Délmagyar logó

2017. 06. 25. vasárnap - Vilmos 22°C | 36°C Még több cikk.

Marton Szabolcs új könyvében a kocsmák múltjáról is ír

Szeged - Víz, tej, tea, sör, bor, és még sorolhatnánk, mi mindent iszunk kisebb-nagyobb rendszerességgel. Az italok történetéről, élettani hatásairól viszont keveset tudunk. Erről árul el sok érdekességet Marton Szabolcs nemrég megjelent könyve.
Mindennapi italunk – Az italok és az italozás kultúrtörténete címmel jelent meg könyve augusztus végén Marton Szabolcsnak. A szegedi Csonka-szakközépiskola történelemtanára, aki heti egy órát az SZTE bölcsészkarán is tart, feldolgozta az összes ital történetét a víztől, a tejtől kezdve a sörön, boron át az égetett szeszekig és a koktélokig.

A Design Könyvkiadó által gondozott kötet hiánypótlónak tekinthető, hiszen az elmúlt 80-100 évben hasonló, magyar vonatkozású italtörténeti munkák nem íródtak. – Minden egyes fejezet végén az élettani hatásokról is írtam. Ha az átlagembert a történeti rész nem is annyira fogja meg, vagy meseként éli meg, ez még mindig érdekelheti. Az interneten szinte mindent lehet olvasni, és mindennek az ellenkezőjét is, de az emberek inkább a könyveknek hisznek – mondja Marton Szabolcs, akinek tízéves munkája ért be ezzel a könyvvel. 2004-ben jelent meg az első egyetemi jegyzete.

Fotó: Karnok Csaba
Fotó: Karnok Csaba


Mindenivó, kivétel a tea

– Nem szeretek teát inni – vallja be őszintén Marton Szabolcs, ám emiatt még nem hagyta ki a teázás történetét a könyvből. – Előszeretettel kóstolom a vizeket, tejeket. Szoktam a boltban úgy vásárolni, hogy „hű, ilyen tejet még nem ittam", megízlelem. Ugyanakkor hazudnék, ha azt mondanám, hogy az alkoholokat nem szívesen kóstolgatom, tehát mindenivó vagyok – magyarázza. A hűtés is fontos manapság, ha ivásról beszélünk, így ennek a története sem maradhatott ki a 250 oldalas könyvből.

A kocsmatörténeti fejezet a szerző egyik kedvence. – Keveset tudunk róla, de szerintem nem sok ember van, akinek az életének egy hosszabb-rövidebb szakaszát ne határozta volna meg – beszél a kocsmákról. – A középkori Budán például voltak ülőfülkék, mert körbejárt a kocsmárlási jog, egy-két hetente változott, hogy kinek a borát árulhatták. Minden egyes ház kocsmaként üzemelt az év egy bizonyos időszakában – említ egy történeti érdekességet. Külön felhívja a figyelmünket egy fotóra: rajta egy elborult tekintetű asszony, Bibliával és baltával a kezében. Carrie Nation volt az amerikai kocsmák legnagyobb ellensége, mert – ahogy olvasható – 1900 és 1910 között összesen 31 kocsma berendezését törte össze a 80 kilós, 180 centi magas nő Kansas államban. Menekültek a férfiak, ha meglátták.

– Szerintem mindenkiben van egy szobatörténész. Mindenkiben felmerül, hogy a Stella Artois tényleg 1366 óta létezik-e – halljuk Szabolcstól. A Mindennapi italunk a nyolcadik könyve, minden nagyobb könyvesboltban megtalálható. Egy kicsit a szegediségét is belevitte a munkájába, hiszen megjelenik a fotók között például a Szent István téri víztorony, a Kass Szálló és az egykori Korzó Kávéház, amely a Kárász utca és a Somogyi utca sarkán működött.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Három lengyel szállított hat szírt

Embercsempészeket és illegális migránsokat fogtak el a készenléti rendőrök Domaszéken.
Tovább olvasom