Délmagyar logó

2017. 11. 21. kedd - Olivér 1°C | 8°C Még több cikk.

Megint megússzuk a világvégét?

Szeged - Egy, a Naprendszerünkbe be-betévedő fantombolygó okozza vesztünket 2012-ben? Netalán egy kósza aszteroida teszi múltidejűvé civilizációnkat? Szegedi csillagászokkal beszélgettünk végítéletről és a Csillagászat Évében remélhetőleg megvalósuló programokról.
A 2009-es Csillagászat Éve egy-két apokaliptikus lehetőségre is felhívja a figyelmet. Jó néhányan hisznek például egy, a Naprendszerünkbe kb. 3600 évente belépő bolygó létezésében. Mondván, hogy az ismert égitestek mozgásából az jön le, hogy kell ott lennie még egynek. De mi lehet ez az elszabadult találgatások szerint a bibliai özönvizet is okozó vagy akár a sumérok isteneit rejtő titokzatos látogató? Napunk meg nem született testvére, egy "barna törpe"? Vagy egy másik Nap körül nagy ellipszisben keringő bolygó? Egyesek szerint a NASA egy infravörös technikával felszerelt műholddal már a '80-as években észlelte, felénk tart, és 2012-ben úgy megbolygat itt mindent, hogy jaj lesz nekünk. Ők úgy tartják, Jeremiás, de az egyiptomiak is utaltak rá, és ráadásul a maja naptár is ekkor ér véget.

De ha ez túl ködös, még akkor is ott vannak a „halálosztó" aszteroidák, amik közül az Apophist nevezték ki a legveszélyesebbnek, ugyanis időről időre igen közel kerül a Földhöz. Hamarosan úgy pusztulunk, mint a dinoszauruszok?

Szabó Gyula és Székely Péter szegedi csillagászok szerint tudományos körökben is felmerült már a fentiekhez hasonló Nemezis-elmélet, de ebben 3600 év helyett 25 millió évente tér vissza közelünkbe egy égitest, ami megzavarhatja az üstökösöket a külső Naprendszerben, egyesek pályáját befelé térítve el. Ha ez megtörténne, az könnyen a végünket jelentheti. Szerintük azonban, bár a szélen számos Plútó nagyságú bolygó kering, jelenleg bizonyosan nem létezhet egy veszélyt jelentő nagyobb is. A NASA műholdjának adataival pedig kár spekulálni, semmi különöset nem látott az. A tudomány mai állása szerint kihalásunk effajta forgatókönyve badarság, főleg, hogy az úgynevezett X-bolygót már jó ideje hiába keresik az árgus szeműek.

Ami megtörténhet...
Ami megtörténhet...

Az asztronómusok inkább a kisbolygókban látják a vég lehetőségét, jelenleg 1016 potenciálisan veszélyeset tartanak számon. Ezek közel is kerülhetnek, ráadásul pályájukat nem lehet rövid idő alatt pontosan meghatározni. Közéjük tartozik a már említett Apophis is, ami legközelebb 2029. április 13-án suhan el egy köpésnyire a kék bolygótól. Ám nem is ez jelenti majd a fő félnivalót, hanem hogy pályája ekkor egyelőre kiszámíthatatlan módon változik, ami 2036-os comebackje idején, kis mérete ellenére is, jelentős pusztításhoz vezethet. 1:10000-hez. Lottó ötös: 1:43949268-hoz. Szerencsére ezeket a kisbolygókat temérdek távcső követi, plusz még mindig előbukkanhat az ügyeletes Bruce Willis, hogy megsemmisítő csapást mérjen a leleményes emberiség lehetséges hóhérára.

Mindenesetre, a közeljövőben szegedi tudósaink szerint a a földlakók sokkal veszélyesebbek lesznek önmagukra, mint amennyire a rejtélyekkel teli és lenyűgöző világűr fenyeget.

Programok, szponzorhiányban

Az SZTE csillagászai számos programot terveznek a Csillagászat Nemzetközi Éve kapcsán Szegeden és Csongrád megyében. A középiskolások Galilei-versenyét például ők koordinálják, ennek áprilisban lesz az országos döntője. Ugyancsak áprilisra tervezik a "100 óra csillagászat" elnevezésű rendezvénysorozatot is, amellyel Szeged közterületein is figyelmet keltenének. A csillagvizsgálóban, ha megvalósulnak az elképzelések, profi műszerekkel lehet majd "űrfényképet " készíteni. Megyejáró csillagnéző akciójukkal pedig a falvakban is közel hoznák a végtelent, ha egyelőre szűkös költségvetésük megengedi. A programokról e-mailben lehet érdeklődni. A szervezésben oroszlánrészt vállalnak a Szegedi Csillagvizsgáló munkatárai, a Magyar Csillagászati Egyesület Szegedi Helyi Csoportja és az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csongrád Megyei Csoportja.

