Délmagyar logó

2017. 12. 14. csütörtök - Szilárda -1°C | 8°C Még több cikk.

Megélhetést adnak az energianövények

A zöldenergiát biztosító növények nemcsak energiatermelés, de megélhetés szempontjából is alternatívát jelenthetnének. Csökkenhetne az ország energiafüggősége, ugyanakkor rengeteg vidéki embernek nyújthatnának munkát. Az élelmiszer-termelő kisgazdaságoknak nem kellene megvárniuk, míg tönkremennek: megrázkódtatás nélkül állhatnának át az energianövényekre.
A szalma is lehet zöldenergia-forrás Fotó: Gyenes Kálmán
Az elmúlt kormányzati ciklus hamis illúziókba ringatta a vidék társadalmát, elhitetve az emberekkel, hogy élelmiszer-termelő családi gazdálkodásból tömegek élhetnek meg Magyarországon. De a kormányzat jelenlegi résztvevői sem igyekeznek erre túlságosan felhívni a figyelmet: félnek a tömeges csalódottságtól, s attól, hogy nem lehetne kezelni a helyzetet.

Környezetkímélő üzemanyag

Pedig, ha a környezetvédelmet nem „kapcsoljuk ki" automatikusan a társadalmi kérdések megoldási lehetőségei közül, kiderül, hogy lehetne – mondja Droppa György, a Duna Kör ügyvivője, aki a napokban Szegeden járt. Az üzemanyagiparban nagy lehetőségek előtt álló olajnövény-termesztés például gyorsan, már abban az évben jövedelmet tudna nyújtani a gazdálkodónak, amikor az befekteti pénzét. – Svédországban 2020-ra az energia negyven százalékát már mezőgazdasági eredetű, környezetkímélő, alternatív energiahordozók fogják szolgáltatni. Erre az útra kellene Magyarországnak is lépni, nekünk sokkal jobb klimatikus adottságaink vannak energianövények termesztésére – mondja a Duna Kör-ügyvivő.

Nem kell életformát váltani

Ehhez támogatni kellene a fosszilis energiahordozókkal üzemelő közlekedési eszközök alkalmazását. Az eredmény: a jelenleg élelmiszernövény-termesztésből élő embereknek nem kellene nagyot változtatni életformájukon – a repcetermesztés is mezőgazdaság –, nem kellene elhagyniuk lakóhelyüket, városba áramlani, vagy külföldön munkát vállalni, ahol vagy sikerül megkapaszkodniuk, vagy nem. Kevesebb emberi dráma játszódna le, kevesebb lenne az értelmetlen szenvedés. Az államnak kevesebb munkanélküli-járadékot kellene kifizetnie, kevesebb segélyre volna szükség, mindenközben az sem következne be, hogy a jövedelem nélkül maradó emberek a kriminalizálódás felé sodródnak, nagy tömegeik pedig a társadalmi stabilitást veszélyeztetnék.

Mindemellett nagyságrendekkel csökkenne az ország energiafüggősége s a környezetszennyezés is.

Levegő és megélhetés

Szintén sokak megélhetését biztosítanák az energiaerdők. Bár az energiaerdő gyorsan növekvő fafajok alkalmazásával, akár az ültetéstől számított húsz éven belül is jövedelmet hozhat, ez a húsz év, emberi léptékkel számítva, egyáltalán nem rövid idő, és ez időszak alatt is meg kellene valamiből élnie az erdősítőnek. Bár erdőtelepítési támogatás ma is létezik, pusztán erre alapoznia egy családnak aligha lehet, így olyan banki konstrukció kialakítására volna szükség, amely lehetővé tenné a megélhetést, amíg az értékesített faanyagból pénz nem származik.

A folyamatosan megújítható energiaerdők nagyon sok járulékos hasznot is hozhatnak, kirándulási lehetőséget éppúgy biztosíthatnának, mint vadászatiakat, s így tovább. Települések környékén létrehozva őket a porfogó és légtisztító hatásuk is jelentős volna.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Pénzzavarban nem segít a múzeum

Óriási közönséget vonzott a Munkácsy- és – megyénkben – a Chagall-kiállítás, ám közben a… Tovább olvasom