Délmagyar logó

2017. 12. 17. vasárnap - Lázár, Olimpia -3°C | 4°C Még több cikk.

Még unokáink hulladékát is fogadja

Ez év végétől már környezetbarát szigetelt hulladéklerakó fogadja a térség szemetét – legalább negyven évig. A depó mellett már elkészült a szennyvíztisztító, a komposztálóüzem, a kőtörő, és nemsokára beindul a bioáram-fejlesztő.
Fotó: Segesvári Csaba
Szeged határában, a sándorfalvi út mentén több mint húsz esztendeje kezdték feltölteni a hajdan volt rizsföldek helyét. A háztartási hulladék hét éve halmozódik tervszerűen, amikor a leánykori nevén ISPA-program, mai nevén: Szeged Regionális Hulladékgazdálkodási Programja elkezdődött. A Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. országszerte is egyedülálló hulladéklerakója – uniós támogatással – tízmilliárd forintból fejlődik, növekszik.

A 35 hektáros telep egyetlen gyáróriás – gigantikus méretű üzemekkel. Nem véletlenül, hiszen – magyarázta Szabó Ferenc, a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. ügyvezető igazgatója – kétmillió köbméter hulladék lerakásával a következő 40-60 évben 33 környező település 250 ezer lakójának ellátására vállalkoznak. A hatalmas objektumok közül a szelektív hulladékválogatót már ismerik a környékbeliek, bár az évente szétválogatott háromezer tonna hulladékkal csak a kapacitásuk ötödét használják ki. Mellette új épületkolosszus, a komposztálóüzem három hangárja magasodik, kész az építésitörmelék-feldolgozó. Nemsokára hadra fogható a biogáz-hasznosító, az ott termelt villanyáram a teljes nagyüzem energiáját termeli majd. Indításra vár az óriásüvegház, amelybe majd növényeket telepítenek, hogy a gyökerükkel ártalmatlanítsák a depóból származó csapadékot és csurgalékvizet.

A hulladékhegy mellett a komposztálóüzem hangárjai. Fotó: Segesvári Csaba
A telep csúcsa mégis a monumentális hulladéklerakó a maga 26 hektáros alapterületével. – Négy emelet magasságban most a négy medencéből álló tároló első kazettáját szigetelik – mutatta Zalai Antal telepvezető. A szabálytalan trapéz alakú domb leghosszabb oldala fél kilométeres, a területére ráférne akár az egész Dóm tér, kétszer. Unokáink sok-sok év múlva egy lépcsőzetes piramist láthatnak majd, amely végül ötven méter magasra nyúlik, tehát olyan magas lesz, mint a fogadalmi templom, persze tornyok nélkül. Az oldalfalakat duplafalú szigetelőrendszer zárja el a talajtól és a talajvíztől. A szigetelőfólia két és fél tonnás tekercseit markológép emeli magasba, hogy nyolc-tíz ember ráfektesse a fóliát a domb oldalára.

A kukásautóknak út épült a hegyre, az idei év végén már az első szigetelt medencébe hordhatják a szemetünket. Ha egy kazetta betelik, jöhet a következő. Ha a lerakó megtelik, akkor rekultiválják, azaz tájba illesztik. Persze az lenne az igazi, ha egyre lassabban nőne a hegy. Ezt segíti elő a régióban párhuzamosan épülő 72 gyűjtősziget és 29 hulladékudvar. Ezek a hulladékot eleve szelektíven fogadják, azaz minden – üveg, műanyag, papír, fém, komposzt, építési törmelék, veszélyes hulladék – újrahasznosul. És már nem a piramist gyarapítja.


Sípálya, szánkódomb, olimpiai park

Jól bevált európai példák bizonyítják, hogy – bármilyen hihetetlen is – maga a szeméthegy szintén újrahasznosítható. Münchenben például egy ilyen objektumra épült az olimpiai park, Hollandiában 300 méteres pályával műanyag borítású síparadicsom települt rá, Ausztriában pedig egyelőre folyóparti fűpiramis látható belőle. 

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szurdi Zsolt: a szegedi Dugonics tér

Mi a kedvenc helye? – kérdezzük Szeged és Csongrád megye lakóitól, közszereplőktől, és nem… Tovább olvasom