Délmagyar logó

2017. 07. 25. kedd - Kristóf, Jakab 19°C | 29°C Még több cikk.

Megnyílnak a külföldi egyetemek kapui

Magyar Bálint miniszterrel, az oktatási tárca irányítójával a felsőoktatás tervezett reformjáról (a bolognai rendszer hazai bevezetése) beszélgettünk. A miniszter leszögezte: az Alkotmánybíróság döntése nem befolyásolja az új képzési rendszerre való átállást, hiszen ennek a feltételei már adottak.
Magyar Bálint miniszterrel, az oktatási tárca irányítójával a felsőoktatás tervezett reformjáról (a bolognai rendszer hazai bevezetése) beszélgettünk. A miniszter leszögezte: az Alkotmánybíróság döntése nem befolyásolja az új képzési rendszerre való átállást, hiszen ennek a feltételei már adottak. A felsőoktatásban szükség van arra a reformra, melynek segítségével megnyílnak a külföldi egyetemek kapui a hazai diákok előtt, és a munkaerőpiacon nemzetközi szinten is jól hasznosítható diplomához lehet jutni.

Diákhitellel, idegen országban is

„A tervek szerint – mondja a miniszter – az Európai Unió országaiban a magyar diákok számára lehetővé válik, hogy diákhitelt vegyenek fel. Differenciálni kívánjuk a diákhitel mértékét aszerint, hogy tandíjas vagy államilag finanszírozott képzésben vesz-e részt valaki, és ez egyszerre érvényes a Magyarországon és a külföldön tanuló diákokra is. A felsőfokú alapképzésben is (lásd hírgrafika), de a mesterképzésben is kívánatosnak tartom, hogy minél több időt tanuljanak külföldön a diákjaink."
A törvénytervezet azonban nem csak magyar diákokban gondolkodik. Fontos az is, hogy hazánkba egyre több külföldi tanuló érkezzen. És ezért fizessen!

„Magyarország gazdasági potenciálját tekintve nem válhat soha nagyhatalommá. Ám ami a tudásbázisainkat illeti, a jelenleginél sokkal nagyobb nemzetközi súlyunk lehet. Ma Magyarországon mindössze csak 3000 külföldi diák tanul, mégpedig fizetős helyeken. Miközben a világban már jelenleg másfél millió diák tanul külföldön. A prognózisok szerint a 2015–2020 közötti időszakban ez a szám elérheti a nyolcmilliót. Egyáltalán nem mindegy, hogy mely országokba mennek tanulni majd ezek a külföldi diákok. Azt szeretném, ha Magyarország »nettó diákimportőr« lenne, magyarul: ha több külföldi hallgató lenne Magyarországon, mint amennyi magyar hallgató külföldön."

Elitképzés helyett angolszász minta

„A bolognai folyamat lényege, hogy 2006-tól felmenő rendszerben olyan képzési szerkezetet honosítsunk meg Magyarországon, mégpedig az angolszász képzési modellt, amely képes egyesíteni a tömegképzés és az elitképzés feltételeit – fejti ki Magyar Bálint. A hagyományos kontinentális vagy német felsőoktatási modell, tehát a duális modell alapvetően egy szűk elitképzésre volt megalkotva és létrehozva. Ez a rendszer akkor működött igazán, amikor az adott korosztály 5–10 százaléka került felsőoktatási intézménybe. Ma az érintett korosztály 35–45 százaléka jár egyetemre és főiskolára, és az érettségizők aránya a korosztályon belül már 80 százalék körül jár.

Ezt a hagyományos képzési rendszerben működtetni már nem lehet. Időközben a munkaerőpiac igényei is átalakultak. Nagyon sok – a középiskolai érettséginél nagyobb tudással rendelkező – munkaerőt kíván a munkaerőpiac. Ám nem kívánja azt, hogy az adott korosztály 40–50 százaléka klasszikus értelemben vett egyetemi végzettséggel rendelkezzen. A bolognai folyamat azt jelenti, hogy az eddigi 4–5 vagy 6 éves osztatlan képzési ciklus megtörik és egy többlépcsős, más néven többciklusú lineáris modell kerül a helyére. Az új rendszer egyik lényege, hogy 3–3,5 év után ki lehet kerülni egy használható diplomával a munkaerőpiacra és nem kell kötelezően 5 évet tölteni a rendszerben, még akkor is, ha időközben a hallgató szakirányváltáson gondolkodik, vagy nem szeretne magasabb szintű, specializált tanulmányokat folytatni."

