Délmagyar logó

2017. 01. 18. szerda - Piroska -7°C | 1°C

Megszűnik a halászat a Tiszán

Magyarország - Megszűnik a kereskedelmi célú halászat a természetes vizeken, így a Tiszán is. Az Országgyűlés döntése 250 embert érint rosszul – és 350 ezernek, valamint a horgászturizmusból élő vállalkozásoknak kedvez. A halászok szerint néhány év múlva ki fog derülni: nem miattuk fogyott el a hal a folyókból.
Az Országgyűlés kedden módosította a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvényt, a 2016-os évre már nem lehet kiadni a folyókra, természetes tavakra kereskedelmi célú halászati engedélyt. Hálót használni ilyen vizeken csak „rekreációs" vagy „ökológiai" céllal lehet: szabad lesz meghatározott számú eszközzel halászni, de a zsákmányt eladni már tilos.

Több évtizedes konfliktust zárt le ez a döntés. Ma mintegy 250 halász dolgozik az ország természetes vizein. Őstermelők, de kft.-ik, szövetkezeteik mesterséges tavakon ivadékot keltetnek, nevelnek. A Tisza legnagyobb részén mostanáig e szövetkezetek árulják a horgászok területi engedélyét is.

Ebből származik bevételük nagyobbik része, bár a felét a kifogott hal pótlására, telepítésre kell költeniük, ehhez kellenek a nevelőtavak. A csak botot, horgot használó horgászok nem adhatják el, amit fognak, egy nap csak meghatározott mennyiségű halat vihetnek haza. Pihenni járnak a vízpartra. Ők 350 ezren vannak.

Mészáros Dezső a Tiszánál. Kártérítést várnak az ősi mesterség művelői. Fotó: Kuklis István
Mészáros Dezső a Tiszánál. Kártérítést várnak az ősi mesterség művelői. Fotó: Kuklis István

A két tábor ellenérdekelt, a szembenállás okairól lapunk többször is beszámolt. Az ellentét fő oka, hogy a zsákmányt a horgászok is, a halászok is keveslik. Kölcsönösen azzal vádolják egymást, hogy megszegik a tilalmi időkre, a kifogható hal méretére vonatkozó szabályokat. A pecások szerint a „túlhalászat" miatt szegényedik a halállomány. A Földművelésügyi Minisztérium legutóbb közzétett adata szerint a halászok egy évben 1500 tonna halat fognak, míg a horgászok 4500 tonnát.

Az államfő is pecázik

 Együtt pályáznak

A Csongrád megyei horgászok több egyesülete és szövetsége felkészült arra, hogy közösen, pályázattal megszerezze az itteni Tisza-szakasz halgazdálkodási jogát, ami eddig a halászszövetkezeté volt. Láda Gáspár, a szövetség ügyvezető elnöke azt mondja, van megfelelő végzettségű szakemberük, elég halőrük, tógazdaságuk, üzleti kapcsolatrendszerük is ahhoz, hogy az előírt haltelepítést el tudják végezni, és jó gazdái legyenek a folyónak.

A két tábor érdekérvényesítő képessége sokáig egyforma erős volt. A második Orbán- kormány idejére ez megváltozott, és nem csak azért, mert Áder János köztársasági elnök is szenvedélyes pecás. A horgászegyesületek sikerrel érveltek amellett, hogy az élővizek horgászati hasznosítása – a turizmus révén – több hasznot hozhat a nemzetgazdaságnak, ha a halászatot kiiktatják. Az ősi foglalkozás művelőit elkeserítette a döntés híre.

Akit kiüldöztek a hazájából

– Amikor meghallottam, úgy éreztem magam, mint akit
kiüldöztek a hazájából – mondja lapunknak a 60 esztendős csongrádi halász, Mészáros Dezső.

– Szó szerint nem lettünk kirúgva, mert ahogy hallom, lehet folytatni ökológiai halászatot, meghatározott mennyiségű szerszámmal ritkítani a nem őshonos, de szapora halfajokat, mint a busát, havi fizetésért. Az a kérdés, mennyiért. A mi munkánkból eddig is úgy lehetett megélni, hogy a többség mellette méhészkedett, földet művelt, mert a nyár és a tél szinte holtszezon. Most, hogy nincs áradás, a tavasz sem hoz sok bevételt. A pénzünk a szerszámokban van, amiket nyilván senki sem vesz meg. Ezután fogjuk megbeszélni, milyen lehetőségeink vannak a kártérítésre, de nem nagyon biztatnak minket. Kollégáim beszéltek sztárügyvéddel, aki 50 ezerért meghallgatta őket, vállalta volna, hogy 250 ezerért fölkészül, és megmondja, érdemes-e perelni az államot... Most eszembe jutott, a cián óta hány politikusnak főztem halászlét, kik veregették a vállamat, biztattak azzal, hogy nem engedik el a kezünket – és most ugyanazok döntöttek így rólunk. Kíváncsi vagyok, mit szólnak majd azok az emberek, akik folyóvízi halat szeretnének enni, és már csak tógazdaságit kapnak a vendéglőben.

Mészáros Dezső a varsáival. Szerinte néhány éven belül ki fog derülni, hogy nem miattuk fogyott a hal a Tiszából. Fotó: Kuklis István
Mészáros Dezső a varsáival. Szerinte néhány éven belül ki fog derülni, hogy nem miattuk fogyott a hal a Tiszából. Fotó: Kuklis István


Kormorán eszi a halat

Mészáros Dezső azt mondja, hogy bár évente 25-30 millióból telepítenek előnevelt pontyot, süllőt, harcsát a Tiszába, tagadhatatlan, hogy fogy a halállomány. Ennek azonban szerinte leginkább a védett kormoránok hihetetlen mértékű elszaporodása az oka.

– Százával vadásznak a vermelőhelyeken, és láttam, kilós süllőket, nagy márnákat is megvágnak, még ha nem is tudják megenni. Néhány éven belül kiderül, hogy nem velünk volt baj, de addigra már késő lesz.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Visszatért a Nádastóhoz Dezső

Dezsőt mindenki ismeri: a sándorfalvi strand hattyúja immár legendás alakja a fürdőhelynek. Tovább olvasom