban arányérzék kérdése. Az ABBA a nem véletlenül világsikerűvé vált együttesek közé tartozik. Benny Andersson és Björn Ulvaeus egyszerű, ugyanakkor szívet-lelket megfogó népszerű dalokat komponált. Örömöt akartak szerezni a zenéjükkel, amely mindig friss, „divatos", minden emberhez szól. Valahogy mindig a legtökéletesebb megoldást választották: írtak egy figyelemfelkeltő verzét, egy ritmikus átvezetést és egy nagyon fülbemászó, szívbe markoló refrént. A slágernek ez a receptje. Én a Thank You For The Music című dalt szeretem a legjobban. Nem véletlen, hogy a szerzőpáros az ABBA együttes felbomlása után musicaleket kezdett írni. Az első darabjuk, az Abbacadabra még nem volt olyan nagy siker Londonban, de a Sakk már igen. Kiderült, hogy bonyolultabb formákban is képesek gondolkodni, drámai típusú zenéket is tudnak írni. A Thank You For The Music már formailag, tartalmilag is feszegeti a kereteket – véli a karmester.

Kocsák Tibor, a Mamma Mia! karmestere. Fotó: DM
Kocsák Tibor, a Mamma Mia! karmestere. Fotó: DM

– A Mamma Mia! musical tulajdonképpen a Gina Lollobrigida főszereplésével bemutatott, Jó estét, Mrs. Campbell! című, 1968-as amerikai film sztorija nyomán készült. Erre az átírt történetre építették az ABBA-slágereket. Minden helyzethez tökéletesen illő dalt találtak. A darab első zenei vezetője jó érzékkel nyúlt a slágerekhez. Hol egy-egy dal különböző szakaszai közé kis jelenetet tettek, hol pedig a hangszerelésen változtattak úgy, hogy kicsit hasonlítson a színpadi helyzethez. Óriási találmány a gyönyörűen szóló kórus: szinte görög hátsó kórusként is működik. Annak idején a stúdióban a két ABBA-hölgy énekelte fel a háttérvokálokat is, nálunk ezt a fantasztikus kórus adja elő. A színpadot szolgálva, a kifejezést erősítve szinte észrevétlenül többször is ismétlődnek a darabban bizonyos dalok. A főszereplők szabadságot kaptak, nem kell ugyanúgy énekelniük a dalokat, mint ahogy eredetiben hangzottak, így színészi létükkel, karakterükkel, hangvételükkel sokat hozzá tudnak tenni – mondja Kocsák Tibor, aki szerint Bárány Ferenc és Puller István olyan nagyszerűen „magyarította" a dalokat, hogy most már először magyarul jutnak eszükbe. A zeneszerzőként is jól ismert karmesternek, akit sokan a musical magyar királyának tartanak, régi vágya, hogy egyszer valamelyik saját darabját is bemutassa a szegedi szabadtéri.

– A Légy jó mindhalálig tökéletes választás lenne, és van egy közös darabunk Miklós Tiborral, az 1956-ról szóló Utazás, amit Tábori György regényéből írtunk. A Bakáts téri színpadon mutattuk be, méltó darab 1956-hoz. Talán Harangozó Gyulával közös balettünket, a Hófehérke és a hét törpét is érdemes lenne itt szabadtéri színpadon is kipróbálni.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Belülről is megújult a Királyszéki iskola Zsombón

Már táboroznak is a 30 férőhelyes épületben, ősztől pedig hagyományos népi mesterségeket tanítanak majd az érdeklődőknek az udvarán. Tovább olvasom