Megszakítható tanulmányok

Átstrukturálódik a felsőoktatás egésze. A világ 200 legjobb egyeteméből 163-ban már az angolszász típusú felsőoktatási modell működik, ami egyre inkább általánossá válik. Ez a modell képezi a bolognai folyamat alapját. (Lásd A felsőoktatási reform négy pillére című írásunk!)
„A közös román–magyar kormányülésen – mondja Magyar Bálint – román kollégám arról számolt be, hogy náluk 2005-től már kötelezően bevezetésre került ez a képzési forma. Osztatlan képzésben csak a jogász- és orvosképzés megy tovább. Egyébként az egész kontinensen egyre gyorsuló ütemben térnek át a bolognai rendszerű felsőoktatásra. Ez a diák szabadságát, választási lehetőségeit nagyon nagy mértékben növeli. Egyfelől az alapdiploma megszerzése után kiléphet a munkaerőpiacra. Ezután azt is teheti, hogy néhány évet dolgozik és csak ezután folytatja tanulmányait. Egy hagyományos képzést nem lehetett megszakítani ily módon."

Az, hogy a jelenlegi felsőoktatási rendszerben több mint négyszáz bemenet, felvételi lehetőség, szak, szakirány volt, olyan specializá-
cióra, olyan döntésekre késztette a diákot, amely 18 éves korban nagyon sok esetben értelmetlen. A fiatal sokszor maga sem tudja azt, hogy tényleg azt kívánja-e végezni az életben, amit akkor választ. Az új felsőoktatási rendszerben a pályaválasztás ideje eltolódik, hiszen a különböző szintek átjárhatóak lesznek. Alapképzésről bármilyen (illetve több tucat) mesterképzésre lehet jelentkezni. A kreditek segítségével természetesen akár külföldre is. Persze jogos a kérdés, kell-e majd felvételizni? A miniszter erre is megadta a választ:
„A felsőfokú mesterképzésben felvételiztethet az egyetem, és az intézmény maga szabja meg majd az autonómiája keretein belül, hogy miként teszi ezt."

A felsőoktatás reformja természetesen nem magyarázható el néhány mondatban. Ezért is került fel az internetre (www.om.hu és www.mup.hu) az a kiadvány (Bologna-kiadvány munkacímmel), amely részletesen leírja az új rendszer lényegét. Az összefoglalót az Oktatási Minisztérium továbbította az iskoláknak is.

„Arra kértem az iskolák vezetőit, hogy tartsanak osztályfőnöki órákat a diákoknak, tájékoztassák a harmadikos-negyedikes középiskolás diákokat, másrészt tegyék elérhetővé a kiadványt az iskolák honlapján is, illetve – amennyiben van a diákoknak, szülőknek e-mail címe – közvetlenül is küldjék, továbbítsák nekik. A minisztérium pedig üzemeltet egy kérdezz-felelek fórumot az interneten. A kérdések között már szerepel, hogy miért vezetjük be kötelezően és egységesen mindenütt az új rendszert. A válaszom az, hogy nem lehet valamit nem egységesen bevezetni! Magyarország kis ország. Ha szeretnénk a termékeinket nemzetközi piacon értékesíteni, akkor nem tehetjük meg, hogy nem nemzetközi mértékegységben számolunk. Az oktatásban sem. Sőt ott főleg nem!"

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Háromezer nyugdíjas kért távhőtámogatást Szegeden

Szegeden közel háromezer nyugdíjas kért távhődíj-támogatást november 15-éig. A jogosultak… Tovább olvasom