Délmagyar logó

2017. 07. 22. szombat - Magdolna 20°C | 34°C Még több cikk.

Máté-Tóth András: Politikai eszközzé fokozták le az egyházügyet

Magyarország, Szeged - A decemberi 14-ről 32-re bővítette a parlament az elismert egyházak körét. A változás a megyében legjobban a Wesley-iskolát sújtja. A szegedi valláskutató szerint nem mossák le magukról a képviselők, hogy az egyházügyet politikai kérdéssé degradálják.
Kibővítette az elismert egyházak körét a parlament hétfőn: a képviselők a decemberi 14 után újabb 18 vallási közösségnek szavaztak meg egyházi jogállást. Az országgyűlés szakbizottsága kikérte az Akadémia állásfoglalását azoknak a felekezeteknek a beadványáról, amelyek az év elején regisztrációt kértek. A tudós testület visszautasította az anyagok vizsgálatát, hogy az nem tudományos, hanem igazgatási feladat és felelősség. Így az egyházakról a kormánypárti képviselők maguk határoztak; az ellenzék nem vett részt a szavazáson. Az akadémiai bizottság tagja volt Máté-Tóth András, a szegedi egyetem vallástudományi tanszékének vezetője. A grémiumról és a munkájáról nem beszélhet.

– Intézménytípusok is bekerültek a listába, ami újdonság. Buddhista közösségek alatt például öt közösség értendő, az iszlám tanács alatt pedig kettő. Őket érthető, de önkényesnek tűnő szempontok szerint választották ki – mondta az újabb listáról a valláskutató. – Hiányzik az átlátható indoklás, ez pedig nem azt szolgálja, hogy a kérdéskört a vallási közösségeknek és a demokráciának megfelelően kell kezelni. Ha például perdöntő az a kritérium, hogy a vallási közösség 20 éve működjön idehaza, akkor olyan keresztény felekezet, mint a Magyarországi Evangé-
liumi Testvérközösség, amelyik legalább 20 esztendeje tevékenykedik, az mások mellett beleillett volna az elismert egyházak sorába. Az Erdélyi Gyülekezet önálló egyházi regisztrációját is nehéz értelmezni, mert az a romániai református egyház egyik gyülekezete, ezért vitatható, hogy külön egyház lenne. Általánosságban elsősorban keresztény közösségek kerültek be a listába, mint a metodisták, pünkösdisták, episzkopálisok, adventisták, kopt ortodoxok, nazarénusok és az üdvhadsereg. És vannak nagy világvalláshoz kapcsolódó közösségek, mint az iszlám közösség, a Krisna-tudatúak és a buddhisták.

Máté-Tóth András hozzátette: most már látható, hogy az első, rendkívül szűkmarkúan kezelt 14-es kör után milyen táglelkűen regisztrálta a parlament az újabb vallási közösségeket. Érdemes lett volna a márciusi jogvesztő határidőt kitolni akár az év végéig, mert a politikai szempontból legprofibb felekezetek jelentkeztek leggyorsabban, amelyek viszont eddig csak a lélek ügyeivel voltak elfoglalva, most ébrednek fel. Nehéz eloszlatni a látszatot, hogy az országgyűlés a politikai küzdelem eszközévé degradálja az egyházügyet. A vallásszabadság egyéni és csoportos gyakorlása alapvető emberi jog. Az viszont, hogy azt az adott kormány milyen törvényi és költségvetési támogatással szabályozza, politikai döntés. Ezért ezt a kettőt világosan el kell választani.

+18. Továbbra is egyházként működhet a Magyarországi Metodista Egyház, a Magyar Pünkösdi Egyház, a Szent Margit Anglikán/Episzkopális Egyház, az Erdélyi Gyülekezet, a Hetednapi Adventista Egyház, a Magyarországi Kopt Ortodox Egyház, a Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezetek, a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége, az Üdvhadsereg Szabadegyház Magyarország, az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza, a Magyarországi Jehova Tanúi Egyház, a Magyarországi Iszlám Tanács (Magyar Iszlám Közösség, Magyarországi Muszlimok Egyháza), a Buddhista Közösség (Tan Kapuja Buddhista Egyház; a Buddhista Misszió, Magyarországi Árya Maitreya Mandala Egyházközösség, Magyarországi Karma-Kagyüpa Buddhista Közösség, a Magyarországi Kínai Chanbuddhista Egyház és Gyémánt Út Buddhista Közösség).

