Délmagyar logó

2017. 10. 18. szerda - Lukács 10°C | 24°C Még több cikk.

Mázsaszámra pusztulnak a kagylók a Tiszán

Napok óta tömegesen pusztulnak a kagylók a Tiszán. Legnagyobb részük nem őshonos, amuri kagyló, amelyből a hetven dekagrammos sem ritka – de ennél jóval termetesebb is lehet. A kagylók – tartozzanak bármelyik fajhoz – hasznos tagjai vizeinknek. Lebegő szerves anyagokkal táplálkoznak, tehát „szűrik a vizet".
Határon innen és túl pusztulnak a Tiszában a kagylók. De csak az amuriak. Túl meleg nekik a 26 fokos víz. Fotó: Frank Yvette
A kagylók a legérzékenyebb vízi szervezetek közé tartoznak: ezek jelzik leghamarabb többek között a nehézfémszennyezést. Annak például, hogy a Maros vízminősége az utóbbi években javulni kezdett – csökken a határon túli szennyezés – legbiztosabb jele: az utóbbi években ismét megjelentek benne a kagylók. Érthető tehát, hogy környezetvédők attól tartanak: szennyezés érhette a Tiszát, ezért a tömeges kagylópusztulás.

– Magam is észleltem az újszegedi Laposon vízfelszínen elúszó kagylóbelsőrészeket – mondja Benkő Kiss Árpád, az SZTE mezőgazdasági karának tudományos munkatársa, az amuri kagyló specialistája. Kagylópusztulás kánikula idején következhet be, elsősorban az öregebb példányok pusztulnak tömegesen. Néhány év múlva azonban újratermelődik az állomány – nyugtatja meg a közvéleményt a szakember. Az a – médiumokban elhangzott – vélekedés egyébként, mely szerint nem a hőségtől pusztulnak a kagylók, „mert akkor a halak is pusztulnának", nem állja meg a helyét. Hiszen a hazai halak legtöbbje akár a harmincfokos vízhőmérsékletet is elviseli, ha a hőség nem párosul oxigénhiánnyal.

Hasznos szervezetek

A kagylók – tartozzanak bármelyik fajhoz – hasznos tagjai vizeinknek. Lebegő szerves anyagokkal táplálkoznak, tehát „szűrik a vizet", s kisebb példányaik a halaknak biztosítanak táplálékot. Az amuri kagylót a Távol-Keletről hurcolták be a növényevő halak betelepítése során, véletlenül, a hatvanas években. A kagylólárvák a halak bőrében élnek; a vízfenékhez kötött életmódjukat csak később kezdik el. Az amuri kagyló – meghonosodása első időszakában – aggasztóan elszaporodott ugyan, de azóta e szaporodás mérséklődött, marad tehát hely az őshonos, hazai kagylóknak is. 
Az a – szintén napvilágot látott – vélekedés sem igaz, hogy a határon túli, vajdasági szakaszon is látott pusztulás oka „Szeged tisztítatlan szennyvize lenne".

A halászok is tapasztalják a tömeges amurikagyló-pusztulást. – Csongrádtól a határig mindenütt látni elúszó belső részeket, szétnyílt héjakat – mondja Újhelyi Dezső, a Tisza Halászati Szövetkezet elnöke.

Azok a példányok, amelyeket észlelni lehet, az elpusztult állománynak csak kis része: a többségük az aljzaton sodródik tovább. A szövetkezeti elnök mondja: amurikagyló-pusztulás mindig bekövetkezik a Tiszán, amikor a víz 26 fok körülire melegszik. Hogy nem szennyezés miatt pusztulnak a kagylók, azt az is mutatja: halászok – folyótól független – holtágakban is tapasztalják.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Sikeres parlagfűrazzia

A kiskundorozsmai víkendházak és szántók környékén szagoltunk bele a virágporos levegőbe.… Tovább olvasom