Délmagyar logó

2016. 09. 25. vasárnap - Eufrozina, Kende 10°C | 20°C

Már ükapáink is borpártiak voltak

A Móra-múzeum új évkönyvét fellapozva az elmúlt századokba kalandozhatunk. Kiderül, Szegeden és a környéken hagyománya van a korcsmáknak, kávéházaknak. Ezek pedig a melegágyát jelentették a borhamisításnak és a vesztegetési botrányoknak.
A másfél évszázaddal korábbi szegedi kávéházak, fogadók, korcsmák és borkimérések világába kalauzol T. Knotik Márta, a Móra Ferenc Múzeum munkatársának tanulmánya, amely a közgyűjtemény napokban megjelent történeti évkönyvében olvasható. A Zombori István által szerkesztett kiadványban Marjanucz László elemzi Szeged és Temesvár szerepét az elmúlt évszázadokban.

Bendesi Gábor tollából pedig elolvashatjuk, hogy száz esztendővel ezelőtti Szeged is borpárti volt: a városlakók átlagosan évi két liter bort és másfél liter sört gurítottak le a torkukon. A szerző fényt derít arra is, hogy már akkoriban sem számított rendkívüli eseménynek a borhamisítás, sőt egy-egy vendéglő borkészletének harmadát a hamisított borok tették ki.

A mai diszkók elődjének számító kalákák perpatvarait Orbán Imre írja le. Nyomon követi a visszaéléseket, vagyis a „fekete pénzek" vándorlását. Elmeséli, hogy egy makói tisztviselő külön juttatásokat fogadott el a kalákák – zenés-táncos-ivászatos kocsmai mulatozások – engedélyezéséért. Az ügyből országos botrány kerekedett, amibe még a polgármester is belebukott – sőt még a miniszterelnök is kénytelen volt tájékozódni a botrányról. Fári Irén a szegedi iparos gyermekek továbbtanulási stratégiáit vizsgálja a két világháború között. Megállapítja, hogy a tanoncok körében a szabó, cipész, fodrász és géplakatos szakma volt a legnépszerűbb.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kevesebb pénz jut a szociális otthonokba

Csökkent az idősgondozás állami normatív támogatása az idén. Szegeden a működési költségek kieső… Tovább olvasom