Olvasóink írták

  • 17. aranka2 2009. január 16. 21:25
    „Silány kis írás! A legócskább bulvár tipusú hisztériakeltés, ráadásul a végén egy igazi csillagász normális szövegének valami kiherélt változata, amivel hitelesíteni szándékozza ostoba fantazmagóriáit. Annak idején magam is érdeklődéssel olvastam Goldsmith munkáját, a Nemezist, de sohasem gondolhattam egészen komolyan. Szgy, én azt hiszem, nem egyeztem volna bele, hogy a nevem ilyen környezetben megjelenjen.
    Kiskacsa, szöveged nagy kacsa. Egy ponton engedd meg, hogy hozzászóljak. A Jupiter gravitációs mezejéről írsz. Olyan nincs. Nekije gravitációs mezője van, mezeje meg a hatrongyosi gulyásnak.”
  • 16. karlvonbanhoff 2009. január 16. 20:02
    „Szvsz benq- et már jól seggbe kellene rúgni!a cityjével együtt.!!!”
  • 15. E! 2009. január 16. 16:07
    „Köszi benq, már mindenki látta!”
  • 14. E! 2009. január 16. 16:07
    „9. szgy:

    részvétem, DM-nek nem adunk interjút, max emailben (bár azt is el lehet szúrni). Az orgánum cikkeit olvasva eszembe jut Firkász Tim esete a Vaskabátokból (Hot Fuzz!).”
  • 13. benq 2009. január 16. 16:05
    „http://mrahalom.myminicity.com/”
  • 12. honorus 2009. január 16. 13:06
    „Tehát holnaptól akciós a Tescoban meg a Corában az atombunker illetve a Kisbolygót likvidáló, vállról indítható "ketyere", made in China felirattal!!:))))))))”
  • 11. JungHeinrich 2009. január 16. 12:11
    „Sokak sajnalatara ez is elmarad...picsaba!”
  • 10. kiskacsa 2009. január 16. 10:53
    „Csillagász körökben nem kis megdöbbenést keltő jelenséget figyelhettek meg 1994 nyarán először a szakemberek, mikor is a Shoemaker-Levy-üstökös meteorok egész áradatát zúdította a Jupiterre. A 9 km átmérőjű üstököst szétzúzta a Jupiter gravitációs mezeje, darabjai elszabadultak és párban megkezdték végső útjukat a Nap körül.Július közepe folyamán a halott üstökös megmaradt darabjai visszatértek a Jupiter vonzásterébe. 21 db nagyobb, kb 2,5 km átmérőjű töredék csapódott a Jupiterbe 453400 km/h sebességgel. A Hubble távcsöve a Földnél is nagyobb méretű tűzgolyókat regisztrált. A becsapódások tízezerszer nagyobb energiát szabadítottak fel, mint az emberiség teljes nukleáris arzenálja együttvéve.

    Évszázadok nyugodt szemlélődését, miszerint a Föld valamiféle különleges védelmet élvez az űrből érkező külső fenyegetésekkel szemben, váltotta fel a Naprendszerben elfoglalt bizonytalan helyzetünk sokkal józanabb megítélése.
    Tényként kommunikálják manapság történészek és csillagászok is, hogy az emberiség ismert történelmének első korszakában (bronzkor) több üstökös földközelben való elhaladása négy különböző, időben is beazonosítható kataklizmát idézett elő bolygónkon. Ezek az események a pusztulás szélére sodorták a civilizációt. Ezt azzal magyarázzák, hogy a naprendszeren olyan szögben haladtak át az üstökösök, aszteroidákat ragadva magukkal (módosították a pályájukat) amik meteoresőként ütköztek a Földbe. Mai ismereteink szerint azok az üstökösök (Hale-Bopp, Haley, Proto-Encke vagy Oljato és néhány, már eltűnt) jelentősen veszítettek akkori tömegükből és pályájuk is más szögben keresztezi naprendszerünk síkját és az aszteroidák pályáját. Közvetlen fenyegetést tehát nem prognosztizálnak, de természetesen mai tudásunk szerint már nem zárható ki egy ilyen jellegű katasztrófa lehetősége.”
  • 9. szgy 2009. január 16. 10:39
    „Igen, elkülöníthetné. Sajnos a konkrét esetben nem tette, pedig erre többször is kértem (én vagyok az egyik interjúalany). Jobb lett volna, ha a bulvárokat az ufós és celebes magazinokra hagyjuk, és itt a tervezett szegedi csillagászat évés programokkal foglalkozunk. Konkrétan a következő kéréseim voltak (amikor másodszor kértem az átdolgozást):

