Délmagyar logó

2018. 05. 22. kedd - Júlia, Rita 16°C | 25°C Még több cikk.

Még az aszály is beüt a nagy hőség mellé

Ha egy héten belül nem ered el az eső, és marad a forróság, akkor a kukoricatermésnek mindössze a felére számíthatunk. Beütött az aszály, száradnak a levelek.
Egyelőre nem lehet megjósolni, mi lesz a nagy szárazság vége, de a jelek nem túl biztatóak. Két hete egy csepp csapadék sem esett, ráadásul talajközelben a 45 fokot is eléri a levegő hőmérséklete. A korai aratásnak köszönhetően a búza megúszta a forróságot, de a kukoricán már látszik: ha nem lesz eső egy héten belül, a termés felének búcsút mondhatunk. Tavaly hektáronként 6,8 tonna termett a megyében – a vetésterület 60 ezer hektár volt –, idén azonban előfordulhat, hogy csak a 3,5 tonnás átlagot érik el.

Cserjési Lajos, a megyei mezőgazdasági hivatal növénytermesztési főfelügyelője elmagyarázta, az a gond, hogy a kukorica gyökere nem fúrta le magát mélyre, mivel május óta folyamatosan esett az eső, mindig megkapta a szükséges csapadékot. Mára viszont a talaj felső rétegei teljesen kiszáradtak, emiatt a növények levelei napról napra szárazabbak. „Felfelé szárad a kukorica" – mondta a szakember, holott a takarmánynövénynek most kellene azon dolgoznia, hogy kifejlődjenek a csövek és a szemek.

Nemcsak a kukorica sínyli meg a szárazságot, hanem mindazok a növények, amelyeket nem locsolnak a termelők, így a zöldségfélék is. Előbb-utóbb a cukorrépánál éppúgy gond lesz, mint az őszieknél. A napraforgó ugyan jobban bírja a meleget, de egy hosszan tartó szárazság ennél a növénynél is okozhat károkat.

Csongrád megyében évente átlagosan 556 milliméter csapadék esik, eddig július első harmadának végéig 298 millimétert mértek. Minden hónapban kellő mennyiségű eső áztatta a földeket, az áprilist leszámítva, amikor mindössze 3 milliméter esett. Csapadék tekintetében tehát nem lenne baj, ha a múlt hét végén nem köszöntött volna be a hőséggel együtt a szaharai szárazság. Egyelőre nem lehet megjósolni, mekkora károkat okozhat a kánikula a mezőgazdaságnak – mondta Cserjési Lajos.

Szomjhalál fenyegette vadállomány

Füvek-fák, halak-vadak egyaránt szenvednek a forróságtól, vízhiánytól. A védekezés óriási pénzekbe kerül – de nélkülözhetetlen. A füvészkertben csak folyamatos locsolással lehet megelőzni a fölbecsülhetetlen értékű növényállomány pusztulását. – Több millió forintos lesz a plusz vízszámlánk. De nem nézzük végig, hogy a szemünk előtt halnak meg a fák – mondja Mihalik Erzsébet, a szegedi egyetem füvészkertjének igazgatója. Naponta egy centit apad a Fehér-tó vízszintje. Ez napi kétszázezer köbmétert jelent, ennyinek a pótlásáról kell gondoskodni a Tiszából. – A vízpótlás napi hat-hétszázezer forint kiadást jelent, de a halpusztulás sokkal nagyobb kárt okozna – hívja föl a figyelmet Sztanó János, a Szegedfish Kft. ügyvezető igazgatója.

A vadállományt is fenyegeti a forróság. – A talajvíz három métert süllyedt, a legtöbb itatógödör máris kiszáradt. Már hajnali harmatképződés sincs, ebből sem tudják folyadékszükségletüket fedezni az állatok – halljuk Szél István vadászati és halászati osztályvezetőtől.

Bogarak szállták meg a lakásokat – észlelik sokan. Gaskó Béla entomológus mondja: kis- és nagyfutrinkákról, s gyászbogarakról van szó, tömeges repülésüket a hőhullám váltotta ki, és este a fény bevonzza őket a lakásba. Teljesen ártalmatlanok, sőt a szabadban hasznosak is – legjobb őket szabadon engedni. Idén a tücskök a szokásosnál hamarabb kezdték őszt idéző ciripelésüket a városban. Györffy Györgytől, az SZTE ökológiai tanszék oktatójától tudjuk: a hőség felgyorsította az egyedfejlődésüket, hamarabb váltak ivaréretté.

F.K. - F. Cs.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Este is meleg van a Marica grófnő Dóm téri próbáin

Napközben még a viszonylag hűvös nagyszínházban, de esténként már a Dóm téren próbálják a szabadtéri… Tovább olvasom