–66. Döntött a parlament 66 vallási közösség kérelmének elutasításáról is; ezek márciustól elveszítették egyházi státuszukat, egyesületként működhetnek, és egy évig nem adhatnak be új regisztrációs kérelmet. Azt a kiegészítő egyházi támogatást, amelyet az állam folyósított számukra, nem kaphatják. A személyi jövedelemadó felajánlott egy százalékán sem az egyházakkal, hanem a civilszervezetekkel együtt osztoznak. Ez a változás a Csongrád megyei intézményfenntartók közül a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséget sújtja, amely – bemutattuk – a régió 280 hátrányos helyzetű gyerekét gondozza a szegedi Wesley János iskolában és óvodában.

Olvasóink írták

  • 11. Felhőfejes 2012. március 05. 11:18
    „10. iatak
    Úgy gondolom, itt elsősorban elvekről van szó, és igenis nagy a jelentősége annak, hogy milyen alapon tekint valakit egyháznak a társadalom - s ez összhangban van-e azzal, ahogy nálunk a szűk politikai vezető réteg kegyként osztogatja e besorolást, avagy sem.
    Nem véletlenül ajánlottam a 7. pont alatt egy internetes nyílt levél elolvasását...”
  • 10. iatak 2012. március 05. 07:36
    „6.Felhőfejes
    Nem, nem, szerintem nem jó a példa, mert a MET egyház nem bír akkora jelentőséggel mint az internet vagy más forradalmi változást hozó technikai újdonság.
    Persze az én véleményem se! Ez csak egy a sok közül...”
  • 9. Felhőfejes 2012. március 04. 21:46
    „8. iatak
    Ugyanezen az alapon kérhetném akkor pl. az Internet mellőzését is?
    Ezer évig megvoltunk nélküle...”
  • 8. iatak 2012. március 04. 15:31
    „5.szunyi
    1000 évig megvoltunk a MET egyház nélkül, valahogy ezután is megleszünk.Bízom benne erősen.”
  • 7. Felhőfejes 2012. március 03. 18:45
    „Csakhogy a kép kerek legyen - egy vélemény a nyilatkozó szerepvállalásával kapcsolatosan:
    http://nol.hu/lap/forum/20120206-nyilt_level_mate-toth_andrashoz__a_vallastudoshoz_es_kereszteny_teologushoz”
  • 6. deszkás 2012. március 03. 17:35
    „Szeptembertől pedig kötelezően órarendben tanitják (tehát osztályozni KELL) az erkölcs és hitoktatást! (a NAT készülő törvénye szerint.)”
  • 5. szunyi 2012. március 03. 11:42
    „1, iatak

    Talán mert a MET tart fent iskolát Szegeden, autistáknak,viselkedés zavaros gyerekeknek, míg a többi egyhát nem!”
  • 4. v.imre 2012. március 03. 08:31
    „Rendkívül fontos, amit Máté- Tóth András mond: "A vallásszabadság egyéni és csoportos gyakorlása alapvető emberi jog. Az viszont, hogy azt az adott kormány milyen törvényi és költségvetési támogatással szabályozza, politikai döntés. Ezért ezt a kettőt világosan el kell választani." A jelenlegi törvény sajnos nem így kezeli az ügyet. Vissza kellene azt vonni és újból átgondolni a dolgot. Most, kora reggel csak ennyi a reakcióm, később visszatérek rá.”
  • 3. kisszoltan 2012. március 03. 07:47
    „A Gyurcsányi hatalmi téboly, a szocialista képmutatás!”
  • 2. pirosmedence 2012. március 03. 07:17
    „Teljesen igaz! Az egyházzá nyilvánítás nem jog, hanem kegy lett! A totális hatalmi téboly a Mennyei Atyáig ért el!”
  • 1. iatak 2012. március 03. 07:12
    „A Délmagyarország miért tartja ilyen fontosnak a MET egyházat? Nekünk nem kell se Iványi Gábor se Gyurcsány Ferenc! Régen is a " párt " központból kapták az utasítást. Most is? Úgy tűnik Szegeden tényleg nincs sajtószabadság!
    Legalább a cikk írója világos!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kártérítési pert indított az OTP ellen Péli Csaba alvállalkozó

Kártérítési pert indított az OTP ellen egy szegedi vállalkozó, aki a mórahalmi bankfiók felújítása után csak a pénze töredékét kapta meg a generálkivitelezőtől. Tovább olvasom