Délmagyar logó

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -2°C | 5°C

Máshogy látják a kórházvezetők az OEP listáját

Mint tegnap megírtuk, az Egészségbiztosítási Felügyelet nyilvánosságra hozta azokat a minőségi mutatókat, amelyekből – szándékuk szerint – a betegek eligazodhatnak: melyik intézményben, milyen gyorsan, milyen esélyekkel gyógyulhatnak. A megyei kórházvezetők eltérően értelmezik az adatokat.
Pajor László, a szegedi városi kórház főigazgatója szerint az OEP tavalyi adatai alapján megdöbbentően magas, 146,3 százalékos belgyógyászati ágykihasználtságuk csakis statisztikai hibával, nem valamiféle zsúfoltsággal magyarázható. Mint mondta, már a 80 százalékos ágykihasználtság is jónak számít, a 100 százalékot pedig lehetetlen elérni az aktív ellátásban. Ez ugyanis azt feltételezi: az ágyak „melegváltásban" vannak, azaz egyik beteg a másiknak adja a helyet. A többi mérőszámot rendben lévőnek vagy jónak találta.

„Ellenőrizetlen adatok"

Thurzó László, a szegedi orvoscentrum elnökhelyettese, az onkológiai klinika vezetője szerint önmagában a nyilvánosságra hozott mérőszámok nem alkalmasak arra, hogy a betegek ezek alapján tájékozódjanak. Mint mondta, valószínűleg sok helyről nem ugyanolyan szempontok szerint jelentettek az OEP-nek, az így kapott adatokat pedig senki sem ellenőrizte. Kiemelte, hogy az ellátott esetek bonyolultságát és költségességét mutató úgynevezett case mix index nem szerepel a mérőszámok között – noha ez egyértelműen összefügg az ágykihasználtsággal. Minél magasabb ez a mutató, annál nehezebbek az esetek – így annál több időt töltenek bent gyógyulásuk érdekében a betegek. Saját „háza tájáról" annyit jegyzett meg: az onkológiai ágykihasználtság például azért csak 54 százalékos, mert a kezelések egy része kúraszerű, ami ugyan a statisztikában nem jelenik meg, ténylegesen azonban foglalja az ágyat a beteg.

Egynapos ellátás


A császármetszéseknek az uniós 24 százalékos átlagához képest nagyon magas, 45 százalékos klinikai arányának magyarázatára is kíváncsiak lettünk volna. Pál Attila professzor, a női klinika vezetője azonban szabadságon van, helyettesét Bártfai György professzort pedig lapzártánkig nem tudtuk elérni.

– Azért nem volt egyetlen egynapos kezelés sem tavaly, mert tudatosan készültünk az intézményesített egynapos ellátás bevezetésére, ami maximális szakmai felkészültséget igényel. A tavalyi volt a tanulóévünk – mondta el Baráth Lajos, a makói kórház főigazgatója. Hozzátette: törekedtek arra, hogy a szakmai és a pénzügyi tevékenységet összhangba hozzák, az ágykihasználtsági mutató pedig nem biztos, hogy azonos a hatékonysággal. Mivel a gyógyszer-, élelmezés- és fogyóeszköz-felhasználás a bent töltött napok számával növekszik, minél rövidebb idő alatt próbálnak gyógyítani – ez viszont rontja az ágykihasználtságot.

Pénzügyi egyensúly


Várkonyi Katalin, a szentesi kórház főigazgatója mással magyarázza, hogy tavaly csak két esetet láttak el huszonnégy óra alatt. Mint mondta, pénzügyi egyensúlyra törekedve inkább tovább tartották bent a betegeket – az egynapos ellátásra ugyanis az OEP csak a fekvőbeteg-ellátás 80 százalékát fizeti. Annak azonban örül, hogy az átlagnál is alacsonyabb volt a császármetszések aránya, mint mondta, ezt a számot szeretnék még lejjebb nyomni.

Kallai Árpád, a vásárhelyi kórház főigazgatója szerint alapos elemzést igényelnek az adatok a korrekt vélemény kialakításához, a császármetszések 20 százalékos arányával azonban elégedett. Az egynapos ellátásokról azt mondta: azok azért hiányoztak tavaly, mert sem kapacitásuk, sem ÁNTSZ-engedélyük nem volt hozzá.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gregor József-iskola Budapesten

Szeged díszpolgára, a tavaly októberben elhunyt világhírű operaénekes, Gregor József nevét vette fel… Tovább olvasom