    " 1. ha megjelenik a cikkben a kérdés, az a kérdést mintegy legitimálja. Ezért van olyan kérdés, ami nem mehet át.

    2. Az olvasó arra fog emlékezni, hogy olvasott valami csillagászokat, meg NASA űrszondát, meg, és innentől jön majd a valóság keverése a nem valósággal a fejekben. Akkor is, ha a nem-valóság újságírói kérdésben volt. Én ismerem az ezotérikusokat, nagyon nyomulnak az ilyenekre.

    Azt meg végképp nem szeretném, ha olyan kérdések lennének, amikről nem bészeltünk (Jeremiás, özönvíz). Azt sajnos húzni kell."

    Még mindig nem értem: 15 éve vagyok a csillagászati ismeretterjesztésben; miért nem hiszik el nekem, hogy el tudom dünteni, hogy egy tárgykörben nem igazán járatos újságíró kollégánál pontosabban el tudom dönteni, hogy mi az, ami az olvasók számára érdekes, és mi az, ami az újság számára égő. Ez van.”
  • 8. achilleus 2009. január 16. 08:41
    „A cikk igazán elkülöníthetné a fantazmagóriák világát a tudósok véleményétől, itt teljes a kavar, épp ezért dezinformatív, olcsón hatáskeltő, - gyakran azt érzem azt ilyen esetekben, hogy a cikkíró sincs mindennel tisztában. Nem részletezem, reménytelen! UV”
  • 7. legal 2009. január 16. 08:38
    „"""egy köpésnyire...""" Média, bulvár, stb.”
  • 6. cyt 2009. január 16. 08:21
    „A cikkbol is jol kijon az, hogy a "szakemberek" hogyan latjak az "egitest-katasztrofa" helyzetet, es a MEDIA hogyan talalja mindezt. PONT.”
  • 5. joy 2009. január 16. 08:19
    „Nyelvészprofesszorok, hun a hiba?

    -Úgy látszik van aki érteni nem, csak kritizálni tud minden cikket.
    Ez épp arról szól, amit már hónapok óta hajszolnak a világvége-hívők, pontosabban annak kacsa voltáról.
    Szakemberek kinyilvánítják a reális valóságot.
    A kisbolygó nem olyan, mint a részeg-gyorshajtó autós, hogy 1*csak hopp, átvág a szemközti sávba!
    Azt pedig, ha tudja az ember, hogy a következő sarkon nem a "Nemezis", vagy "Nibiru" okozza a katasztrófát, hanem a lüke ember önmaga, nem árt, ha tudjuk!”
  • 4. tahoszegedi 2009. január 16. 08:07
    „Nem elég a gazdasági válság, még jobban keltsünk pánikot.
    Szerintem nincsenek tudatában a társadalmi visszhanggal, ha ilyen cikkeket közölnek.
    A többség készpénznek veszi az ilyen híreket.

    Ha jön egy ilyen aszteroida, fingani nem lesz időnk, nemhogy felkészülni a bekövetkező katasztrófa hatásaira.

    Hamarabb fogjuk magunkat kinyírni, minthogy egy ilyen "kövecske" végetvessen az emberiség történetének.

    Lsd: gázkrizis-> fosszilis tüzelőanyagok ->éghajlat változás, és itt nem a globális felmelegedésről van szó, hanem a szélsőségekről.
    Kanada, Szlovénia -30, -40 fok télen
    Nyáron +30 fok tartósan.”
  • 3. KolompárRómeó 2009. január 16. 06:50
    „Aszittem, a blikket olvasom.”
  • 2. Luckatosh 2009. január 16. 00:15
    „Kiraj!”
  • 1. Frenky 2009. január 15. 23:44
    „Helyesírás...!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Újabb ónos eső – ezúttal balesetek nélkül

Szeged - Ónos eső esett tegnap hajnalban is Szegeden és környékén, ám a közlekedésben ezúttal… Tovább olvasom