Délmagyar logó

2017. 02. 19. vasárnap - Zsuzsanna -1°C | 7°C Még több cikk.

Megyén belül is hatalmasak a különbségek a térségek között

A gazdasági fejlődés, illetve fejletlenség nem két nagy tömbre, nyugatira és keletire osztja fel Magyarországot – állapítja meg egy nemrégiben publikált kutatás. Csongrád megyében is akadnak térségek, amelyek fejlettsége a nyugati határszéliekéhez közelít.
Sokan kiköltöznek Szegedről. Az egyik célpont Sándorfalva. Fotó: Gyenes Kálmán
A Bécs–Budapest, illetve a Budapest–Balaton tengely húzóereje vitathatatlan, hiszen itt csoportosul a dinamikusan fejlődő térségek legtöbbje, ugyanakkor találunk ilyen szigeteket Debrecen, Kecskemét és Szeged környékén is – derül ki egy nemrégiben publikált kutatásból. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint ilyen kisrégiókban él az ország népességének mintegy 60 százaléka, a kitörési esélyeket is mutató felzárkózó térségekben a vidéki lakosság 24, míg a stagnáló vagy lemaradó térségekben mintegy 25 százaléka.

Az egész országban benépesültek a nagyvárosok melletti települések, ahol ugyan emelkedtek az ingatlanárak, de még mindig nem közelítik meg a nagyvárosit. Szeged környékén lassacskán „alvófalvak" tucatjai jönnek létre minden irányban: a tehetősebbek Algyőre, Deszkre, Zsombóra, Domaszékre, a két kisvárosba, Sándorfalvára, Mórahalomra költöznek, és onnan naponta a megyeszékhelyre ingáznak. Sokszor gyerekeikkel együtt, akiket szintén szegedi óvodákba, iskolákba írattak. Lassacskán egy távolabbi, de még mindig Szegedhez közelinek számító kör is kirajzolódik: Újszentiván, Tiszasziget, Bordány, Szatymaz és Röszke helyezkedik el a képzeletben megrajzolt tengelyen.

Piri József, Algyő polgármestere elmondta, a lélekszám stabilizálódott – jelenleg 5400 –, vagyis nem csökkent, ami magyarországi viszonylatban eredménynek számít. Egyre többen építkeznek, nő a születések száma és szaporodnak a munkahelyek. A teljes egészében közművesített Algyőnek speciális a helyzete, egyrészt mindössze tíz kilométerre fekszik Szegedtől, másrészt az olajipar területén sok az új vállalkozás. A gazdasági minisztérium pedig ezekben a napokban dönt arról, megkapja-e az ipari park címet az Algyő Park Kft., amely a körforgalom mellett terül el.

Már látni, hogy az ideérkező M5-ös le- és felhajtók melletti települései prosperálhatnak a sztrádából. Balástya polgármestere, Ujvári László elmondta, vállalkozási övezetet alakítottak ki a befektetők fogadására, kettővel előrehaladott tárgyalásokat folytatnak. Nagyok a várakozások és az előkészületek Szatymazon és Kisteleken is, ugyanakkor a már nyolc éve sztrádaközelben fekvő Csongrádot mintha elkerülte volna a fejlődés. Murányi László önkormányzati képviselő – aki tagja a Csongrád megyei közgyűlésnek is – megkeresésemre azt érzékeltette: a városnak nincs megtartó ereje, történelme során legtöbbször nem az ott élők, hanem „kijárók" irányították, a rendszerváláskor üres kasszával indult, ipara pedig megszűnt. A Tisza-holtágak – amelyekre esetleg horgászturizmust lehetett volna építeni – részint magántulajdonban vannak, részint a Hortobágyi Állami Gazdasághoz tartoznak.


Jövőkép nélkül

A megye legkisebb településének számító Kövegyen 489-en élnek, egynegyedük 18 éven aluli, de hiába, a helyzet egyre rosszabb. Takács Zoltán polgármester elmondta, nincsenek intézmények, amelyek után normatív támogatást lehetne kapni, az alsó tagozat már 1983-ban bezárt. Miután a meglévő óvodától és az idősek gondozóházától is vontak el normatív támogatást, ezen a nyáron bezártak. A halmozottan hátrányos helyzetű település csak másokkal összefogva adhatna be uniós pályázatot, mivel annak előzetes finanszírozására sem képes. 
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Négy cég adott két ajánlatot a tenderen

Négy cég két ajánlatot nyújtott be a szegedi busztenderre, amelynek tegnap járt le a határideje. Tovább olvasom