Délmagyar logó

2017. 07. 28. péntek - Szabolcs 15°C | 27°C Még több cikk.

Menni vagy maradni?

Hol jó élni? – kérdeztük hosszabb ideg külföldön élő, ott dolgozó honfitársainktól. A kormányváltás hozta változások, illetve a miniszterelnök egy kijelentése egyik következményeként egyre többször fölvetődik: más országban talán könnyebb lenne a megélhetés.

Miután Gyurcsány Ferenc indulatosan megjegyezte, hogy el lehet menni az országból, ha nem tetszenek a megszorító intézkedések, egyre többen foglalkoznak aktívan a gondolattal. A pénzpiac.hu internetes portál becslése szerint eddig hétezer magyar cég tette át a székhelyét Szlovákiába, most azonban már külön vállalat foglalkozik a költözés megszervezésével.

– A környezetemben egyre többször vitatéma: hol jobb élni, itthon vagy más országban egyszerűbb a megélhetés – ismeri el Lencsés Éva, a Szegedi Tudományegyetem lektorátusának nyelvtanára. Egy vállalkozó például könnyebben boldogul Romániában. – Én nem mennék el máshova. Nem valamiféle hazaszeretettől vezérelve, hanem azért, mert összességében máshol sem könnyebb.

– Nem fenékig tejföl egy idegen országban bevándorlóként élni – jelenti ki Rácz Erzsébet, aki Svédországban dolgozó orvos férjéhez költözött – két kisgyermekükkel együtt – két évre. – Hiába a jólét, hiába az anyagi biztonság, ha nem beszélhetünk kedvünkre, ha – mint sokan Svédországban – az itthoninál alantasabb munkára kényszerülnek.

Saját jövőjüket a leginkább derűlátóan az Észak-Amerikában és Ázsia-Óceániában élők látják – derül ki az egyik, internetezőket kérdező közvélemény-kutató cég adataiból. Európában az elégedettségi index 95 pontos átlagát legnagyobb mértékben a norvégok és dánok 120, illetve 119 pontja múlja felül. A magyar megkérdezettek mindössze 31 százaléka ítéli meg pozitívan munkahelyi kilátásait. Ebből a szempontból az öt legpesszimistább ország közé tartozunk. Ennél alacsonyabb mutatókat Európában csak Portugáliában (8 százalék) és Franciaországban (15) tártak fel. Földrészünkön a megkérdezettek átlag 47 százaléka számít jóra a munkahelyével kapcsolatban közeljövőben.

A személyes pénzügyi helyzet tizenkét hónapon belül várható javulására vonatkozó válaszokkal a tíz legpesszimistább ország közé kerültünk be; ugyanis honfitársaink közül csak 50 százalék számít anyagi viszonyainak javulására egy éven belül.

Földrészünkön a magyaroknál is kisebb arányban számítanak személyes anyagi helyzetük jobbulására a portugálok, franciák és németek.

Átlagosan az európaiak 57 százaléka derűlátó ebben a kérdésben.
A fogyasztói árak és anyagi helyzete alapján a magyarok 40 százaléka tartja a jelenlegi időszakot kedvezőnek arra, hogy megvegye a számára szükséges fogyasztási cikkeket. Itt a magyar mutató megfelel az európai átlagnak.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A határok félig leomlottak

Tegnap „akadálymentesítették" az átkelést Horgoson, vagyis az országhatár szerb oldalán. A már… Tovább olvasom