Gyűjtse össze az érdekes cikekket a címek mellett lévő később elolvasom ikonokkal!

Szeged - delmagyar.hu

2014. 11. 29. szombat - Taksony

Még több

Itt vagyok: Nyitólap > Szeged hírei > Matematikával a járványok ellen

Matematikával a járványok ellen

A H1N1-vírus hazai terjedését vizsgálta legutóbb Röst Gergely. E munkába bevonta tanítványát, Knipl Diánát is.

Ú. I. - Délmagyarország napilap - 2010.10.25. 10:54
Megosztás: Facebook Twitter E-mail
Az embereket gyógyítsuk, vagy a szúnyogokat irtsuk maláriajárvány idején? Egy képzeletbeli szegény ország egészségügyi miniszterének dilemmájára választ ad, segít a legjobb stratégia megtalálásában a matematikai járványtan. A szép hagyományokat ápoló, de hazánkban újszerű tudományág művelője Röst Gergely. Az SZTE Bolyai Intézet Alkalmazott és Numerikus Matematika Tanszékének adjunktusa hangsúlyozza: az új típusú járványok, például az AIDS hódításának modellezésére ugyanúgy alkalmas módszert kínál a matematika, mint mondjuk a gyógyszerrezisztens kórokozók terjedésére. Ugyanakkor tény: minden modell a valóság leegyszerűsítése.

– Egy adott betegség terjedési képességét az  úgynevezett reprodukciós számmal lehet kifejezni. Ebből matematikailag levezethető, hogy hány embert kell beoltani ahhoz, hogy ne terjedjen a járvány – közli a matematikus. Közösségi immunitásnak nevezik, amikor egy populációban az immúnisak aránya eléri ezt a kritikus szintet. Példaként pedig elárulja, hogy a fekete himlőnél 85 százalék körüli, az influenzánál 30–60 százalék közötti az a beoltottsági arány, amellyel megfékezhető a járvány terjedése.

A H1N1-vírus hazai terjedését vizsgálta legutóbb Röst Gergely. E munkába bevonta tanítványát, Knipl Diánát is. Fotó: Karnok Csaba
A H1N1-vírus hazai terjedését vizsgálta legutóbb Röst Gergely. E munkába bevonta tanítványát, Knipl Diánát is.
Fotó: Karnok Csaba

Modellek

Továbbfejlesztette a járványterjedési modelleket Röst Gergely. A matematikus most uniós támogatást nyert ahhoz, hogy létrehozzon egy kutatócsoportot, amely az új típusú matematikai modellekkel foglalkozik. A szegedi egyetemen diplomázó, majd posztdoktori ösztöndíjjal két éven át Kanadában dolgozó, 2008-ban Akadémiai Ifjúsági Díjjal elismert matematikus az SZTE Szabadegyetemen november 17-én, december 3-án pedig a SZAB-székházban tart előadást a Modellezés az élettudományokban című konferencián.

A H1N1-vírus hazai terjedését vizsgálta legutóbb Röst Gergely, aki e munkába bevonta tanítványát, Knipl Diánát is. A témáról tudományos diákköri dolgozatot író, immár PhD-hallgató diákleány elmondta: az új influenzatörzs, a H1N1 hirtelen támadt. Így például a járvánnyal egybeesett az oltási kampány, amit figyelembe kellett venniük matematikai modelljük felállításakor is. Ezenkívül újításként modelljükben a lakosságot öt korcsoportra osztották. S mivel 14 nap volt szükséges a vakcina hatékonyságának érvényesüléséhez, bevezették az időbeli késleltetés szempontját is.

– Matematikai analízist Magyarországon rajtunk kívül más nem végzett, mi is csak a járvány kezdete után állítottuk fel modellünket, kezdtünk számításokat – helyezi összefüggésbe munkájuk jelentőségét Röst Gergely. Ötven differenciálegyenletből álló modelljükkel sikeresen írták le a H1N1-járvány hazai mozgását. Így a szegedi matematikusok már december elején sikeresen előrejelezték: a járvány a hónap közepén éri el csúcspontját, s 2010 januárjára lecseng. Azt is bizonyítani tudják, hogy – a klasszikus védekezési szisztémával szemben – nem az idősek, hanem a közösségben mozgó fiatalok beoltása hatékonyabban fékezi meg a járvány terjedését.

Fekete himlő és malária

Az 1700-as évek közepén, a kétféle fekete himlő tombolása idején a svájci matematikus, Bernoulli kockázati elemzést végzett arról, hogy egy adott embernek érdemes-e önmagát megfertőznie az enyhébb lefolyású betegség kórokozójával annak reményében, hogy a súlyosabb következményű járványt túléli. Ronald Ross pedig a malária terjedésének mechanizmusát fedezte fel, amiért 1902-ben Nobel-díjat kapott.

2 millió euró a szegedi matematikusnak

Röst Gergely, a matematikai járványtan ifjú szegedi kutatója kiemelkedő Európai Uniós támogatást kapott. Azon öt magyarországi kutató közé került a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karán, a Matematikai Tanszékcsoporton belüli Bolyai Intézet Alkalmazott és Numerikus Matematika Tanszékének adjunktusa, akik 2 millió euró támogatást nyertek. Az ifjú tudós olyan önálló kutatócsoportot szervezhet, mely új típusú matematikai modellekkel foglalkozik.
Megosztás: Facebook Twitter E-mail

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!


Moderálásra küldöm 1. Hmmm... 2010.10.25. 12:52

Szerintem a matematika a tudomanyok kiralya.



Töltés, kérem várjon!
ˆaz oldal tetejéreˆ

hirdetés

HIRDETÉS

Cikkajánló

bezár
asdasd
Kérem várjon, jelentkezését rögzítjük...