Délmagyar logó

2017. 08. 18. péntek - Ilona 18°C | 32°C Még több cikk.

Megszállottak állnak a katedrán

Szeged - Iskolabezárások hírétől volt hangos az előző tanév országszerte. De az előző esztendőkben is sok tanár lett munkanélküli, illetve kényszerűségből pályaelhagyó. Közben az átalakuló felsőoktatással együtt a tanárképzés is megváltozott: csakis öt év egyetemi képzés után lehet valakiből tanár.
Iskolabezárások hírétől volt hangos az előző tanév országszerte. De az előző esztendőkben is sok tanár lett munkanélküli, illetve kényszerűségből pályaelhagyó. Közben az átalakuló felsőoktatással együtt a tanárképzés is megváltozott: csakis öt év egyetemi képzés után lehet valakiből tanár. Ilyen ellentmondások közepette a fiatalok közül csak a legelhivatottabbak állnak katedrára.

– Mindenképpen tanítani akarok! Hogy a diákjaimmal megszerettessem az olvasást, mint ahogy velünk megszerettette a gimnáziumi magyartanárunk! – fogalmazza meg óhaját Bús Enikő. De „sorstársra" még nem talált a szegedi egyetem nappali tagozatának 180 magyar szakosa között. – Az alacsony kereset és a pedagóguspálya alacsony elismertsége riasztó a többiek számára. Ezzel én nem foglalkozom, mert nem ez számít. Hiszen nincs annál nagyszerűbb érzés, mint olyan dolgokat megtanítani a diákoknak, amit egész életükre megjegyeznek!

– Matematikus szakon kezdtem a szegedi egyetemen, de kiderült: nem az én világom a kutatás. Ugyanis húszéves korom óta korrepetálok diákokat, s magántanítványaim megszerettették velem a tanítást. Aztán az egyetemi gyakorló általános iskolában is jó tapasztalatokat szereztem. Rájöttem: a családomból ismert modell, a tanári pálya nekem való – meséli Veres Réka, akinek édesanyja is gyerekeket avat be a számtan szépségeibe. – Kinek ajánlom a tanári pályát? – kérdez vissza a Szegedi Tudományegyetem Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskolája 25 éves matematika és informatika szakosa. – Azoknak semmiképpen, akik sok pénzt akarnak keresni, vagy akiknek nincs elég türelmük a gyerekekhez.

– A családi indíttatás sokat számít: a legjobb tanárjelöltekről sokszor kiderül, hogy szüleik pedagógusok, különösen a természettudományi szakosok körében. A matematika, fizika vagy kémia szakos hallgatókban erősebb a szakmaszeretet, mint a bölcsészekben, akik között többen is „mindenre jó" alapnak tekintik a mostani pedagógusképzést. A tanárjelöltek zöme szkeptikus az elhelyezkedési nehézségek miatt, az anyagi viszonyokkal tisztában vannak – osztja meg velünk tapasztalatát Visy Csabáné. Az SZTE Ságvári Gyakorló Általános Iskolájának a tanárképzésért felelős igazgatóhelyettese még nem látja, milyen hatással lesz az utánpótlásra „Bologna".

A bolognai folyamat eredményeként alakult át a magyar felsőoktatás 3+2 éves képzési rendszerré. A hároméves alapképzést letudók harmada léphet tovább a kétéves mesterszintre, majd az általános vagy középiskolai tanításra készülőknek fél évre mentortanár mellett kell majd bekapcsolódniuk a közoktatásba. Csak ezt követően mondhatják magukat az új rendszerben diplomát szerzett tanárnak. Az alapképzést követő szakasz részleteiről azonban még semmit sem tudni, annak kimunkálása az egyetemek mostani feladata. Ezért ma még lehetetlen megmondani, a bolognai folyamat hogyan hat a tanárképzésre. Azt biztos, hogy a szegedi tanárképzés központja az SZTE Bölcsészettudományi Kara. Az új rendszer a most első- és másodéves hallgatókat már érinti. Közülük kerülnek ki azok, akik úgy döntenek: 2009-től a kétéves mesterszintet tanár szakosként végzik el.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Újabb súlyos baleset a 43-as főúton

Fának ütközött egy BMW szombaton reggel a 43-as főúton, a sofőr a roncsba szorult Tovább olvasom