Délmagyar logó

2017. 10. 17. kedd - Hedvig 9°C | 23°C Még több cikk.

Máté-Tóth András: az egyház a pártok plüssmacija

Szeged - Elölről kell kezdeni a gondolkodást az egyházügyi törvényről, nem szabad kapkodni – mondja a szegedi valláskutató és a szegedi Wesley-iskolát fenntartó egyház feje az Alkotmánybíróság által megsemmisített jogszabályról.
Kronológia

1895: az első egyházügyi törvény; ismeri az államilag elismert egyház fogalmát. 1990: a második egyházügyi törvény az elsőre alapoz. 2011. június 10.: 20 év változásait leképezve új törvény kerül a parlament elé. Hogy a bizniszegyházakat kiszűrjék, 44 felekezetet 3 kategóriába sorolnak: elismert egyházak (ezeket nevezi a köznyelv történelmi egyházaknak), jelentős közcélú egyházak és vallási közösségek. Létszámküszöb: 1000 fő. Csak a törvénybe iktatott egyházak használhatnák az egyház elnevezést. 2011. július 12-ére virradó éjjel módosított törvényt szavaz meg az Országgyűlés. Nincs létszámkorlát. 14 államilag elismert egyházat nevez meg, a többi közösségről a parlament dönt. Aki ebből is kiszorul, egyesületként működhet tovább, nem kap állami kiegészítő normatívát. Azóta a felekezetek tüntetésekkel, alkotmánybírósági beadványokkal tiltakoznak a januártól érvényes jogszabály ellen. 2011. december 16.: Lázár János, a Fidesz-frakció vezetője bejelenti: visszavonják a törvényt, de az újat még idén, várhatóan a két ünnep között el kell fogadni. 2011. december 19.: Az Alkotmánybíróság megsemmisíti a jogszabályt. 2011. december 22.:   A módosított törvény vitájába kezd a parlament. A javaslat változatlanul 14-es egyházi listát tartalmaz, a nyilvántartásba vétel szabályainál új, hogy az Akadémia állásfoglalása után az országgyűlés dönt. A kormánypártok szándéka, hogy február végéig további egyházakat regisztrálnak. 

Megsemmisítette az új egyházügyi törvényt az Alkotmánybíróság – olvasható a 27 oldalas indoklásban a testület honlapján. Az Ab megállapította, hogy az egységes javaslathoz képest a zárószavazás előtt benyújtott módosítás koncepcionális változást tartalmazott, és ez ellenkezik a jogalkotás ésszerű rendjével, mert nem került sor a vitájára. Az új törvényben lényeges változás – többek között –, hogy az egyházak nyilvántartásba vételéhez a parlament kétharmados döntését írja elő, míg korábban a bíróság döntött. Az Ab a bíráló szervezetek tartalmi kifogásairól nem foglalt állást, miután a jogszabálynak már a megalkotása törvénysértő volt. Burkoltan céloz viszont a törvény nehézségeire.

– Ez nagyon nagy lehetőség arra, hogy a kormány, az ellenzék, a nagyobb és a kisebb egyházak vegyenek egy nagy levegőt, és megállítsák ezt az áldatlan folyamatot, ami révén a biznisz és a politikai számítás rátelepedett a vallás és az egyházak ügyére – kommentálta az Ab döntését Máté-Tóth András, a szegedi egyetem vallástudományi tanszékének vezetője. – Elindulhat egy másik párbeszéd, amelyet ott kell kezdeni, hogy a vallásnak és az egyházaknak embert építő szerepük van, és az állam ezt a közjót támogatni akarja. Ehhez képest másodlagos, miként tesz különbséget a jogszabály a felekezetek között. Nem szabad kapkodó, acsarkodó jogalkotással szétzilálni az alapszándékot. Ne legyenek az egyházak a politikai ellenfelek küzdelmében az a plüssmaci, amelyet mindenki üt a másik fél helyett. A szakma egyetért abban, hogy az eredetileg benyújtott törvényváltozat sem volt mestermunka, de még mindig jobb volt, mint a megszavazott jogszabály. Most tabula rasát kellene csinálni.

– Nincs értelme rohanni, hiszen az 1990-es egyházügyi törvény megfelelő rendelkezései érvényben vannak. Ha félreértik a kormánypártok, és azt hiszik, hogy csak a megszületés körülményei miatt bukott el a törvény, és netán változatlan formában újra beadják, alkotmányellenes részek maradnak benne. Tartalmi kifogásokat az Ab ugyan nem részletez, de súlyos törvénysértések vannak benne. Egy füst alatt ki lehetne javítani ezeket is, ezzel nem csorbulna az ország nemzetközi megítélése – fogalmazott lapunk kérdésére Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség lelkészi elnöke. Megírtuk, az országszerte fenntartott szociális és oktatási intézményekben 20 ezer emberről gondoskodnak. A dél-alföldi régió 280 hátrányos helyzetű gyermeke a szegedi Wesley-iskolába jár, amely folyamatos pénzgondokkal küzd.

Olvasóink írták

  • 2. kassis78 2011. december 24. 11:17
    „Az igazság kimondása, nem jár állásvesztéssel. Végül is "demokráciában" élünk, vagy nem?”
  • 1. deszkás 2011. december 24. 00:09
    „Uram! Nem félti az állását?”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nyitva marad a kormányablak

Csongrád megye - Bár a kormányhivatal szakigazgatási szerveinél vagy leáll az ügyintézés, vagy csak… Tovább olvasom