Délmagyar logó

2017. 09. 24. vasárnap - Gellért, Mercédesz 12°C | 17°C Még több cikk.

Megmentendő hungaricum a tanya

Tüntetés, felmérés, javaslatok. E három lépéssel elindult a tanyán élők helyzetének rendezése – legalábbis az optimisták szerint. Magyarországon 2001-ben 180 ezer ember élt külterületen, jórészt az Európai Unió alapelveit sértő körülmények között. Ugyanakkor a tanya az EU-ban unikumnak számító településforma, s megmentése átgondolt tanyapolitikával és uniós támogatással talán lehetséges.

A villany nélkül tanyán élők demonstrációja is segített a fölmérés elindításában. Fotó: Karnok Csaba
A villany nélkül élők demonstrációja, illetve a Duna–Tisza közi Homokhátság vízpótlásáról szóló országgyűlési határozat következményeként gyorsfénykép készült a tanyák mai állapotáról.
A tanyarendszer mára átalakult. Ezt Csatári Bálint geográfus úgy jellemzi, hogy egymás mellett élnek a gazdagságukat a tanyán elrejtő milliomosok és a városból kiszorult szegények, illetve az elnéptelenedő térségek öregjei és a városkörnyéki fejlődő lakótanyák fiataljai.

A tanyavilág XXI. századi fenntarthatóságának feltételeit az egyik kutató, Kovács András csokorba kötötte. Szerinte a tanyák vízfelhasználását korszerűsíteni kell, azokat a tájrendezéssel együtt be kell vonni a természetvédelembe, meg kell oldani a hulladék- és a szennyvízkezelést – alternatív megoldásokkal. Hasonló szemlélet alapján, azaz megújuló energiaforrások felhasználásával teljessé tenni a villamosítást. Az is sürgető, hogy a tanyák fizikai megközelíthetősége javuljon az úthálózat és a közlekedés korszerűsítésével, s erősödjön a települések és a tanyás terek összefogása.

Ugyanakkor a pályázati rendszernek támogatnia kellene a tanyasi gazdálkodást, kiemelten a mezőgazdasági munkát, azon belül is a hagyományos technológiák, a biotermékek, a környezetbarát eljárások alkalmazását, miközben a turizmus lehetőségeit is meg kell teremteni. Mindezt ki kell egészíteni a tanyai emberek szociális ellátásával, a tanyás települések iskolarendszerének a helyi tudáshoz igazításával és a felnőttképzéssel. Ez az összetett feltételrendszer teljesülése, így a tanyavilág jövője is bizonytalan. Maguk a kutatók három lehetséges jövőképként a pozitív, a lassan fejlődő és a negatív területi fejlődés alternatíváját látják.

Meg kell újítani a tanyás térségeket – véli a felmérést vezető Csatári Bálint. Már csak azért is, mert a tanyai népesség rossz helyzetű, de létszáma az utóbbi időben nő. Míg például Csongrád megye népessége 1990-2001 között 1,3 százalékkal fogyott, addig a külterületen élőké 4,6 százalékkal nőtt. Szegeden például megduplázódott a külterületiek száma. A legutóbbi népszámlálás idején a több mint 43 ezer megyebeli 9 százaléka élt tanyán, közülük a döntő többség, közel 68 százalék a községekhez tartozó külterületeken.

A Homokhátság természetföldrajzi egységének 104 tanyás települését a közigazgatás több megyéhez sorolja. Az itteni külterületi népességnek csak 25 százaléka él Csongrád megyében. Ugyanakkor a falvak térségünk homokhátsági részén maradtak meg a leginkább tanyásodott településnek, s közben itt a legerőteljesebb a tanyai népesség elöregedése. A Homokhátság egészére pillantva fejlődő tanyás „sziget" például Mórahalom és környéke. A lakosság iskolai végzettségétől kezdve a 100 négyzetméternél nagyobb lakások arányán át a fürdőszobák számáig húsz szempont alapján összehasonlították a tanyás térségeket. A legtöbb korszerű külterületi lakás megyénkben Baks, Balástya, Ruzsa, Zsombó környékén található. Szuburbán jellegű tanyás térségnek minősül például Domaszék, Balástya és Szatymaz. A hagyományos és a megújuló mezőgazdaságot jelölik meg kitörési pontként a legtradicionálisabb tanyás-kertkultúrával rendelkező települések esetében, így például Zákányszék, Csongrád, Ópusztaszer, Üllés, Tömörkény környékén.

A vizsgálatok Csatári Bálint szerint igazolták, hogy a Homokhátság felzárkózásának kulcsfontosságú tájeleme a tanya. Fenntartása mellett szerinte a legfontosabb érv, hogy a külterületen élők munkája nélkül a táj elvadul. Sürgős tennivaló a kutatók szerint a tanyai fejkvóta emelése, a külterületi infrastruktúra (a villany, ivóvíz és úthálózat) fejlesztése, a tanyás térségek komplex programjának elindítása, az ehhez szükséges speciális szervezet létrehozása és törvény megalkotása.


Pillanatfölvétel

A májusban kezdődött tanyafelmérés eredménye egy alapos és javaslatokkal tűzdelt tanulmány, amely az interneten a www.alfoldinfo.hu címen is elérhető. Az MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete Tanyakutatás 2005 című, öt füzetbe foglalt információhalmaza alapja lehet egy párbeszédnek, aminek eredménye a tanyavilág európai léptékű fejlesztése, fölzárkóztatása a XXI. század színvonalára.

Problémahalmaz

Környezeti problémák is hozzájárultak a tanyák negatív funkcióváltozásához. Így például az aszályosodás, a szélsőséges időjárású időszakok megjelenése. Ezt tetézte a mezőgazdaság válsága, a környezetszennyezés és az életkörülmények romlása. Ugyanakkor a tipikusan alföldi tanyás külterületek érdekképviselete megszűnt, a tanyák érdemi támogatottsága minimális, a tanyás térségek területhasználata és építési szabályozása kaotikus. 

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Balesetek sorozata Szegeden a Dorozsmai úton

Szombaton délben Szegeden, a Dorozsmai úton négy közlekedési baleset is nehezítette az áthaladást. Tovább olvasom