Délmagyar logó

2017. 02. 20. hétfő - Aladár, Álmos -2°C | 8°C Még több cikk.

Még mindig tisztázatlanok a budapesti gettó végnapjai

Január 27-e 2005 óta a Holokauszt Nemzetközi Emléknapja. A zsidó áldozatok számát 5-6 millióra teszik, Magyarországon a II. világháború végén 650 ezerrel kevesebb zsidó élt, mint előtte. Az áldozatok száma több is lehetett volna, ha a budapesti gettót nem sikerül megmenteni – ám ennek körülményeiről a történészek is vitatkoznak.
A II. világháború budapesti eseményeit mindenki megtanulhatta történelemórán: a német–magyar csapatok 1945. február 11-én megpróbáltak kitörni a budai várból, ám ez katasztrófába torkollott, a 43 ezer emberből mindössze 700 érte el célját. Az azt megelőző napok történéseiről azonban megoszlanak a vélemények, de különösen két név: Szalai Pál és Gerhard Schmidhuber az, akik körül sok a kérdőjel.

Élet a gettóban, 1944-ben. Rémhírként terjedt az aláaknázás. Fotó: FORTEPAN/Horváth Lajos
Élet a gettóban, 1944-ben. Rémhírként terjedt az aláaknázás. Fotó: FORTEPAN/Horváth Lajos

Merényletterv a gettó ellen

A történet szerint a német tábornok volt az, aki 1945 januárjában saját maga akadályozta meg, hogy a nyilasok lemészárolják a budapesti gettóban összezsúfolt körülbelül 70 ezer zsidót. Az események kulcsszereplője
a nyilasokból kiábrándult rendőrségi összekötő, Szalai Pál, aki Raoul Wallenbergtől tudta meg, mire készülnek a gettóban lévők ellen. Ő értesítette Schmidhubert arról, hogy a Royal Szállóban magyar nyilasok és német SS katonák készülnek a gettó felrobbantására.

A tábornok ennek köszönhetően még idejében lépett közbe: a szervező SS tiszteket letartóztatta, a gettó bejárataihoz pedig német katonákat vezényelt, ezzel akadályozva meg a tömeggyilkosságot. Szalai 2008. június 24-én posztumusz kapta meg a Világ Igaza kitüntetést. Mindezek ellenére
dr. Molnár Judit történész, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi docense úgy látja, nem biztos, hogy a dolgok így történtek.

Az auschwitzi haláltábor bejárata.
Az auschwitzi haláltábor bejárata.

A napokban Ungváry Krisztián történésznek jelent meg cikke a budapesti gettó megmentéséről. Szalai Pál és Gerhard Schmidhuber története elsőként Lévai Jenő A budapesti gettó története című könyvében jelent meg, ám a szerző Szalai Pál tanúvallomásaiból dolgozik. Molnár Judit szerint pont emiatt lesz homályos a történet.

– Szalai Pál 1945. február 17-én a Politikai Rendőrség kihallgatásán mint vádlott beszélt a gettó lakóinak megmentéséről. Természetes, hogy Szalai igyekezett pozitív szereplőként mutatkozni, hiszen az élete múlt a dolgon. A vallomása után a történet folyamatosan változott, 1945 és 1948 között többször finomított rajta – fogalmazza meg kételyeit Molnár Judit. – Első vallomásában még az úgynevezett nemzetközi gettó megmentéséről beszélt, és csak később mondta, hogy a nagy gettó támadását akadályozta meg. Eszerint Rettmann Kurt nyilas vezető adott utasítást a tömeggyilkosságra, amiben Lucska Vilmos, a VII. kerületi pártszervezet tagja is részt vett volna. Bár Lucska ezt elismerte, az ÁVH módszereit ismerve az ott tett vallomások nem hitelesek – hangsúlyozza a szakember.

Gerhard Schmidhuber tábornok.
Gerhard Schmidhuber tábornok.

Nincs bizonyíték

– Ezzel szemben nincs semmilyen konkrét, kézzel fogható bizonyíték rá, hogy a nyilasok és a német SS tagok valóban a gettó rabjainak lemészárolását tervezték volna, ahogy arról sincs, hogy a német katonai parancsnokok erről tudomást szerezve ezt megakadályozták volna. A történet Szalai Páltól származik, aki arról a Gerhard Schmidhuberről beszél, aki a budai kitörésnél életét vesztette, így tulajdonképpen nem lehetett kideríteni, igaz-e, amit ő állít – teszi hozzá az egyetemi docens.

– Szalai Pált a népbíróság ugyan felmentette, de tanúvallomásában sem Stöckler Lajos, a Zsidó Tanács vezetője, sem Domonkos Miksa, a gettórendőrség vezetője nem említett semmit a gettó ellen készülő támadásról. Ezzel szemben egy 1946 októberében Domonkos által megírt levél már arról szól, hogy Szalainak oroszlánrésze volt a gettó megmentésében, egy évvel később pedig szintén ő írja: „történelmi lépés – a pesti gettó elhatározott, tervszerű kiirtását akadályozta meg a német parancsnoknál történt erélyes fellépése révén." Írásos dokumentum tehát 1947 után már volt a történetről, ám ennek hitelességéről ismét csak Schmidhuber tudott volna beszélni – mondja Molnár Judit.
A budapesti gettó rabjainak megmentése körül máig sok a kérdőjel, egy viszont biztos: a falak között közel 70 ezer zsidó élte túl a holokauszt utolsó hónapjait.

Vajon igazat mondott Szalai Pál?
Vajon igazat mondott Szalai Pál?

Tíz éve lett emléknap

2005 óta minden évben január 27-én tartják a Holokauszt Nemzetközi Emléknapját, hogy a világ sose felejtse el a második világháború egyik legnagyobb borzalmát. A dátum sem véletlen: 1945. január 27-én az első ukrán front katonái voltak az elsők, akik beléptek az auschwitzi haláltábor kapuján, így ezt a napot tartják számon a láger felszabadításának, az ENSZ közgyűlése 2005. november 1-jén pedig hivatalosan is az emlékezés napjává nyilvánította ezt a napot.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szakmát szerezhetnek a közmunkaprogramban

A képzésekkel kombinált téli közmunkaprogram december elején indult és március végéig tart. Tovább olvasom