Délmagyar logó

2016. 12. 11. vasárnap - Árpád -2°C | 7°C

Megszavazták az egységes szegedi egészségügyet

Szeged - A szegedi egészségügyi integrációnak az egyetem részéről nincs akadálya, az SZTE szenátusa tegnap az egységes városi betegellátás mellett szavazott. Amennyiben a szerződést a közgyűlés is megszavazza, október 1-jével új fejezet kezdődik a gyógyításban.
A szegedi egészségügyi integrációnak az egyetem részéről nincs akadálya, az SZTE szenátusa tegnap az egységes városi betegellátás mellett szavazott. Amennyiben az egyetem és a város közötti szerződést a közgyűlés is megszavazza szeptember 14-i ülésén, október 1-jével új fejezet kezdődik a gyógyításban.

Tegnap délelőtt 10 órára hívták össze az egyetemen a szenátust, hogy szavazzon a hónapok óta húzódó kérdésről: átvegye-e az SZTE az önkormányzat tulajdonában lévő kórház, valamint rendelőintézet fenntartását és működtetését. A füst 11 órára már fel is szállt, és Szabó Gábor rektor sajtótájékoztatón – amelyen részt vett Nagy Katalin, a fogorvos-tudományi, Benedek György, az orvosi kar dékánja és Pál Attila, a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ elnöke is – jelentette be: a szenátus a szegedi egészségügyi integráció mellett tette le a voksát.

33:12:2

Másodszorra szavazott az egyetem szenátusa az integrációról. Először július 2-án, amikor is 21:21-es szavazati aránnyal ugyan döntetlenre végződött a meccs, de ez a szabályzat értelmében egyenértékű volt egy „nemmel". Ezt követően július 9-én is összeült a szenátus, de tagjai nem vették fel a napirendi pontok közé a szavazást. Tegnap a szenátorok döntő többsége az integráció mellett állt ki 33 igennel, 12 nemmel és 2 tartózkodással.

Eszerint az egyetem szenátusa támogatja a város kórházának, szakorvosi ellátásának és háziorvosi szolgálatának integrációját az SZTE klinikai központjával, október 1-jétől, a következő feltételekkel: az egészségügyi integráció orvosszakmai és gazdasági felelősei az orvoskari és a fogorvoskari dékánok, valamint a klinikai központ elnöke. 2007. december 31-éig végre kell hajtani az SZTE gazdasági-műszaki főigazgatósága és az általános orvostudományi kar gazdasági igazgatóságának összevonását. A rektor fenntartja magának azt a jogot, hogy a megkötendő szerződést csak akkor írja alá, ha az egészségügyi kormányzat az integráció végrehajtására biztosítja a 300 millió forintot. A központ elnöke negyedévente tájékoztatja a szenátust az integráció végrehajtásáról.

A 39 telephellyel rendelkező egészségügy integrációja nem dőlt el, most kezdődik – fogalmazott Szabó Gábor. Ahhoz hogy jól működő betegellátó rendszer jöhessen létre, nemcsak a szükséges szervezeti átalakításokat kell elvégezni, hanem forrásokat is kell mellé biztosítani. Kovács Attila egészségügyi államtitkár információja szerint november 30-áig jelennek meg olyan pályázati kiírások, amelyekkel az egészségügy infrastrukturális átalakítására lehet majd pénzt nyerni. Ehhez azonban szükség van a város támogatására is. „Mi a lépést megtettük, a döntést meghoztuk, de a források megszerzésében számítunk a polgármester ígéretére" – jelentette ki a rektor.

Szabó Gábor száz nap türelmi időt kért a sajtótól, hogy nyugodt körülmények között dolgozhassanak. Eközben igyekeznek az egyetem költségvetését is egyensúlyban tartani, valamint arra törekedni, hogy az integráció egyetlen lépése se veszélyeztesse „a nem érintett karok" költségvetését. Az integráció majd a nagy klinikai tömb felépítésével fejeződik be, addig a hatékonyságon, az ellátás biztonságán lehet javítani.

Öröm és félelmek a döntés kapcsán

A szenátus integrációs szerződést támogató döntése után kérdeztük az összeolvadást leginkább szorgalmazó, illetve az azt elutasító tábor képviselőit: hogyan értékelik a Szeged és a régió egészségügyi ellátását évtizedekre befolyásoló tegnapi lépést.

Botka László szegedi polgármester:

A tegnapi szavazást követően a polgármester elmondta: örül a végeredménynek. – Számomra világos volt, hogy az első sikertelen szavazáskor sem az egészségügyi integráció ellen voksoltak sokan, hanem azért mondtak nemet, mert az új klinikai központ, az új szervezeti egység meglétét alapfeltételnek tartották – közölte. Szakmai ellenérvek ugyanis – fűzte hozzá – sosem jelentek meg a vitában, csak politikai hangulatkeltés folyt, a „szakmai véleménynek álcázott önérdek" fogalmazódott meg. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy mind a négy párt választási programjában szerepelt az integráció.

Pál Attila, a szegedi klinikai központ elnöke:

– A legjobb döntést hozta meg a szenátus. Ez történelmi lépés lesz a szegedi egészségügy fejlődésében, amit politikai hovatartozás nélkül támogatni kellene. Az új rendszernek már októbertől működnie kell, ezért a legsürgetőbb feladat jelenleg az, hogy a klinikák vezetői pontosítsák az általuk kialakított, feladatellátásra vonatkozó tervezeteket. A professzoroknak minél előbb határozniuk kell az integráció gyakorlati, szakmai kivitelezéséről. Nem számítok nagyobb konfliktusokra az átalakítások miatt, elküldeni sem szeretnék senkit a közvetlen betegellátásból, aki megfelel a szakmai elvárásoknak.

Nógrádi Zoltán, a megyei közgyűlés tagja:
– Nem lepett meg a döntés, hiszen a város folyamatosan nyomás alatt tartotta az egyetemet – kommentálta a szavazás eredményét a megyei közgyűlés Dél-alföldi Regionális Egészségügyi Tanácsba delegált tagja. A képviselő – aki tőlünk értesült a döntésről – minél hamarabb tárgyalni szeretne a klinikai központ vezetőjével, mert úgy látja: az integrációval romolhat a homokhátsági járóbeteg-ellátás színvonala. Nógrádi úgy véli, ha a progresszív ellátás csúcsán álló egyetemi klinikák végzik a járóbeteg-szakellátást is, akkor az egyiket a másik rovására fogják fejleszteni.

Oláh János, a Fidesz szegedi frakcióvezetője:

– Az egyetem előremenekült ezzel a döntéssel, mert így remélnek hozzájutni pluszforrásokhoz. Racionalizálni viszont csak a kórház és a rendelőintézet rovására tudnak, így a szegedi betegellátás egésze szempontjából nem biztos, hogy szerencsés döntést hozott a szenátus – vallja. Továbbra is fenntartja az integrációval kapcsolatos privatizációs gyanúját. Úgy véli, a felszabaduló városi intézményeket eladják, a kínálatcsökkentés miatt pedig még több és hosszabb várólista alakul ki a szakellátásokban. Emiatt aztán szükség lesz a fizetős ellátás bevezetésére – egy fizetőképes szűk réteg számára –, amit aztán magánkézbe adnak.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Jáksó és a kerek idomok

Szeged - Vizespólóversennyé alakult az eredetileg szépségversenynek meghirdetett program a SZIN-en… Tovább olvasom