Délmagyar logó

2018. 10. 16. kedd - Gál 10°C | 23°C Még több cikk.

Megúszta a csonkítást a könyvtári Népszabadság

Megúszta a csonkítást a könyvtári NépszabadságA viharos múltú első szám, bekötve, épen – mutatja Horváth Mihály könyvtáros. Fotó: Karnok Csaba
Pengével vágták ki Kádár Jánosnak a forradalmat dicsőítő mondatait a Népszabadság könyvtárakban őrzött első számából az állambiztonságiak 1957-ben. A szegedi Somogyi-könyvtár példánya ezt megúszta. Ökölcsapás a Kádár-nosztalgiának.
„Népünk vérével bizonyította, hogy rendületlenül támogatja a kormánynak a szovjet erők teljes kivonására irányuló követelését! Nem akarunk tovább függőséget! Nem akarjuk, hogy hadszíntérré váljon az ország! Minden becsületes hazafihoz szólunk! Fogjunk össze a magyar függetlenség, a magyar szabadság diadaláért!" – zárta 1956. november elsején rádióbeszédét Kádár János, aki akkor a második Nagy Imre-kormány államminisztere volt. A szöveget másnap első számában közölte az újonnan alapított napilap, a Népszabadság.

Ez hamarosan kínossá vált a politikusnak, ezért a közgyűjteményekben őrzött példányokból 1957-ben „szakemberek" vágták ki a Kádár-beszédet. Erre Zöldi László újságíró, sajtótörténész hívja fel a figyelmet Médianapló című, 2002 óta mindennap vezetett blogjában, amely a hazai média eseményeit tárgyalja. A Népszabadság kiadásának október 8-i felfüggesztéséről és az azt követő fejleményekről is leírta az interneten, amit fontosnak tartott.
Horváth Mihály a Somogyi-könyvtárban bekötve őrzött, sértetlen Népszabadságot mutatja. Fotó: Karnok Csaba
Horváth Mihály a Somogyi-könyvtárban bekötve őrzött, sértetlen Népszabadságot mutatja. Fotó: Karnok Csaba


Amikor a minap Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője az állampárti Népszabadságot úgy temette, hogy Hitlerék Völkischer Beobachter című újságjához hasonlította, a sajtótörténész arra emlékeztetett, hogy a Népszabadságot hatvan éve a Szabad Nép ellenében alapították Nagy Imre környezetében dolgozó újságírók. Az alapító főszerkesztőt, Haraszti Sándort a forradalom után hat évre ítélték.

Az, hogy az újság a Kádár-rendszerben szorosan együtt élt az MSZMP-vel, nem vitás, de csak arról az időszakról megítélni a lapot nem fair. Zöldi a Kádár-beszédet a hetvenes években, Szeged-Szőregen, Péter László irodalomtörténésznél látta, neki van ilyen csonkítatlan Népszabadsága.

Ám valahogy a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtárban bekötve őrzött Népszabadság is sértetlen maradt. Horváth Mihály könyvtáros mutatta meg nekünk most az első példányt, amelyről nem lehet tudni, hogyan úszta meg az utólagos cenzúrát. Bár aki annak idején bekötötte a következő számokkal együtt, nagyon durván levágta a lapok szélét. Mihály szerint erre a kötetre ráfér a javítás.

Nem csak azért szolgál rá erre, mert a hatvanéves lapról most múlt időben szokás írni. Azért is, mert akik Kádár Jánosról tanulnak, biztosan kíváncsiak erre a nyilatkozatra. Egy közvélemény-kutatás szerint 2008-ban a megkérdezettek 62 százaléka úgy gondolta, a második világháború és a rendszerváltás között volt a legboldogabb a magyarok élete. A Kádár-nosztalgiával így vagy úgy, próbált kezdeni valamit minden politikai párt az elmúlt huszonhat évben.

Téma volt ez a mostani ünnepen is. Kádár gyilkos, kollaboráns és hazaáruló – ez volt október 22-én Szentesen Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter ünnepi beszédének leghangsúlyosabb állítása. Aznap este a vásárhelyi fáklyás felvonuláson táblát vittek, amelyen ez állt: „Kádár János gyilkos! 389 kivégzett mártír".

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Jutalmaznák azokat, akik szűrésekre járnak

Jutalmaznák azokat, akik szűrésekre járnak
Kedvezményekkel szeretnék javítani a méhnyakrák-, emlő- és vastagbélszűrésen való részvételi arányt. Tovább olvasom