Délmagyar logó

2017. 05. 26. péntek - Fülöp, Evelin 13°C | 22°C Még több cikk.

Megduplázódott egy év alatt a menekültkérelmek száma

Magyarország - Egy év alatt 19 ezerről több mint 42 ezerre nőtt a benyújtott menedékjogi kérelmek száma Magyarországon: a kérelmek többségét a dél-alföldi régióban rögzítették. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal tavaly mindössze 503 kérelmezőnek adta meg a menekültstátuszt.
Több mint kétszer annyian kértek Magyarországtól menekültstátuszt tavaly, mint 2013-ban – hangzott el a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) budapesti sajtótájékoztatóján szerdán. Két éve országosan 18 ezer 900, tavaly már 42 ezer 777 menedékjogi kérelmet nyújtottak be. A kérelmek több mint 90 százaléka – ahogy az elmúlt években is – a dél-alföldi regionális igazgatóságon érkezett be, hiszen az összes illegális határátlépés több mint 80 százaléka a déli határszakaszon történik.

Az a személy lehet menekült, akit faja, vallása, nemzetiségi vagy meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, illetve politikai meggyőződése miatt hazájában üldöztek, vagy ilyentől megalapozottan fél, jelenleg Magyarországon tartózkodik, és menekültstátusz iránti kérelmet terjesztett elő – tájékoztatott a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal sajtóosztálya. Uniós állampolgár is kérhet menekültstátuszt, de azt kivétel nélkül elutasítják: az EU jogilag biztonságosnak minősül. Magyarország tehát csak azoknak ad menekültstátuszt, akiket hazájukban a fenti okok miatt üldöznek. A gazdasági menekülteket, akik a minimális létfeltételek hiánya miatt keresnék nálunk a boldogulást, eddig is kiutasították hazánkból. A BÁH tavaly csak 503 kérelmezőt részesített védelemben.

Két százalék a külföldi

Orbán Viktor kormányfő a Charlie Hebdo francia szatirikus lap ellen elkövetett merénylet után úgy fogalmazott: a gazdasági bevándorlás rossz dolog Európában, bajt és veszedelmet hoz, meg kell állítani. Magyarországon nagyjából 220 ezer külföldi él, ami a teljes népesség 2 százaléka: több mint 130 ezer az Európai Gazdasági Térség tagállamainak polgára, a második legnagyobb csoportot a környező országokból áttelepült magyar nemzetiségűek jelentik, míg a sorban harmadik kínaiak száma a húszezret sem éri el.

Egy részük tehát tényleg gazdasági bevándorló, akik nem menekültstátuszért, hanem többnyire tartózkodási engedélyért folyamodnak a BÁH-hoz, esetükben a hatóságok ellenőrzik azt is, hogy rendelkeznek-e megélhetési és lakhatási feltételekkel.

A nemzetiségi, faji, vallási, társadalmi, politikai okokból meginduló menekülteljárás előzetes és részletes vizsgálatból áll. Az előzetest 30 nap alatt folytatják le, a részletest két hónap alatt. Akik menekültstátuszért folyamodnak hazánkban, de ügyükben jogerős döntést még nem hoztak a hatóságok, azok döntő többségét a debreceni, bicskei vagy a vámosszabadi befogadóállomásra szállítják.

Aki megkapja a menekültstátuszt, igen erős jogosítványt szerez: az illető bekerül a személy- és lakcímnyilvántartásba, igazolványokat kap.
– Szinte ugyanazokat a jogokat élvezi, mint a magyar állampolgár, de például az országgyűlési választásokon nem lesz választójoga. Az országban szabadon mozoghat, társadalomba való beilleszkedését a BÁH segíti. A státusz visszavonásig vagy lemondásig illeti meg a menekültként elismert személyt – tudatta a sajtóosztály.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tüntetnek a diákok a gimnázium bezárása ellen

A működtető alapítvány kuratóriuma ugyan még nem hozta meg a döntést a Rogers Gimnázium és a Szefi bezárásáról, de szándékukról hétfőn tájékoztatták a kormányhivatalt. Tovább olvasom