Délmagyar logó

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 4°C

Máté-Tóth András: A törvénygyár áldozatául estek az egyházak

Szeged - Elfogadta a parlament az egyházügyi törvény új változatát. Bár Máté-Tóth András szegedi valláskutató szerint a korábbihoz képest jelentős előrelépés történt, számos bizonytalanság is maradt.
Az óév utolsó munkanapján a parlament elfogadta az egyházügyi törvény új változatát. – Az Országgyűlés döntött, új időszámítás kezdődött, már nem a törvény megszületésének körülményei az érdekesek, hanem az, hogy mit lehet vele kezdeni. Mi a különbség az Alkotmánybíróság által elutasított és az új jogszabály között? A két változat között jelentős az előrelépés – mondta lapunk érdeklődésére Máté-Tóth András, a szegedi egyetem vallástudományi tanszékének vezetője. Az új változat egy sereg hiányosságot pótolt, ami miatt az előző végrehajthatatlan lett volna. Például tisztázták azoknak a vallási közösségeknek a jogállását, amelyek nem kerültek be az állam által elismert egyházak 14-es listájába. Ezeket nevezi a köznyelv történelmi egyházaknak. Az a több mint hetven felekezet, amely az elmúlt hónapokban kezdeményezte a szakminiszternél, hogy egyház maradhasson, januártól nem vesztette el az egyházi státuszát, ezekről február végéig dönt a parlament. Azok a közösségek, amelyek nem kérvényeztek ilyet, vallási egyesületekké alakulnak, és február 29-éig regisztrációjukat kérhetik a „14-ek" mellé. Új, hogy az előkészítésben szerepet kap az Országgyűlés vallásügyi bizottsága, és a szakértői állásfoglalást a Magyar Tudományos Akadémia szolgáltatja.

Nem változott a 14-ek köre

Magyar Katolikus Egyház, Magyarországi Református Egyház, Magyarországi Evangélikus Egyház, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség, Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus–Magyarországi Ortodox Exarchátus, Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye, Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje, Magyar Unitárius Egyház, Magyarországi Baptista Egyház, Hit Gyülekezete.

A valláskutató szerint továbbra sem világos, mire kötelezi magát a kormány a szociális és oktatási intézményeket fenntartó felekezetekkel szemben. Az elmúlt fél évben ezeknek a közösségeknek ugyanis eleve nem vagy nagyon nehézkesen fizették ki a költségvetésből nekik járó pénzeket. (A régió 280 hátrányos helyzetű vagy tanulási nehézségekkel küzdő gyermekét gondozó szegedi Wesley-iskola anyagi problémáiról rendszeresen beszámoltunk. Ezt az intézményt a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség működteti – a szerk.) A törvény továbbra sem pontosítja a „vallási tevékenység" definícióját, ami a végrehajtásban gondot fog okozni. Ha szó szerint értelmezik a jogszabályt, akkor például a buddhistákat kizárják.

Új, hogy 1000 fővel lehet egyházat alapítani, és bizonyítani kell, hogy a szervezet legalább 100 éve működik nemzetközi szinten, vagy legalább 20 éve létezik Magyarországon. Ezzel valamelyest emelik az egyházak rangját – hangsúlyozta a szakember.

– A kormánypártok nem hallgattak senkire. Nem volt elég Sólyom László volt köztársasági elnök, korábbi alkotmánybírósági elnök intése, sem Kukorelly Endre, az egyik legrangosabb alkotmánytudós figyelmeztetése. Kevésnek bizonyult az evangélikus és református egyház, a szabad egyházak tanácsának szava és a számos nemzetközi intelem. Autisták benyomását keltették a törvényhozók. A csoda elmaradt – tette hozzá Máté-Tóth András. – Egyetlen mondattal csodát lehetett volna tenni. Ha a kormányfő vagy a Fidesz frakcióvezetője azt mondja: a téma megérdemli, hogy időt szánjanak a döntésre. A vallás nem gazdasági kérdés, ebben nem kell válságot kezelni. A törvénygyár áldozatául estek az egyházak. Vélelmezhető, hogy több vallási közösség alkotmányossági vizsgálatot fog kérni, illetve a Strasbourgi Bírósághoz fordul. Mostantól elsősorban a professzionális ügymenetre kellene koncentrálni, bízva abban, hogy az alapcélt elérik. Az pedig az volt, hogy az eddigi, túlságosan megengedő egyházügyi törvény miatt a költségvetésből a nem valódi vallási közösségek, „bizniszegyházak" ne kaphassanak pénzeket nem vallási tevékenységekre.

Olvasóink írták

  • 7. qrumpli 2012. január 04. 08:32
    „Az Isten is fideszös lössz?,vagy leváltják?”
  • 6. Atlasz 2012. január 02. 13:01
    „"... amelyek nem kerültek be az állam által elismert egyházak 14-es listájába. Ezeket nevezi a köznyelv történelmi egyházaknak."
    Valóban ezt mondta volna Máté-Tóth András? Tőle elfogadom, bár kicsit szokatlan. Amelyek bekerültek, azokat nem nevezik történelmi egyházaknak? (Javítás után hozzászólásom törölhető!)”
  • 5. szentmiki 2012. január 02. 12:34
    „a pártház is egy ház?”
  • 4. v.imre 2012. január 02. 11:51
    „"...a téma megérdemli, hogy időt szánjanak a döntésre..."

    Az a szent igazság, hogy a tudomány sem tud egzakt módon válaszolni az alapkérdésre. Hogy mi is a vallás? A tudomány számára ma még el nem döntött kérdés, hogy van-e különbség, alternatívája-e egymásnak a létezés, illetve valamiféle természetfölötti, illetve az Isten létezés tudata. Az állam gazdasági szempontból másként nem is tud viszonyulni ehhez a kérdéshez, mint hogy elismerjen-e, szűkös pénzéből anyagilag támogassa-e ezeket a szociális szolgáltatásokat az államtól átvállaló, egymástól és a nagyobb egyházi közösségektől magukat elkülönítő kiscsoportos közösségeket? Szerintem ez a kérdés mindenütt a helyi közösségek megítélésére tartozna, s nem a parlamentre. Csak helyben dönthető el, hogy az ott felvállalt tevékenység pozitív-e a helyi közösségben, vagy nem? Ezen lokális "sejtek" finanszírozása nem az államra tartozna. Hanem a fenntartókra, a helyi polgári, világi közösségekre.”
  • 3. zoliteso 2012. január 02. 11:26
    „Nem valódi vallási közösségek = ,,bizniszegyházak"
    A Katolikus Egyház valódi egyházi közösség.”
  • 2. antimater 2012. január 02. 11:15
    „Az ország is áldozatul esett...”
  • 1. tzs_szeged 2012. január 02. 11:10
    „"Az pedig az volt, hogy az eddigi, túlságosan megengedő egyházügyi törvény miatt a költségvetésből a nem valódi vallási közösségek, ,,bizniszegyházak" ne kaphassanak pénzeket nem vallási tevékenységekre. "

    Mivel az egyházaknak nem kell elszámolni a támogatással, azt olvastam, hogy adóügyileg nem ellenőrizhetik őket, nekem úgy tűnik, hogy a fenti mondat alapján a katolikus egyház is bizniszegyháznak minősülhet.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Új szerepkörben a tudomány

Szeged részesedése nőtt az akadémiai kutatásokban annak ellenére, hogy átalakult az MTA kutatóintézeti hálózata, és itt is csökkent a csoportok száma. Tovább olvasom