Délmagyar logó

2017. 01. 24. kedd - Timót -7°C | 1°C Még több cikk.

Megújul az Aranykoporsó

Vántus István születésének 70. évfordulóján döntötte el a Szegedi Nemzeti Színház vezérkara, hogy új rendezésben ismét műsorra tűzik a zeneszerző főművét, a Móra Ferenc regényéből komponált Aranykoporsót. A bemutatót ma este 7 órától tartják a nagyszínházban.
Jelenet az operából. Fotó: Schmidt Andrea
Az Aranykoporsót az 1975. április 11-i ősbemutató után évekig műsoron tartotta a szegedi társulat. Az 1992-ben elhunyt szegedi zeneszerző, Vántus István operáját legutóbb negyedszázaddal ezelőtt, 1981-ben játszották, így ideje volt leporolni. – Vántus különleges zenéjében folyamatos hömpölygést, hullámzást éreztem, ami nem véletlen, hiszen az Aranykoporsó a Földközi-tenger partvidékén játszódik. Az ősbemutatón a tíz képet széttagolva játszották, nálunk viszont a tenger hullámzása köti össze a képeket. Nem modernizáltuk a történetet, megmaradtunk az eredeti korban, persze a díszletünkön nyilván látszik, hogy ma készültek – mondja a produkció rendezője, Toronykőy Attila, aki szerint a keresztényüldözések kora éppúgy érdekes rétege az operának, mint a szerelmi szál. Nem törekedtek a darab aktualizálására, hiszen Móra szép története, mint minden remekmű, örök érvényű.

A rengeteg szereplő és a szövevényes történet miatt előnyben lesznek azok a nézők, akik olvasták a regényt, noha az énekesek kifejezetten törekednek arra, hogy érthető legyen a szövegmondásuk. Vántus István apró változtatásokkal Móra Ferenc eredeti mondatait használta fel, amikor összeállította a librettót, és a darab dramaturgiai koncepcióját is maga találta ki.

A legszegedibb opera

– A Vántus István Társaság nagy örömmel üdvözli, hogy a színház újra bemutatja az Aranykoporsót – mondja Kiss Ernő népművelő, a társaság titkára. – Az elmúlt évtizedben többször is kezdeményeztük a darab műsorra tűzését. Elfogultan úgy vélem: ez a legszegedibb opera, hiszen Móra Ferenc Szegeden írta a regényt, Vántus István itt komponált zenedrámát belőle. A katakomba-kép az egyik legszebb istentisztelet a magyar operairodalomban. Egyetértek a kitűnő karmester, Pál Tamás kijelentésével, aki azt mondta: az Aranykoporsó talán a legegységesebb szerkesztésű magyar opera.

– Dér Krisztina és Kóbor Tamás alakítja a két főszereplőt, Titanillát és Quintiport. Végre sikerült egy olyan ideális párt találnunk, akiknek elhisszük, hogy szerelmesek, mert hitelesen játszanak, és igazából csókolóznak a színpadon – hangsúlyozza Toronykőy Attila, aki a népes szereplőgárdából a Diocletianus császárt és feleségét alakító Gábor Gézát és Szonda Évát, a Maximianus társcsászárt életre keltő, Honvéd Együttesből érkezett Konkoly Balázst, valamint a Tages főpapot játszó Cseh Antalt emelte még ki.

– Vántus István zenéje jól szolgálja a mondanivalót, a modern eszközök a kifejezést erősítik. A helyenként bonyolultnak tűnő dallamok és ritmusok olyanok, mintha az ember egy drámaian előadott mondatot zeneileg értelmezne – véli a produkció karmestere, Kardos Gábor, aki úgy ajánlja az operát: megbotránkozástól mentes, szép színházi élményt ígérő előadást sikerült létrehozni.

– Két ellentétes világot jelenítettünk meg a színpadon: a szobrokként mindig jelenlévő római istenekét és a földi halandókét. A táncokkal Móra regényének esszenciáját igyekeztem megmutatni. Öröm volt dolgozni a színházi tánckarral, mert megértették, hogy a rendhagyó mozgásformákkal az ő tehetségüket akartam kibontakoztatni – állítja a koreográfus, Kocsis László, alias Szúnyog, aki szerint a táncosok egyenértékű közreműködővé váltak az opera többi szereplőjével.


A történet

A 3. évszázad végén a kereszténység terjedése veszélyezteti Diocletianus császár hatalmát, aki a törvények erejével akarja megszilárdítani uralmát. Fia számára őrzi a trónt, akiről azt jósolják az istenek, hogy a birodalom felvirágoztatója lesz, de ehhez feltételt szabtak: húszesztendős koráig kiléte titok legyen. Quintipor ezért atyja szolgájaként él az udvarban, ahol megismerkedik Galerius caesar lányával, Titanillával. A fiatalok bontakozó szerelme és a keresztényüldözés a cselekmény két fő szála. A szerelem a császár fiának keresztényi vértanúhalálával ér véget, Quintipor mártíriuma szimbolikus értelmű; véget vet a császár hatalmi ábrándjainak. A két világszemlélet összecsapásában Móra a kereszténység mellett tesz hitet, de érzékelteti: az elbukó antik kultúra szépségei nehézzé teszik a régi világtól való elszakadást. 
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kötelező az akadálymentesítés

A hatósághoz fordultak a mozgáskorlátozottak, mert két éve nem akadálymentesítették a Nagyáruház… Tovább olvasom