Délmagyar logó

2018. 11. 18. vasárnap - Jenő 0°C | 7°C Még több cikk.

Még mindig kevés a város Csongrád megyében

Csongrád megye - Csongrád megye nincs elhalmozva városokkal: más megyékkel összehasonlítva az országos lista végén kullog. Sándorfalva polgármestere szerint megérte várossá válni, míg Algyő – bár megfelelne a követelményeknek – meg akarja tartani nagyközségi jellegét.
A dél-alföldi régióban Csongrád megye a maga kilenc városával messze elmarad Bács-Kiskuntól és Békéstől. Előbbi megyében 21, utóbbiban 19 várost találunk. Békés ugyan területileg nagyobb Csongrádnál, viszont jóval kisebb a népessége: itt 296 négyzetkilométerre esik egy város, míg Csongrádban 473-ra. Országos összehasonlításban sem jobb az eredmény: megyénk holtversenyben az utolsó előtti helyen áll.

Egy-két további város léte Csongrádban mindenképp indokolt lenne – ha a megyék területét és népességét tekintjük. Például Fejér megye a maga 4358 négyzetkilométerével és 428 ezres lakosságával szinte teljes mértékben megegyezik Csongrád adottságaival. Mégis 14 városa van.
– Éppen most nyertünk meg iskolafelújításra uniós pályázaton 500 millió forintot. Ilyen nagyságrendű támogatást egy kisebb település nem szerezhetett volna meg – ecsetelte a városiasság legutóbbi kézzelfogható eredményét Kakas Béla sándorfalvi polgármester. További pozitívum: egy városnak nagyobb a hitelképessége. – Azért nem könnyű mindazt az infrastruktúrát megteremteni, ami biztosítja a városban élők jogait. Ilyen például az oktatás, a munkahelyteremtés, a közbiztonság fejlesztése – beszélt a munka nehezebbik részéről a 8217 fős település polgármestere. Sándorfalva egyébként a legfiatalabb város megyénkben: három éve nyerte el ezt a rangot.


Sándorfalva lakói örülnek, hogy városi lakók lehetnek Fotó: Segesvári Csaba
Sándorfalva lakói örülnek, hogy városi lakók lehetnek
Fotó: Segesvári Csaba

Több nagyközség is kezdeményezhetné népessége alapján a várossá válást Csongrádban. Ilyen például az 5300 lakosú Algyő. – Nem mondom, hogy nem vetődött még fel, de több dolog is a várossá válás ellen szólt – mondta Piri József. Az algyői polgármester szerint a több mint nyolcszáz éves település mindig faluként, két nagyváros között élte életét – közmegelégedésre. – A falusi státuson már változtattunk, és nem látjuk, miben jelentene többet, ha város lennénk – beszélt a polgármester. Szerinte a cím nélkül is megteremtették a városi lét minden jelentősebb feltételét (jó életkörülmények, nívós közoktatás és közművelődés, turisztikai fejlesztés) a településen.

Balogh László szegedi önkormányzati képviselő a 2006-os országgyűlési választások második fordulója előtt egy domaszéki lakossági fórumon megválasztása esetén városi rangot ígért a településnek. – Ezen a kijelentésen kívül több nem történt, és az elkövetkező néhány évben sem fog – tájékoztatta lapunkat Kispéter Géza. A 4600 lakosú település polgármestere elmondta: a városi létnek olyan alapvető feltételei hiányoznak náluk, mint a kulturális központ vagy a rendelőintézet. – Szeretnénk mindkét területet fejleszteni, de elképzeléseinket nem könnyű megvalósítani Szeged és a dinamikusan fejlődő Mórahalom között – beszélt Kispéter Géza.

Nagyközségek kezdeményezhetik

A várossá nyilvánítás a köztársasági elnök és az országgyűlés hatáskörébe tartozik, döntéseket évente egy alkalommal hoznak. A várossá nyilvánítási kérelmet a település polgármestere a közigazgatási hivatal vezetője útján terjeszti fel az önkormányzati minisztériumnak. A törvény szerint egy nagyközség akkor kezdeményezheti várossá nyilvánítását, ha a városi cím használatát fejlettsége, térségi szerepe indokolja. A feltételek közé tartozik a megfelelő gazdasági, infrastrukturális fejlettség, a megfelelő intézmények (oktatási, közegészségügyi, rendészeti) megléte, az önkormányzat térségi szervezőképessége. Magyarországon a 2008. július 1-jei adatok szerint Budapesttel együtt 306 város van.

Olvasóink írták

  • 5. szerda 2008. szeptember 10. 14:11
    „Ami van azt kellene fejleszteni és építeni,nem csinálni a nyomórtanyákat,mert valaki most ezzel szeretne szórakozni. Csongrád Megye jó hely,de munka az nem sok. gyár kell,nem város.
    A mezőgazdaság nem is engedi,hogy városok legyenek”
  • 4. Vega 2008. szeptember 10. 11:47
    „nekem ilyen füzetszerű autostérképem van magyarországról. úgy összességében szembeötlő, amikor ránézek baranya és somogy egy részére, aztán lapozok egyet bácsra és csongrádra. az lehet hogy itt nincs sok város, de mennyivel könnyebb hogy nincs minden kilométernél valami csöpp kis falu valami százhuszadrangú kacskaringós halálút mellett.”
  • 3. radikalis 2008. szeptember 10. 11:42
    „14? Én ötöt tudnék mondani. Mindszenttel együtt hat, de csak mert megyeszékhely volt szegény.”
  • 2. cyt 2008. szeptember 10. 09:20
    „Nem értem, miért kell mindenben ugyanolyannak lenni, mint mások. Nem értem továbbá azt sem, miért ilyen "félresikeredett" az összehasonlítás a szomszédos megyékkel -- vagy éppen Fejér megyével. Mi értelme van a féligazságokon alapuló újságírásnak -- aminek a következménye mindig a jogos kritizálás és a médiáktól való megcsömörlés. Végül pedig Csongrád megye igazi alföldi megye, tipikusan mezőgazdaságra, állattenyésztésre, vízgazdálkodásra alkalmas területekkel. Mi értelme van egy ilyen adottságokkal rendelkező területnek olyanná válnia, mint egy más adottságokkal IS rendelkező területnek? A mezőgazdaságot akkor lehet szívvel és lélekkel, hatékonyan és nyereségesen végezni, ha közel vagyunk a feladatokhoz. Ehhez pedig Csongrád megyében éppen hogy nem a mindenáron való városiasodás a legmegfelelőbb út, hanem a jó infrastruktúrával rendelkező nagykösségi település-hálozat. A józan paraszti ész itt is többet adhat, mint a divatos liberális eszme. Egy példa: falusi turizmus elképzelhető Csanyteleken vagy Maroslellén, de elképzelhetetlen Csongrádon vagy Makón. No és akkor még a "láncos kutya korszak" évtizedeinek utóhatásairól nem is szólottunk...”
  • 1. 1. 2008. szeptember 10. 08:19
    „A nyolcvanas évek végén volt egy karikatúra ezzel kapcsolatban:
    Országhatár. Két tábla.
    Magyarország
    Városállam

    Tényleg városok ezek a faluból lett települések?
    Jó hogy Algyő reálisan el tudja magát helyezni...!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Novemberben költözik a rektori hivatal

Szeged - November közepén költözik a rektori hivatal, ki a Honvéd térre, ki a TIK-be. A Dugonics… Tovább olvasom