Szeged - delmagyar.hu

Szegedi agykutatók bravúrkísérletekkel tárták fel egy speciális idegsejt működését – adta hírül a világ legtekintélyesebb tudományos lapja, a Nature. Azt is megfejtette a Szegedi Tudományegyetem Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszékén a 40 éves Tamás Gábor neurobiológus kutatócsoportja, hogy a sejt a hormonok kapuja az agyban: rajta keresztül hatnak a stresszért és a menstruációs ciklusban jelentkező hangulatingadozásért felelős hormonok. Világsikerük új irányba indíthatja a gyógyszerkutatást.

Eddig ismeretlen volt a neurogliaform nevű speciális idegsejt működési elve, amit a szegedi kutatóknak sikerült megfejteniük az agykéregben. Hat évig kísérletezett a csoport – Oláh Szabolcs, Füle Miklós, Komlósi Gergely, Varga Csaba, Báldi Rita és Barzó Pál –, mire kiderült, hogy ezek a sejtek, ellentétben a többi agykérgi idegsejttel, Vizi E. Szilveszter korábbi MTA-elnök, agykutató elmélete szerint működnek. Oláh Szabolcs hétköznapi példával magyarázta a felfedezés lényegét: ezeknek a sejteknek az eddig ismert sejtekhez képest annyira más a működése, mintha ahelyett, hogy elmondanánk valakinek egy hírt, mostantól az újságban is közzétehetnénk.

Tamás Gábor (balról) és Oláh Szabolcs felfedezését a legjelentősebb tudományos lap, a Nature közölte. Fotó: Schmidt Andrea

Ehhez az információval való elárasztáshoz – a szegediek kiderítették – ezeket a speciális sejteket kell befolyásolni. A tájékoztatáshoz a sejtek jeladó anyagot adnak át. Így nemcsak a többi sejt jelfogadásra alkalmasnak tartott részére érkezik információ, hanem egyszerre elérhető az elárasztott területen lévő minden idegsejt vagy sejtrész. Ahhoz hasonlóan, mint mikor egy stadionban le- és felkapcsoljuk a villanyt. Azért képesek hírszórásra ezek a speciális idegsejtek, mert a jeladójuk rendkívül sűrűn behálózza a célterületet, így a jele mindenkit megtalál.