Délmagyar logó

2017. 11. 24. péntek - Emma 4°C | 11°C Még több cikk.

Más lesz az egyetem

Csak egyetlen szakra lehet jelentkezni; a hároméves, főiskolai szintű alapképzés után csupán minden harmadik diák szerezhet egyetemi diplomát. Ezekkel az alapinformációkkal, vagyis a 2006-tól megváltozó magyar felsőoktatási rendszer lényegével tízből kilenc végzős középiskolás nincs tisztában – derült ki a szegedi továbbtanulási börzén.
„A tudatlanság édes időszakát élik a végzős középiskolások" – összegezte a szegedi továbbtanulási börzén szerzett tapasztalatait Kothencz Mihály. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar tanulmányi osztályának vezetője szerint tízből kilenc érettségi előtt álló fiatal a korábbi struktúrában és szakok alapján gondolkodik, vagyis nem tudja, hogy alapjaiban változott meg a magyar felsőoktatás. Így aztán különösen rövidnek tűnik az az idő, ami február 15-éig, a továbbtanulási jelentkezési lapok beadásáig rendelkezésre áll ahhoz, hogy a diák jól döntsön jövőjéről.

Alapinformációnak számít, hogy a magyar felsőoktatás csatlakozott az úgynevezett bolognai folyamathoz. Ennek következménye, hogy jövőre csak a felsőfokú képzés első, hároméves szakaszára és egyetlen szakra lehet jelentkezni. E ciklus végén az alapszak követelményeinek teljesítője főiskolai végzettséget kap.

Az új alapszakok akkreditációjának végére októberben került pont. Akkor vált világossá vált, hogy például a szegedi bölcsész kar korábbi 30 szakjából 15-öt gyúrtak. Vagyis ott 2006 őszétől – többek között – anglisztika, germanisztika, keleti nyelvek és kultúrák, magyar, néprajz, ókori nyelvek és kultúrák, pszichológia, romamisztika, szabad bölcsészet, szlavisztika, történelem alapszak létezik. Így aztán, aki mondjuk angol–kommunikációra akart jelentkezni, annak februárig döntenie kell, nála mi a fő irány. Úgy tudjuk, a mostani jelentkezéskor még lehetséges a legtöbb korábbi szakot magába szippantó romanisztikán és szlavisztikán belül megjelölni a szakirányt: vagyis mondjuk francia, olasz, vagy a másikon orosz, bolgár. Az is új tudnivaló, hogy a szabad bölcsészet nevű szakra kell jelentkeznie mindenkinek, aki etikával, esztétikával, filozófiával, filmelmélettel és filmtörténettel, vallástudománnyal, kommunikáció és médiatudománnyal kíván foglalkozni.

A szegedi egyetemi képzés érdekessége, hogy több alapszak oktatásában több egyetemi kar is részt vesz. Így például az anyagmérnöki szakra járó diák a természettudományi, a tanárképző, és az élelmiszer-ipari kar; a nemzetközi tanulmányok szakos pedig a jogi és a tanárképző kar oktatóival találkozik. Ugyanakkor a legtöbb szakon már a kreditgyűjtés idején gondolni kell a mester fokozatról. A képzés e második szakaszába jutásért nagy lesz a verseny, hiszen oda – a jelenlegi tervek szerint – csak minden harmadik alapszakot megszerzett diák juthat. Ám az állam által finanszírozott mesterképzés szakjainak részleteit elképzelni ma még lehetetlen, mert erről az egyetemeken jelenleg is tart a vita és az egyezkedés.

Annyit azért tudni, hogy aki tanár akar lenni, annak minimum tíz, de lehet, hogy tizenegy szemeszteres képzésre kell készülnie, s ha minden akadályt legyűr, akkor két szak elvégzéséről kap diplomát. De a tanárképzés egységesítésének részletei se tisztultak le még. A tervek közül megemlíthető, hogy több irányból, vagyis alapszakról is el lehet jutni egy-egy mesterképzési szakra. Az viszont tény, hogy egységes és osztatlan képzéssel egyetemi diploma már csak a különböző orvosi, a gyógyszerész, a jogász, az építész, továbbá némely művészeti ághoz tartozó szakon szerezhető.


Honlapok és nyílt napok

A tájékozódáshoz nem kell megvárni a december 15-én megjelenő úgynevezett kék könyvet. Az egyetemi honlapokon is érdemes kalandozni: például a szegedi bölcsészet alapszakjainak képzési idejéről, a szakképzettség megnevezéséről, főbb tantárgycsoportjairól, a szakirányokról, a specializációs és a továbbtanulási lehetőségekről olvashatnak a www.arts.u-szeged.hu címen. Az SZTE-ről, a különböző karokról és szakokról pedig a november 24-én tartott összegyetemi nyílt napon minden fontos kiderül. 

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Emberi jogi bírósághoz fordult Bartosné

Az emberi jogi bírósághoz fordult a szegedi önkormányzat városgondnokságának volt dolgozója, aki az… Tovább olvasom