Délmagyar logó

2017. 07. 20. csütörtök - Illés 21°C | 34°C Még több cikk.

Még mindig vonzó az egészségügyi diploma: nőtt az orvosnak jelentkezők száma

Csongrád megye - Az eddiginél jóval többen akarnak idén orvosegyetemen tanulni: százból 12 felvételiző ezt a pályát szánja magának. Szeged kiemelkedően népszerű a vidéki képzőhelyek közül: ugyanannyian adták be ide a felvételi lapjukat, mint a Semmelweis egyetemre. Bár a hazai egészségügy komoly problémákkal küzd, a diploma presztízse még mindig vonzó.
Hiába küzd egyre nagyobb gondokkal az egészségügy, idén megnőtt az érdeklődés az orvosképzés iránt. Míg tavaly a felsőoktatásba jelentkezők 8 százaléka akart orvosegyetemen tanulni, idén már 12 százalék. Ráadásul ezeken a szakokon a következő tanévben 300-zal több állami támogatású férőhely is áll rendelkezésre, mint korábban – így próbálják ellensúlyozni az egyre növekvő orvoshiányt. Az orvos-, fogorvos- és gyógyszerészszakra összesen 1800 a támogatott keretszám.

Bár a tíz legnépszerűbb képzésben nem szerepel az orvosi, a legnépszerűbb karok közül a 9. helyet szerezte meg a Semmelweis Egészségtudományi Kar. A fővárosi egyetemre jelentkeznek évek óra a legtöbben azok közül, akik ezt a pályát szánják maguknak, ezen pedig úgy látszik, a legnagyobb erőfeszítések ellenére sem sikerül változtatni.

Az életmentés presztízse nem csökkent, az hazai orvosi dipolma ráadásul külföldön is elismert. Illusztráció: Karnok Csaba
Az életmentés presztízse nem csökkent, az hazai orvosi dipolma ráadásul külföldön is elismert. Illusztráció: Karnok Csaba

Gyenge alapokkal érkeznek

A képzéssel kapcsolatos újdonság ettől az évtől, hogy csak olyanok jelentkezhetnek, akik legalább egy szaktárgyból emelt szintű érettségit tesznek. Hogy ez a szigorítás hoz-e színvonal-emelkedést, azt a dékáni hivatal vezetője szerint nehéz lenne most még megjósolni. Hozzátette: jelenleg az látszik, hogy a középiskola nem készíti fel úgy a diákokat a természettudományos tárgyakból, hogy arra lehessen építeni az alapozó tárgyakat. Ráadásul mivel a fiatalok megválaszthatják, hogy melyik tárgyból felvételiznek, a másikat hajlamosak elhanyagolni.

– Ha az első helyes megjelöléseket tekintjük, a szegedi, pécsi és debreceni orvosegyetemnek összesen 989 olyan diákja van, akik ezeket az intézményeket preferálják, míg a SOTE-nak önmagában 1302. Ez egy borzalmas adat – fogalmazott Lednitzky András, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar dékáni hivatalának vezetője. Elmondta, hiába próbálják meg az itteni képzés színvonalát hangsúlyozni, minimális az elmozdulás, még mindig a főváros-centrikusság dominál.

A magas színvonalú oktatás azért így is kiemeli a szegedit a többi vidéki képzőhely közül: ha sorrendiség nélkül, csupán a jelentkezések számát nézzük az államilag finanszírozott férőhelyeken, Szeged alig van lemaradva a fővárostól.

Bár az adatok még nem véglegesek, így is beszédesek: míg Budapestre 1781-en, Szegedre 1703-an adták be a felvételi lapjukat. Debrecenbe ehhez képest 1501-en, Pécsre pedig 1488-an. A költségtérítéses képzéseket ezen a szakon nem érdemes figyelembe venni, hiszen köztudottan jóval magasabb a díja, mint bárhol máshol. A szegedi 950 ezres vagy a budapesti, 1 millió forintnál is drágább félévenkénti tandíjat viszonylag kevesen engedhetik meg maguknak, így jóval kevesebben is választják ezt a képzési formát.

S hogy mi lehet az oka, hogy az egyre nehezebb helyzetbe kerülő egészségügyben még mindig vonzó pályát látnak a fiatalok? Lednitzky András szerint elsősorban a szakma presztízse.

– Az orvosoké a legnehezebb képzési forma. Hat évig tanulnak feszített tempóban, sok szigorlattal és vizsgával, de még ekkor sincs vége, hiszen a szakorvosi képzés újabb 5–7, a doktori iskola 3–4 év. Erkölcsileg ezt a teljesítményt még mindig megbecsüli a társadalom. Más kérdés persze, hogy az anyagi juttatásban ez nem tükröződik, de hozzá kell tenni, hogy az itt megszerzett képesítéssel Európában bárhol elhelyezkedhetnek.

Olvasóink írták

  • 1. hahaha62 2012. április 23. 10:39
    „Jelenleg nyugat eorópa 100000 orvost tudna felszívni...ja és nem éhbérért!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nem telepít idén sem erdőt a Dalerd

Két éve nem telepít erdőket a megyében a kezelő Dalerd Zrt., mert nincs megfelelő földterület. Közel 16 ezer hektárnyi erdőt kezelnek Csongrádban. Tovább olvasom