Délmagyar logó

2016. 12. 11. vasárnap - Árpád -2°C | 7°C

Még mindig kevesebbet keresnek a nők

Amióta a nők munkába álltak, kevesebb fizetésért dolgoznak, mint a férfiak. Mára – esélyegyenlőség ide vagy oda – még mindig átlagosan 10 százalék a fizetések közötti különbség, a férfiak javára. A rosszul fizetett foglalkozásokban kicsi a különbség, az átlagon felüli jövedelmű felsővezetőknél bruttó százezer is lehet.
Ha a KSH nem mérné rendszeresen az azonos szakmákban azonos ideje dolgozó nők és férfiak fizetése közötti különbséget, akkor is tudnánk, mi a valóság. Van élettapasztalatunk, vannak barátaink, ismerőseink, tehát vannak történeteink is.

Mínusz 10-11 százalék

A KSH 2005-ben, a legutolsó adatgyűjtés idején azt állapította meg, hogy országosan 10-11 százalék körüli a nők fizetésbeli lemaradása. Hozzáteszi azonban, hogy a keresetkülönbség ágazatonként durvább méreteket is ölthet. A statisztikusok szerint a legnagyobb hátrányban a pénzügyi szektorban dolgozó nők vannak, ők férfitársaik fizetésének mindössze a 60 százalékát viszik haza, 100-150 ezer forinttal kevesebbet. Minél alacsonyabb iskolázottságot kíván meg egy beosztás, annál kisebbek a bérek közötti különbségek.

Az egyik multit hagyta ott Erb Ágnes, pénztárosként dolgozott bruttó 120 ezer forintos alapfizetésért. Noha családi segítséggel megoldotta a szombati és vasárnapi műszakokat, 20 ezerrel kevesebbet keresett, mint egy árufeltöltő és mindenes beosztásban dolgozó férfi kollégája. Aki – az indoklások szerint – elkötelezettebb magatartást tanúsított munkaadója iránt, és vele ellentétben éjszaka is hadra fogható volt.

Építőipar: miért keresnek többet a nők?

Kivétel erősíti a szabályt. Érdekességnek számít, hogy a nők fizetése a tipikusan férfiszektornak számító építőiparban 18 százalékkal haladja meg a férfiakét. Ennek az az oka, hogy az ágazatban a férfiak átlagkeresetét lehúzza a sok segéd- és betanított munkás alacsony bére. Hasonló a helyzet a szintén csekély női munkaerőt foglalkoztató szállítási, raktározási, távközlési területeken is.

Szorgos hangyák sorsa


Egy neve elhallgatását kérő, negyvenes éveinek elején járó nőben kérdésemre rossz emlékek jöttek elő. Jelenleg a versenyszférában dolgozik egy középvállalkozásnál, ahol nincsenek jövedelmi különbségek. Azonban közel tíz évet töltött el különböző érdekképviseleteknél, ahol jóval kevesebbet kapott, mint a férfi kollégák. Úgy látta, közülük mindenki valakinek az ismerőse volt, akit átmenetileg kellett kisegíteni egy nyugis, költségtérítéssel is járó állással. A férfiak pluszjavadalmazását úgy oldották meg, hogy a „szorgos hangyaként" dolgozó nőknek adtak kisebb javadalmazást.

Számos értelmiségi pályán behozhatatlan előnyökre tesz szert a férfi, amíg a nő gyermekeket szül, majd családanyaként helytáll. A női ügyvédek zömének szinte újra kellene kezdeni a jogi egyetemet, amikor visszajönnek, annyi a jogszabályváltozás. Majd azt veszik észre, nem keresik őket az ügyfelek, vagy nekik kell lemondaniuk milliós ügyekről, ha vidéki utakkal, fővárosi tárgyalásokkal jár az eset.

Tanárok egálban

Több mint 30 éve van az ügyvédi pályán Gyömbér Magdolna, aki elmondta: neki szerencséje volt, mert annak idején, édesanyjának köszönhetően, fél év után visszament dolgozni. De tud olyan volt kolléganőkről, akik a család miatt örökre másodhegedűsök maradtak.
A tanári pályán nincsenek jövedelmi különbségek a férfiak és a nők között – állapította meg Bezzeg Edit. A Békés megyében, majd Sándorfalván, most pedig Dócon tanító, gyermekeit egyedül nevelő családanya szerint ennek a közalkalmazotti jogviszony és a bértáblázat az oka. Hozzátette: dolgozott olyan tantestületben is, ahol nem alkalmaztak férfit, tehát nem is volt kihez hasonlítani a jövedelmét.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nem cserélnék műfűre a SZOTE-pálya salakját

Szeged - Manapság alig találni salakborítású focipályát Szegeden, pedig néhány évtizede több is… Tovább olvasom